A webáruházak is pörgetik a hirdetési piacot

Az idei év első kilenc hónapjában a listaáras reklámköltés duplájára nőtt az e-kereskedelmi hirdetőknél. Nemcsak lufi ez a felfutás, hanem tartósan erős hirdetőkké válhatnak. Mindebből főleg a televíziók profitálnak.

A Black Friday-akciókat az e-kereskedelmi hirdetők honosították meg nagyjából három évvel ezelőtt itthon, de mára terjed, mint a pestis, és már az autókereskedőktől kezdve a szállodákig bezárólag szinte minden hirdető eszköztárában felbukkant. S könnyen lehet, hogy ezzel még messze nincs csúcsra járatva a Black Friday köré épülő hirdetési cunami.

Mindenesetre az, hogy az e-kereskedők egy ilyen trendet el tudtak indítani, jól mutatja, hogy ezek a hirdetők mennyire erőssé váltak néhány év alatt. Azt hozzá kell tenni, hogy meglehetősen széles hirdetői körről van szó. A klasszikus webáruházak mellett ugyanis idesorolhatók az offline területről az online irányába nyitó hirdetők is. Utóbbi kapcsán elég csak a Media Marktra vagy a Tesco házhoz szállítási szolgáltatására gondolni. Továbbá olyan, a hirdetési piacon aktív szereplők is ehhez a területhez tartoznak, mint az Elittárs, a Szállás.hu vagy éppen a Trivago.

Szimpla médiafogyasztóként azt tapasztalja az ember, hogy több ekereskedelmi hirdetéssel találkozni, de kérdés, hogy ebből mit éreznek maguk a médiacégek. „Valóban egyre több ilyen cég jelenik meg a televíziós hirdetők között, ezáltal növekszik az együttes költési szintjük is” – erősíti meg a tapasztalatainkat Dudás Gergely, az RTL Magyarország kereskedelmi igazgatója. A szakember csak példaként említ néhány olyan céget – Alza, Booking.com, Ecipő – amelyek az idén jelentek meg a televízióban hirdetőként, viszont egyből jelentős kampányaik indultak.

„Nincs azért olyan nagy boom, mint a Jófogás–Olx háború idején, inkább fokozatos növekedés látszik” – teszi hozzá Dudás Gergely, aki azzal számol, hogy egy fi xen erős hirdetői körről van szó, és semmiképp sem csak költési lufi ról. Már csak azért is, mert a lakosság egyre többet költ az e-kereskedőknél, ez pedig magával húzza ezeknek a cégeknek a reklámköltését.

Az e-kereskedelmi hirdetők a televízió mellett előszeretettel használják a digitális megoldásokat is. Ebből a költési szeletből jelentős részt kihasít magának a két digitális mogul, a Google és a Facebook, de azért a hazai szereplők is profi tálnak az e-kereskedelem növekvő költéséből. „Hatalmas elérésű, kirakatként használható óriáshirdetések, a televíziós reklámszpotokkal is működő videohirdetések, a minden kiadványon egyszerre időzíthető listing és kifi nomult, kontenttípusú eszközök” – sorolja Abonyi Bernadett, a CEMP Sales House értékesítéstámogatási vezetője, hogy milyen megoldásaikat veszik általában igénybe az ekereskedelmi hirdetők. Egyébként a CEMP-nél is azt tapasztalják, hogy a valós reklámköltés is növekvő tendenciát mutat ezeknél a hirdetőknél.

A Kantar Mediától kapott adatok alapján megnéztük, hogy milyen trendek látszódnak az e-kereskedelmi területen. Ehhez az adatbázisukban található webshopok és az úgynevezett online szolgáltatások költését vette alapul a Kantar Media. A listaáras költési adatok szerint 2016 és az idei év első kilenc hónapja között majdnem pontosan duplájára emelkedett az e-kereskedelmi hirdetők reklámköltése. Ez még úgy is meglepően nagy növekedés, hogy a televíziók magas részaránya azért torzíthatja az adatokat.

Az ekereskedelmi költésen belül a tévék még erősödtek is, hiszen amíg 2016 első kilenc hónapjában 79, addig az idén már 89 százalékot tett ki a televíziók részesedése. Egyedül a folyóiratoknál látszik némi csökkenés, a többi médiatípusnál a költések növekedését mérték. Az online terület részaránya – a nem mérhető Google és Facebook miatt – pedig a valóságban jóval magasabb lehet, mint amit a listaáras adatok mutatnak. Négy olyan hirdetői szektor van, ahol a teljes reklámköltésükön

belül látványosan magas a különféle online szolgáltatások aránya. Ez az utazás, az informatika, a kereskedelem és az öltözködés szektor. A turisztikai szegmens idei költésének 41 százalékából már valamilyen online szolgáltatást népszerűsítettek. Az informatikai szektor hirdetőinél az e-kereskedelmi részarány 24 százalékos, a kereskedelmi hirdetőknél 11, az öltözködés és kiegészítők szektornál pedig 10 százalékos.

Az összeállítást teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.

Heszler Róbert

  • Megosztom