Világot átformáló digitalizáció

Szenzorok, szerverek, szupergyors alkalmazások és gigabites hálózatok veszik körül a 21. század emberét. A digitalizáció olyan technológiai, kulturális és evolúciós átalakulást jelent az emberiség életében, amelyre még nem vagyunk eléggé felkészülve. A Telekom évadzáró Most fórumán jártunk.

A Telekom azzal a céllal hívta életre a Most Fórumot, hogy egy olyan együtt-gondolkodó közösséget formáljon, mely véleményvezérek bevonásával, pozitív példák, innovatív megoldások, digitális trendek bemutatása által inspirációs forrásként szolgálhasson különböző közösségeknek, stakeholder csoportoknak, katalizálva az elképzeléseket a cselekvés irányába.

Új szemléletmód

A Homo Sapienstől a Homo Digitalisig című fórumon a gigabites hálózatok és soha nem látott emberi lehetőségek voltak a középpontban. “Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a ››science fictionből‹‹ ››science fact‹‹ – mondta Frankó-Csuba Dea innovációs coach, több ismert tudományos intézet munkatársa. Csakhogy a digitális forradalom egy egészen új szemléletmódot és működést igényel az emberektől, ami nagyon komoly energiaigényes folyamat.

Szerinte az ipari forradalom után a mai digitális világban már nem nagyon van egy olyan személy, egy vezető, aki meg tudja mondani, hogy merre van előre. Annyira komplex és bonyolult a szervezet, amiben élünk, és olyan gyorsan változik, hogy nincsenek begyakorolt, kész receptjeink. Ki kell tanulnunk azokat a készségeket, hogyan tudjuk összegyűjteni a számunkra releváns tudásokat, és utána hogyan tudunk azokkal az emberekkel, akiket elérünk – akár a digitális eszközökkel, akár az emberi hálózatokkal – megoldani ezt a problémát. „A technológiai, üzleti és emberi döntéseinket már ma is úgy kell meghoznunk, hogy az általunk vágyott, pozitív jövőképet támogassák. Egyedül így lehet beleszólásunk abba, hogy hova fut ki az innovációs forradalom, aminek részesei vagyunk.”

Kulturális forradalom

A kulturális változás szükségességére Meskó Bertalan orvos-jövőkutató is felhívta a résztvevők figyelmét. „Az internethez való jog az az eszközhöz való hozzáférés. Mi az egészségügyben azon dolgozunk, hogy az adatokhoz való hozzáférés is alapvető emberi jog legyen” – mondta. Hiszen a betegek ma csak ellátóhelyeken kapnak információt egészségügyi állapotukról, azt is csak a helyszínen történt kivizsgáláskor. „Mi abban hiszünk, hogy nem technológiai, hanem kulturális forradalom zajlik, mert fontosabb, hogy a beteg egy passzív szereplőből egy pro-aktív résztvevővé váljon, a beteg-orvos hierarchiából egy partneri viszony legyen, hogy az adatokat nem csak a kórházban kapják meg, hanem bármikor hozzáférhessenek annál, mint hogy melyik mikrochip jön ki egy algoritmusban egy orvosi felhasználásra a jövőre” – fejtette ki.

Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. „A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is. A connectivity élmény által azt igyekszünk lehetővé tenni ügyfeleinknek, hogy mindig, mindenhol jól működő internetkapcsolat álljon rendelkezésükre” – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Products Tribe munkatársa.

A Telekom innovációs rendezvénysorozatán a kerekasztalbeszélgetést követően a résztvevők egy interaktív kiállításon bepillantást nyertek, milyen eszközökből épül fel a gigabites hálózati infrastruktúra, amely a digitális világ vívmányait biztosítja. Emellett bárki kipróbálhatta, hogy működik egy élő 5G teszthálózat, és képet kaphatott arról, mi mindenre van szükség 5,3 millió mobil, 1,3 millió vezetékes hang előfizető vagy éppen a vezetékes internet piacának közel negyven százalékának kiszolgálásához.

  • Megosztom