Tények a tartalommarketingről

A szeptember végén zajlott Internet Hungary 2015 konferencián ismét előkerült az a polémia, ami először nyár elején izzott fel a szaksajtóban, azzal vádolva a tartalommarketinget, hogy egyrészt drága, másrészt pedig alattomos, bújtatott reklám, ami hosszú távon a médiát is tönkreteszi.

 

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség Tartalommarketing tagozata úgy ítéli meg, hogy ezek a megállapítások a tartalommarketing fogalmának félreértésén alapulnak. Fontosnak tartják, hogy tisztázzák azokat a fogalmakat, amelyek keretében a tartalommarketingről beszélgetünk, hogy démonizálás helyett a helyén tudjuk kezelni ezt a területet, és jól értsük a működését, értékeit, hasznát.

 

 

A tartalommarketing a cégek saját tartalomszolgáltatása, alanyi jogon.

 

A digitalizáció és az internet demokratizálta a tartalomgyártást és terjesztést, ezért a klasszikus média mellett immár magánemberek és cégek is tartalomszolgáltatóvá válhatnak. De ezzel csupán a szereplők száma nőtt meg, és a tartalmi választék lett nagyobb. Maga a tartalom továbbra is lehet jó vagy rossz, szórakoztató vagy unalmas, önfényező vagy korrekt, informatív vagy manipulatív, szólhat önmagunkról vagy bármi másról. És továbbra is a befogadó dönti el, mi érdekli és mi nem, kinek hisz és kinek nem.

 

 

A tartalommarketing nem egyenlő a PR-cikkel.

 

A tartalommarketingnek nem az a fő célja, hogy olyan cikkek, posztok szülessenek, amelyek elfogultan, egyoldalúan mutatják be a megrendelő céget, vagy annak termékét, szolgáltatását.

 

 

A tartalommarketing nem native advertising.

 

A natív hirdetés lényege, hogy egy tolakodó, a környező, szerkesztőségi tartalomhoz nem illő reklám helyett az adott kiadvány kontextusába jobban illeszkedő reklám szülessen. De attól ez még reklám marad, és nem tartalommarketing.

 

 

A tartalommarketing nem product placement.

 

A tartalommarketingben nem kötelező elem, hogy a tartalomban megjelenjen maga a termék, ezzel segítve az eladásokat.

 

 

A tartalommarketing nem termékteszt.

 

Tartalommarketing keretében több tucat tartalomfajtát állíthatunk elő, egy linkgyűjteménytől kezdve egy mobil applikációig, a teszt csupán egy lehetséges forma a sok közül. Ha egy étteremkritika vagy egy új mobiltelefon tesztje manipulatív, az nem a tartalommarketing sajátossága, vagy alapvető jellemzője.

 

 

A tartalommarketing nem törekszik mindenáron a mainstream médiába.

 

A tartalommarketingnek nem fő célja, hogy az elkészült tartalmak mindenképpen bekerüljenek a klasszikus, tradícionális médiafelületekre. Számtalan egyéb csatorna áll rendelkezésre, amelyen keresztül hatékonyan el lehet érni a célközönséget.

 

 

A hiteltelenedés az egyes szereplők saját problémája.

 

Ha a média, vagy egy cég, esetleg egy magánember manipulatív, félrevezető tartalmat készít, ami a saját nevében és saját felületein publikál, akkor az őt jellemzi, és rá hullik vissza. Ha a média ilyen tartalmakat ellenőrzés nélkül átvesz, vagy úgy alakítja át a működését, hogy a felületein egyre több önfényező, fizetett tartalomnak enged teret, az a saját döntése, illetve felelőssége. Nem meglepő, ha ennek hitelvesztés lesz a vége.

 

 

A tartalommarketing nem drága.

 

A tartalommarketing egy rendkívül jól skálázható terület. Nyilván másra van szüksége kisvárosi műkörmösnek, mint egy világmárkának, és persze a büdzséjük is más. A tartalommarketing keretében mégis mindketten ki tudják alakítani maguknak azt a saját projektet, ami segíti őket üzleti céljaik elérésében.

 

A DIMSZ Tartalommarketing tagozatának egyik fő célja, hogy edukáció révén közelebb hozza a piaci szereplőkhöz a tartalommarketinget. Tavasszal már kiadtak egy ingyen letölthető kisokost, és hamarosan egy olyan kutatással jelentkeznek, melynek keretében felmérik, hogy a magyar cégek, vállalkozások mit gondolnak erről a területről, mire és hogyan használják a tartalommarketinget.

  • Megosztom