Új évaddal jön a sorozat

Több mint háromszáz fős stáb dolgozott a Mars-bázissá alakított Korda Stúdióban a National Geographic nagyszabású sorozatán. A világszerte népszerű Mars – Utunk a vörös bolygóra második évadjával folytatódik novemberben.

Vajon milyenek lesznek az első Marson töltött éveink? Valóban élhetővé válhat az ember számára a vörös bolygó? És ha igen, képesek leszünk megóvni új otthonunkat, vagy ugyanazokat a hibákat követjük majd el, mint a Földön? Többek között ezekre keres választ a Mars – Utunk a vörös bolygóra sorozat második évada, amely a marsi élet viszontagságait és kihívásait mutatja be. A történet szerint közel tíz év telt el a Mars meghódítása óta, ez idő alatt a bolygóra érkező emberek jól működő kolóniává fejlesztették Olympus Town nevű bázisukat. A Mars-missziót finanszírozó állami űrügynökség azonban már nem képes egyedül fedezni az expedíció költségeit, így a magánszektor előtt is megnyílik az út a vörös bolygó felé. Hamarosan megérkeznek a Lukrum nevű profitorientált vállalkozás bányászai a Marsra, és számukra már nem a tudományos kutatások és a bolygó megismerése a cél, hanem kizárólag a haszon. A sorozat rávilágít arra, hogy a történelem folyamán az emberi célok és érdekek folytonos csatában álltak egymással, ahol a hadszíntér egyik oldalát a profit, másikat pedig a felfedező kíváncsiság foglalta el.

„A Mars második évada számos izgalmas kérdést vet fel. Miként fognak az első marsi emberek olyan helyzetekkel megbirkózni, amelyek a Földön mindennaposnak számítanak? Hogyan gyógyítják majd a betegségeket, járványokat? Miként tudják megőrizni mentális egészségüket? Hogyan kezelik majd a várandósságot, miként segítik világra az első marsi babát? Mit kezdenek a természeti katasztrófákkal, vészhelyzetekkel, és az egymásra utaltság végül összekovácsolja-e őket?” – sorolja Justin Wilkes, a Mars – Utunk a vörös bolygóra társszerzője és executive producere.

A sorozatot több mint fél évig forgatta egy háromszáz fős stáb az etyeki Korda Stúdióban, ahol egy egész „marsi várost” állítottak fel. A kültéri, „marsfelszíni” felvételek jelentős része is hazánkban került rögzítésre. A hazai forgatások a Pioneer Stillking filmgyártó cég segítségével valósultak meg, a stábban számos magyar szakember dolgozott.

A speciális effektek miatt a forgatást több mint féléves utómunka követte. A tudományos megalapozottság fontos szerepet játszott az új évadban is, még a jelmez- és díszletterveket is tudósok és asztronauták segítségével készítették el. A sorozatban a fikciós történetelemeket ezúttal is dokumentumfilmes szegmensek és szakértői megszólalások váltják. A Mars-utazás kapcsán többek között megszólal Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, Andy Weirt, A marsi című bestseller írója; Ellen Stofan, a NASA korábbi vezető tudósa; Leland Melvin, a NASA egykori űrhajósa; Michio Kaku elméleti fizikus és jövőkutató; Antonia Juhasz olaj- és energiaszakértő, író, újságíró; és Neil DeGrasse Tyson asztrofizikus, a Hayden Planetárium igazgatója. A sorozat fő gyártói az Imagine Entertainment és a Radical Media, az executive producerek között olyan neveket találunk, mint az Oscar-díjas Ron Howard és Brian Grazer. A Mars – Utunk a vörös bolygóra második évada november 18-tól vasárnaponként 22 órakor látható a National Geographic műsorán.

Öt érdekesség a Mars bolygóról:

  • Egy marsi év 687 földi napnak felel meg, de a vörös bolygón egyetlen nap mindössze 40 perccel hosszabb, mint a Földön. Írja fel a naptárjába: a következő marsi év 2019. március 23-án kezdődik.
  • A Mars a háború római istenéről kapta nevét, vérvörös színe miatt. Jellegzetes színét annak köszönheti, hogy felszínét vasban gazdag kőzetek és por borítja. A Marson tombolnak a Naprendszer legnagyobb homokviharai.
  • Télen a Mars felszíni hőmérséklete -126 °C-ra süllyedhet, míg nyáron akár a 21 °C-ot is elérheti. A Földhöz hasonlóan a Mars sarkvidékeit is jégsapka fedi. Az északi sapka vastagsága a 3,2 kilométert is eléri, területe pedig hétszer nagyobb Magyarországénál.
  • A Mars számtalan vulkánjának egyike, az Olympus Mons az egész Naprendszer legnagyobb, legmagasabb vulkánja. A Mars legnagyobb kanyonja, a Valles Marineris közel négyszer olyan mély, kilencszer olyan hosszú és hússzor olyan széles, mint a Grand Canyon, és így az egész Naprendszer leghatalmasabb szakadékvölgye.
  • A Mars felszíni gravitációja a földinek mindössze 37%-a, vagyis a vörös bolygón közel háromszor olyan magasra ugorhatnánk. A kisebb gravitáció miatt a tömegünk is változna: ha földi súlyunk 55 kilogramm, a Marson mindössze 20 kilogrammot nyomnánk.
  • Megosztom