Top50: Tíz lista, 9 év

Kilenc évvel ezelőtt, 2008-ban állította össze először a Marketing&Media magazin a Top 50 – A legbefolyásosabb emberek a magyar médiaiparban listát. Az idei, jubileumi tizedik rangsor alkalmából készült összeállításból kiderül, hogyan nézett ki a rádiós és televíziós piac 9 évvel ezelőtt, hogyan alakult a reklámköltés, de azt is megtudhatják, hogy a Top50 állandó szereplőinek hogyan alakult a helyezése az elmúlt években.

 

Kilenc évvel ezelőtt az osztrák–svájci foci-Eb-t a spanyolok nyerték, a pekingi olimpián a magyar csapat csupán három aranyérmet gyűjtött be, elismerték Koszovó függetlenségét, idehaza Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, az Egyesült Államokban Barack Obama váltotta George W. Busht, Svédországban pedig megszűnt az analóg sugárzás. A hazai médiapiacon az RTL vezérét Dirk Gerkensnek, a TV2-ét Várdy Zoltánnak hívták, a Magyar Rádió elnöke Such György volt, a netes hírportálok közül az Origót Weyer Balázs, az Indexet pedig Uj Péter vezette.

 

A Barátok közt és a Jóban rosszban már jó ideje ment az RTL-en és a TV2-n, és jócskán benne voltunk a tehetségkutató műsorok világában, hiszen volt már Megasztár, illetve Csillag születik is. 2008-ban még nézhettük a Győzike-show-t, a Hal a tortánt, de volt Gálvölgyi- és Irigy Hónaljmirigy-show is. Fábry Sándor még az RTL-en szórakoztatta a közönséget, a Bajnokok Ligája pedig az M1-en ment.

 

Top 50-es nagyágyúk

 

Tíz rangsorunk során hét olyan médiapiaci szakember volt, aki mindegyik összeállításunkban helyet kapott: Bayer József, az Axel Springer, majd a Ringier Axel Springer első embere, Kolosi Péter és Vidus Gabriella az RTL-től, Somlói Zsolt Mindshare-vezér, Németh Béla, az Initiative, majd a Mediabrands vezetője, Málnay B. Levente, a korábban az MTV Networks, a Chello, majd az AMC vezére, valamint Jonathan Cooper, az OMG Hungary ügyvezetője. Közülük Bayer József volt az, aki mindig a top 10-ben végzett, ötször volt dobogós, az idén a kilencedik helyen végzett.

 

Az idei, valamint az elmúlt két évben az élen lévő Vidus Gabriella pedig 2008-ban egy 19. hellyel nyitott, 2009-ben tizedik lett, azóta pedig folyamatosan az első tízben szerepel. A korábbi RTL-, jelenlegi TV2-vezető, Dirk Gerkens bár hét alkalommal megnyerte összeállításunkat, 2015-ben kimaradt, viszont ő is tagja annak az illusztris társaságnak, akik elmondhatják magukról, hogy több cég képviseletében is felkerültek listáinkra. Rajta kívül Heal Edina, a Google Magyarország jelenlegi igazgatója korábban a Sláger Rádió vezetőjeként került be az összeállításunkba, Lengyel András annak idején az Axel Springer munkatársaként volt jelen, az idén az Atmedia képviseletében szerepel a listán. Bár Uj Péter most nem jutott be a Top 50-be, korábban az Index és a 444.hu főszerkesztőjeként is felkerült a listára.

 

Két nagy, sok kicsi

 

Ha már Heal Edina kapcsán felmerült a Sláger Rádió neve, érdemes visszatekinteni arra, hogy első összeállításunk idején két nagy országos rádióadó uralta a piacot, a Danubius és a Sláger. Majd 2009-ben jött a fordulat, amikor is az említett két adó helyett jött a Class FM és a Neo FM. Az utóbbi nem sokáig bírta, így a Class FM évekig egyeduralkodó volt a hazai piacon, egészen tavaly novemberig, amikor az adó elvesztette az országos frekvenciáját, és azóta nincs országos lefedettségű kereskedelmi rádió Magyarországon. Érdekes, hogy a Sláger óta nem volt olyan rádió, amelynek a vezére rajta lett volna az 50-es rangsoron.

 

A televíziós piacon a két nagy, az RTL és a TV2 továbbra is megőrizte vezető szerepét, ám a kiépített kábelportfólióiknak köszönhetően ma már mindkét televízió csoportszinten folytatja működését. Az RTL Csoporthoz tartozik az RTL Klub mellett a Cool, a Film+, az RTL II, a Prizma, a Muzsika Tv, a Sorozat+ és a Film+2, míg a TV2 Csoport a TV2 mellett működteti a SuperTV2-t, a Mozi+-t, a Spíler Tv-t, az Izaura Tv-t, a Zenebutikot, a Prime-ot, a Fem 3-at, a Chili Tv-t, a Kiwi Tv-t, valamint a Humor+-t.

 

2008-ban, ha valaki panaszt szeretett volna tenni egy rádió, vagy egy televízió miatt, akkor 2010-ig az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) kellett fordulnia, amelyet utána a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) váltott fel. Hogy ez utóbbinak mennyivel nagyobb a befolyása a hazai médiapiacra, azt jól jelzi, hogy míg az ORTT-ből senki, addig az NMHH-ból két elnök (Szalai Annamária és a jelenlegi vezető, Karas Monika) is bekerült a Top 50-be.

 

Reklámköltési számok

 

Kilenc év alatt sok minden változott, és ez nagyon igaz a reklámpiac egészének méretére, valamint eloszlására. 2008-ban, a válság előtti évben volt csúcson a hazai reklámpiac, amely az MRSZ számai szerint ekkor 200,56 milliárd forintot tett ki. Ráadásul ebben az időben a direkt marketinget még nem szerepeltették a reklámköltéseket vizsgáló rangsorokban. Az egyes szektorok a következőképpen oszlottak meg: a televízió 78,31 milliárdot tudott magáénak, a sajtó 69,27-et, a közterület 20,40-et, az internet 20,13-at, míg a rádió 11,71 milliárdot.

 

Ehhez képest tavaly a hazai reklámköltés 160,06 milliárd forint volt, ám mivel az idén márciusban a televíziós reklámpiaci felmérés összesítése még nem zárult le (ezáltal nem is szerepelt az összesítésben), az egyes szektorok arányainak érzékeltetésére megnéztük a 2015-ös adatokat. Akkor a reklámköltés összértéke 194,37 milliárd forintot tett ki, és már az internet vette át a vezető szerepet 54,1 milliárdos költéssel. A második a televízió lett 51,6 milliárddal, harmadik a sajtó 32,2-vel, míg a közterület 15,1 milliárdot könyvelhetett el.

 

Az összeállítást teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.

 

Baross Gábor

  • Megosztom