Többszáz újságíró veszíthette el állását a Facebook trükközése miatt

Szándékosan szolgáltatott hamis adatokat a Facebook a videós tartalmak és hirdetések megtekintéseiről egy csoportos kereset szerint. A Qubit beszámolója alapján a közösségi oldal azzal védekezik, hogy nem volt szándékosság a dolog mögött, csak hiba történt. Az eset miatt újságírók százai veszíthették el állásukat.

A keresetet benyújtó ügyvédi irodák által közzétett dokumentum szerint a hirdetők 2015 elején kezdtek arra gyanakodni, hogy a mért megtekintési adatok nem felelnek meg a valóságnak. A felpereseknek sikerült megszerezniük körülbelül 80 ezer oldalnyi belső Facebook-dokumentumot, amely szerint a cég csak 2016 júniusában, tehát a beérkező panaszok után több mint egy évvel kezdett foglalkozni az üggyel, de még utána is több hónapon keresztül a hibásan mért számokat közölte a hirdetőkkel – olvasható a Qubit összeállításában.

A dokumentumban az is szerepel, hogy a cég úgy döntött, a szőnyeg alá söpri az ügyet, és a hibás adatokat úgy váltja fel a helyes számokkal, hogy más nevet ad a statisztikának: a „megtekintés átlagos hossza” helyett például „átlagos megtekintési idő” néven vezette volna be a valós adatokat. 2016 augusztusában aztán a Facebook elkezdte felvenni a kapcsolatot néhány nagy hirdetővel, és azt kommunikálta, hogy nemrég észrevett egy hibát a mérési adatokban – miközben a belső levelezésben többen jelezték, hogy a „nemrég” szó használata enyhe ferdítés.

2016. szeptember 23-án hivatalos közleményben jelentették be, hogy a Facebook rossz mérőszámokat közölt, de a hibát kijavították. A poszt szerint „a mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót”. A cég becslése szerint így a hirdetőknek 60-80 százalékkal magasabb megtekintési adatokat küldtek ki – írja a Qubit.

A felperesek szerint viszont sokkal súlyosabb a helyzet: a kiperelt dokumentumok alapján 150 és 900 százalék között lehet az a szám, amennyivel nagyobb mérési adatokat szolgáltatott a Facebook a videós tartalmakat közlő cégeknek. Ekkora vélt előny már bőven elég lehet ahhoz, hogy bárkit rávegyenek arra, hogy a Youtube, a Twitter vagy más platformok helyett a Facebookon hirdessenek.

A hirdetők mellett a médiacégeket is jelentős mértékben érintette az ügy. 2015-ben és 2016-ban az amerikai történelem talán legkaotikusabb elnökválasztási procedúrájáról kellett tudósítani, miközben a médiapiac átalakulása során óriási hatalmat szerzett, megkerülhetetlenné vált Facebook a legnagyobb algoritmusváltozásait hajtotta végre. 2016 egyik legnagyobb médiatrendje így az lett, hogy a Facebook-videók nézettségi adatai miatt a nagy cégek elkezdtek megválni újságíróiktól, és óriási összegeket és energiát invesztáltak a videós tartalomgyártásba.

Csak 2016-ban és 2017-ben olyan cégek rúgtak ki tízesével-húszasával újságírókat és szöveges tartalomgyártókat, mint a Vice, a Fox Sports, az MTV News, a Mic, az Upworthy, a Mashable, a Fusion, a Thrillist vagy a Vocativ – az Atlantic cikke szerint az indok mindenhol ugyanaz volt: a videós tartalmak felé való nyitás. Ennek hatása hónapok alatt megmutatkozott, csak épp a remélthez képest ellenkező irányba: a Fox Sports közönségének 88 százalékát veszítette el, a Mic olvasottsága 17 millió egyedi felhasználóról 5 millióra csökkent, és a brit Digiday szerint az ok – több másik oldalhoz hasonlóan – a videós irányváltás volt.

Idén már elkezdődött a videósok elbocsátási hulláma is: a Vox Media 50 munkatársától vált meg, a CNN Digital pedig közel 50 pozíciót szüntetett meg, mindkét esetben „a videós munkák monetizálásának sikertelensége” volt az ok. Az Atlantic számítása szerint legalább 350 újságíró esett a Facebook mérési csalásának áldozatául.

  • Megosztom