Új arculatot kap az RTL Híradó

Vasárnaptól megújul az RTL Klub Híradója, de folyamatosan frissül majd a Hírigazgatósághoz tartozó többi produkció is. A változások lényegéről, hátteréről, illetve a technológiai újításokról kérdeztük Kotroczó Róbertet, az RTL Klub hírigazgatóját, aki azt is elmondta, hogy mit gondol a Népszabadság bezárásáról.

 

– Milyen változásokra számíthatnak vasárnaptól a Híradó nézői?

 

– A főcím, és a főcímzene is megújul, emellett átalakul az a környezet, amiből a Híradót sugározzuk. Eddig például csak az asztal volt valós stúdióelem, most annyiban módosítunk, hogy egy valódi díszlet is kapcsolódik majd a rendszerhez. Valódi pulpitus, valódi felületek, nagy stúdió díszlet, a háttérben pedig egy led-falas világtérkép is lesz mindehhez. A 3D-t tehát nem adjuk fel, viszont kiegészítjük, a lehetőségeit hozzátesszük a valódi díszlethez. Ez egyben azt is jelenti, hogy lehetőségünk lesz újabb 3D-s grafikai elemek megjelenítésére. A különböző műsoroknál eltérő módon lehet ezt használni, de a legextrémebb használat az augmented reality (AR – kiterjesztett valós) módszer lesz, amikor a létező, valós stúdió díszletben lehet 3D-s rajzokat, modelleket megjeleníteni.

 

– A Híradó után mi lesz a menetrend?

 

– A többi műsor akkor újul meg, amikor már minden összeállt, megfelelően lepróbáltunk mindent. Változik Fókusznál a stúdiókép, a főcím, a zene, a XXI. Századnál szintén ezt tervezzük, de frissül a Házon Kívül is, a Magyar Balóval esetében a zene nem, de a főcím és a stúdiókép módosul. A legtöbb időre talán az időjárásjelentésnél lesz szükség, éppen az új technológiák megtanulása miatt.

 

– Miért most döntöttek a műsorok megújítása mellett?

 

– Elég régóta van a mostani főcím a Híradónál, 2011 ősze óta már ezt használjuk, vagyis legalább ötéves. Nagyjából 4-5 évente megújítjuk a díszletet. Az első ilyen, amit az RTL-nél csináltam, az 2000 környékén volt, akkor tértünk át egy 3D-s rendszerre. Ennek az volt a lényege, hogy nem blue-box-ot használtunk, hanem a kamerákba betápláltuk a 3D-s díszletet, annak minden apró részletével, vagyis úgy látta a teret, mint az emberi szem. Így amikor mozgatják a kamerát, valós időben teszi a szereplők mögé a díszletet. Azonban ez már egy 15 éves dolog, ami nagyszerű volt, sokat tanultunk belőle, de most itt az idő, hogy egy szintet ugorjunk.

 

– Mikor találkozhatnak a tévézők az AR megjelenítéssel?

 

– A Híradóban ennek a módszernek a használata viszonylag korlátozott, nagyon fontos eseményeknél, nagy horderejű történetek esetében alkalmazhatjuk a térbeli modelleket. Japánban például, amikor megsérült a fukusimai atomerőmű, akkor elkészítették annak a 3D-s virtuális modelljét és több stúdióban is használták. Ez ugyanis körüljárható, megmutathatók rajta olyan részletek, amelyek az egyszerű fényképeken, videófelvételeken nem látszanak. Ilyen technológiát még nem használtak egyik RTL-nél sem. Viszont oda kell figyelnünk arra, hogy ne használjuk túl, meg kell tanulnunk visszafogottan élni a lehetőséggel.

 

– Házon belül készülnek majd az AR-ben használt modellek, vagy vásárolják őket?

 

– Házon belül nehéz lenne megoldani. Van természetesen egy grafikus csapatunk, akik már tanulják ezt, de egyelőre le kell gyártatnunk ezeket a modelleket, ha magyar vonatkozású történésről van szó, vagy ha nemzetköziről, akkor esetleg megvehetjük más televíziótól, ahol már használták.

 

– Az AR mellett milyen technikai újítás lesz még?

 

– Lesz egy robotkamera a rendszerben, ami azért érdekes, mert másféle módon lehet vele látványt mutatni. Eddig minden kamera a földön állt, és ott volt mögöttük az operatőr. Olyan mozgásokat lehetett végezni, amit ő a földön meg tudott csinálni. A robotkamera sínen mozgó, nagy körívet lírni tudó karon működik majd és programozni lehet, hogy milyen mozgásokat írjon le.

 

– Az arculat frissítésével együtt lesz-e tartalmi változás?

 

– Tartalmi változást nem tervezünk.

 

– Komoly vihart kavart a magyar sajtóban és közéletben a Népszabadság egyik napról a másikra történő bezárása. A lap sok olyan témát vetett fel, amelyeket átvett vagy feldolgozott az RTL Híradója is. Hogyan hat ez a hazai médiapiacra?

 

– Arról van szó, hogy egy szakmai műhely szűnhet meg. A nézők és az újságolvasók is elfelejtik ezt, nem veszik észre, hogy a hírek úgy születnek, hogy az újságírók sokat dolgoznak egy-egy témán, egy információ nyomán. Minél több médiaműhely létezik, annál többféle információt lehet megkutatni, ellenőrizni, feltárni. Éppen ezért minden műhely megszűnése rendkívül nagy hiányt jelent. Ahogy mondani szokták, a hír az, amit szeretnének, hogy ne jelenjen meg. A műhelyek ezeket az információkat tudják napi szinten előállítani. A hírek nem egyszerűen tartalmak, amiket lehet helyettesíteni, azok mögött rengeteg munka, erőfeszítés és igen még pénz is van, tudomásul kell venni, hogy ingyen nem lehet hírekhez jutni. Akik legyintenek arra, hogy megszűnik egy médiaműhely, azok arra legyintenek, hogy kevesebb hírrel szembesülnek a jövőben.

  • Megosztom