Újabb rekord az ingatlanpiacon.

A 12 434 darabos márciusi adatnál mindössze egyetlen hónapban volt magasabb tranzakciószám a válságot követően, mégpedig 2012 januárjában, a végtörlesztési időszak csúcspontján. A két évvel ez előtti forgalom másfélszerese a mostani érték, de a tavaly becsült (akkori rekord) adatot is 1%-kal meghaladja. A Duna House becslése alapján idén eddig 33 316 ingatlan cserélt gazdát, amely a tavalyi első negyedévnél 4%-kal, a 2014-es hasonló időszaknál közel 60%-kal nagyobb forgalom.

 

Azért is különösen magas ez a forgalom, mert a március hónapot a 15-i nemzeti ünnep és a Húsvét is szabadnapokkal, szünetekkel tarkította. A magas tranzakciószám ellenére sokat esett a kereslet márciusban. Feltehetően a munkaszüneti napok hatása ez, vagyis a folyamatban lévő szerződések ugyan lezárásra kerültek, de az új vevők kisebb intenzitással voltak jelen a piacon.

 

Érdekesen alakultak az árak idén. Bár a Duna House országos árindexének emelkedése a vártnak megfelelően lelassult, sőt az előző negyedévvel azonos értéket mutat (104 pont), ez mégis egy főváros/vidék ellentétes ármozgás eredménye, vagyis nem általános jelenség. Budapesten ugyanis erősen emelkedtek az árak, vidéken pedig estek vagy stagnáltak. Az Országos Panellakás indexe stagnált 109 ponton nominális értéken, viszont egy százalékpontot növekedett reálértéken (87pontra) a fogyasztói árindex hatása miatt. Az Országos Téglalakás indexe ugyancsak szinte változatlan, egyetlen pontot erősödött csupán, 99-ről 100 pontra. Reálértéken ez az index 80 ponton áll.

 

Kelet-Magyarországon a téglaépítésű lakások ára 95 ponton stagnált az előző negyedévhez képest, a paneleké viszont jelentősen esett 113-ról 103 pontra. Nyugaton viszont a téglalakások indexe esett, 3 negyedéven keresztül 90 ponton stagnált, most azonban 84 pontot mutat. Vidéken egyedül a nyugat-magyarországi panelek indexe emelkedett 89-ről 94 százalékpontra. Nagyon meglepő a fővárosi indexek ilyen mértékű ugrása, miután a 2014-ben elindult drasztikus áremelkedés a tavalyi év végére megtorpanni látszott. Az idei adatok alapján azonban ez csak átmeneti „pihenő” lehetett, hiszen mindkét lakástípus jelentősen tovább drágult. A téglalakások indexe 117-ről 126 pontra ugrott és ezzel együtt reálértéken is átlépte a válság előtti (2008 első negyedév) szintet és 101 pontra érkezett. A panellakások ára ennél is nagyobbat ugrott, 127-ről 138-ra nominális értéken, reálértéken pedig 101-ről 110-re.

 

A panelek átlagos négyzetméter ára Közép-Magyarországon volt a legmagasabb közel 250 ezer Ft. Ezen belül Budapesten Észak-Budán 316 ezer volt az átlag, de Észak-Pest sem maradt le sokkal, itt 310 ezres átlag volt mérhető. Ugyanakkor a fővárosban Dél-Pest volt a legolcsóbb, itt ezt a típust 250 ezerért vették az első negyedévben. Vidéken Nyugat-Dunántúl volt a legdrágább 194 ezer Ft/m2-es árával, a legolcsóbb pedig Észak-Magyarország, ahol a paneleket 122 ezer Ft-ért vették. A téglaépítésű lakásokat Közép-Magyarországon 313 ezer Ft/m2 áron vásárolták. Itt a legdrágább Észak-Buda volt kicsivel 500 ezer Forint alatt, de a Belvárosi átlag is meghaladta a 480 ezret. Itt fontos megjegyezni, hogy az V. kerületben az első negyedéves átlag majdnem 700 ezer Ft/m2 volt, míg a VIII. kerület 314 ezer. Vidéken a téglalakások esetében is a Nyugat-Dunántúl bizonyult a legdrágábbnak, ahol 235 ezer Ft/m2 áron cseréltek gazdát az ingatlanok. A legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon vásároltak a vevők, itt az átlag nem érte e a 160 ezret sem.

 

Alku tekintetében az Észak-Magyarországi vevők voltak kiemelkedőek. Itt a panelek árából átlagosan 7%-ot, a tégla lakásokéból 6%-ot, a családi házakból pedig 10%-ot tudtak faragni. Budapesten a belvárosi vevők érték el a legnagyobb alkuátlagot 5%-kal a téglalakásokra. Mindenhol máshol a fővárosban ennél alacsonyabb értékek jöttek ki, függetlenül a lakástípusra.

 

Még mindig jelentős a befektetői célú vásárlások aránya Budapesten. A Duna House közreműködésével márciusban megvalósult adás-vételek 36%-a ezzel az okkal jött létre. Ezek az ingatlanok átlag 54 m2-esek és 23,5 millióért cseréltek gazdát. Ugyanitt a tranzakciók közel negyede elsőlakás célú vásárlás volt, ám ezeket a lakásokat olcsóbban, átlag 19,5 millióért vásárolták. Vidéken a legnagyobb csoport (a vevők közel harmada) nagyobb lakásba költözött. Ők 104 m2-es ingatlant vettek átlagban 17 milliós áron. A befektetők a piac negyedét tették ki, 64 m2-es lakásokat vettek 11 millióért. Több mint minden ötödik vevő első lakását vásárolta, átlag 10,9 milliós összegért.

 

Budapesten az eladók 42%-a nyilatkozott úgy, hogy az értékesítés hátterében a nagyobb lakásba költözés áll. Átlag 57 m2-es ingatlanokat adtak el 20,2 milliós áron. Az eladók több mint ötöde örökölt ingatlant értékesített, átlag 17 milliós összegért. Az eladók több mint harmada a 30-as korosztályból került ki. Vidéken az értékesített ingatlanok harmadát nagyobb lakásba költözés miatt adták el átlag 12,2 milliós áron. Az eladások 29%-ban értékesítettek örökölt ingatlant valamivel 9 millió Forint felett. Kisebbe az eladók kb. ötöde vágyik, ők 109 m2-es ingatlanjaiktól váltak meg 18,5 milliós összegért.

 

Budán az idei első negyedévben megvalósult adás-vételek több mint fele 400 ezer Ft/m2 ár fölött zajlott. Egy éve ugyanekkor ebbe a sávba még csak a tranzakciók negyede esett. Ugyanitt a vevők legtöbbje (36%) 40-60 m2 közötti ingatlant vásárolt. Pesten az árak növekedése még inkább szembetűnő: az idei első negyedévben 400 e Ft/m2 felett zajlott a tranzakciók 27%-a , míg egy éve ugyanebben az időszakban csak 9%-ot tett ki az arány. Vidéken a 200 ezer Ft/m2 volt a növekedési határ, ugyanis összehasonlítva az idei és a 2015-ös első negyedéveket az figyelhető meg, hogy az ez alattiak aránya csökkent és a magasabb sávoké növekedett. Ugyanez figyelhető meg a fajlagos áraknál is, a 10 millió alatti tranzakciók aránya csökkent a drágábbak javára. Pest Megyében 15 milliónál fordult ugyanez, de itt ki lehet emelni, hogy míg egy éve a 35 millió feletti ingatlanok a forgalom 5%-át tették ki, idén már a piac tizedét.

  • Megosztom