A választáskor még a tévé volt az úr

Főleg televízióból és rádióból értesültek a magyarok az idei országgyűlési választások eredményeiről az NMHH kutatása szerint, de jelentősen nőtt az internetről tájékozódók aránya is. A webes tájékozódásban kiemelkedik az Index, amit a Facebook és a választási iroda honlapja követett.

A választópolgárok 86 százaléka a választások estéjén követte a híreket, a választások utáni hétfőn pedig a megkérdezettek 90 százaléka tudta, hogy a Fidesz–KDNP nyerte a választást. Ekkor a második helyezett, a Jobbik kilétét a válaszadók háromnegyede találta el, a harmadik helyezett MSZP–Párbeszédet 58 százalékuk adta meg helyesen.

A politikatudományban jól ismert utánfutóhatás, azaz a győzteshez húzás erőteljesen jelentkezett: a szavazás másnapján a megkérdezettek 60,3 százaléka mondta azt, hogy a győztes pártra voksolt, miközben a Fidesz–KDNP választási eredménye 47,4 százalék lett. A válaszadók 62 százaléka beszélte meg valakivel a választási eredményeket, és jellemzően minél kisebb településen él valaki, annál kisebb arányban, valamint a választás témája pedig tipikusan csak családi körben volt publikus.

Megmutatkozott, hogy a televízió súlya még mindig domináns a választási eredmények közvetítésében, de erősödőben van az internet: 73 százalék volt azok aránya, akik a televízióból vagy a rádióból értesültek a választási eredményekről, 18 százalék viszont már elsősorban az internetről tájékozódott (Budapesten ez 22 százalék), míg 2006-ban a fővárosi adatok alapján az elektronikus médiát még 84 százalék jelölte meg, addig az internetet mindössze 5 százalék. A tájékozódásra a megkérdezettek 55 százaléka több információforrást is használt, közülük 91 százalék a televíziót, 49 százalékuk az internetet is – derül ki az NMHH kutatásából.

A választásról a televízióból értesülő nézők között az M1 vezető szerepe csökkent – főleg a fővárosban –, idén országosan 32 százalékuk választotta. A budapesti választópolgárok egyre inkább a kereskedelmi hírcsatornákhoz pártoltak át: 21 százalékuk az ATV-re, 15 százalékuk a Hír TV-re kapcsolt, miközben a hírcsatornákat együttvéve is még csak 9 százalék nézte 2006-ban. A két országos kereskedelmi tévé idén gyengén teljesített: az RTL Klub a nézők 11 százalékát, a TV2 8 százalékukat tudhatta magáénak. A webes tájékozódásban kiemelkedik az Index – az online hírfogyasztók 37 százalékát szerezte meg országosan, a városokban arányaiban még többet –, amit a Facebook (18 százalék) és a választási iroda honlapja (11 százalék) követ. A hírportálok között második helyre, 8 százalékkal a 24.hu, harmadik helyre, 6 százalékkal az Origo került.

A felmérés szerint a pártok választási hirdetéseit idén már csupán a fővárosiak 69 százaléka hallotta, illetve látta a televízióban, ami 2006-ban még 93 százalék volt, de országosan még mindig ez a vezető politikai hirdetési forma. Idén felértékelődtek az utcai hirdetések, óriásplakátok, amelyek második helyezettként a felnőttek 59 százalékát érték el, sőt, a 30 év alatti felnőtteknél ez bizonyult a leghatékonyabb hirdetési formának, a tévét és az internetet is megelőzve. A társadalom egészét nézve az internet a harmadik legfontosabb kommunikációs eszköz (35 százalék) – a 30-49-es korosztályban ugyanakkor az első –, megelőzve a rádiót (29 százalék), illetve a nyomtatott sajtót is (17 százalék).

A legtöbb embert a Fidesz–KDNP reklámjai érték el: négy emberből három úgy emlékezett, hogy látott vagy hallott a választás előtt velük kapcsolatos reklámot, a Jobbik, illetve az MSZP–Párbeszéd hirdetéseire pedig nagyjából minden második megkérdezett emlékezett. Konkrét választási szlogent azonban csak a válaszadók 37 százaléka tudott felidézni – Budapesten 41 százalék –, miközben ez a szám 2006-ban a fővárosban még közel kétszer ennyi, 79 százalék volt.

A felméréshez a Médiatanács megbízásából közvélemény-kutatók Budapesten 400 főt és idén először vidéken további 600 főt kérdeztek meg.

  • Megosztom