Százéves a KLM

Idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a KLM Holland Királyi Légitársaság mint az egyetlen olyan légitársaság, amely még mindig a saját nevén működik. Tudta például, hogy az első járat London és az amszterdami Schiphol repülőtér között közlekedett? Vagy azt, hogy egy tenyészbika volt az első állat, amely a légitársaság gépein utazott? Számos érdekesség, fontos tény és elismerés fűződik a KLM-hez. Utóbbiak közül például az, hogy felkerültek a legpontosabb légitársaságok európai listájára, illetve, hogy az Air France–KLM Csoport idén 15. alkalommal szerepel a Dow Jones Fenntarthatósági Index első három helyezettje között. A légitársaság Magyarországon 90 éve van jelen: az első járat 1929. szeptember 12-én landolt Budapesten.

A KLM Holland Királyi Légitársaságot 1919. október 7-én alapították, így ez a legrégebbi légitársaság a világon, amely még mindig a saját nevén működik. A „királyi” jelzővel I. Vilma holland királynő jutalmazta meg a társaságot, ezzel hangsúlyozva a civil repülés fontosságát, mely az I. világháború után kezdett megélénkülni.

A társaság alapítói befektetők voltak, akik Albert Plesmant bízták meg a napi teendők felügyeletével, később pedig ő lett a KLM igazgatója. Az első KLM-repülőgép – mely egy bérelt DeHavilland DH-16-os volt, pilótája pedig Jerry Shaw – 1920. május 17-én szállt fel. A járat London és a Schiphol repülőtér között közlekedett; fedélzetén két újságíróval, egy levéllel, melyet London polgármestere küldött amszterdami kollégájának, valamint egy halom újsággal. Az első saját gépek 1921. április 4-én indultak – a téli leállást követően –, május 9-én pedig megnyílt az első iroda az amszterdami Leidseplein téren. Ebből az irodából az utasokat busszal szállították a Schipholra. Az egykori KLM-iroda emlékét hirdetőtábla őrzi, amely még mindig a Leidseplein tér és a Leidsestraat utca sarkán áll.

Érdekesség, hogy az első állatot, egy Nico V névre hallgató tenyészbikát, 1924-ben szállította a légitársaság, az első interkontinentális tesztrepülés pedig 1924. október 1-jén indult Amszterdam és Batávia (ma: Jakarta) között. Az első menetrendszerinti járat 1930. szeptember 25-én közlekedett Amszterdam és Batávia között, az első transzatlanti út pedig 1934. december 15-én történt meg az Amszterdam–Curaçao–Aruba útvonalon. A repülőút ideje: 7 nap 9 óra és 20 perc volt.

A járatokon először 1935-ben tartózkodott kísérő személyzetet, csupán férfiak (stewards), majd nem sokkal később megjelentek a nők is. A személyzet legfontosabb feladata a fedélzeten lévők biztonságának garantálása volt – ahogyan napjaikban is. Mielőtt kísérő személyzetet alkalmaztak volna, a fedélzeti mérnökök feladata volt gondoskodni az utasokról.

Az Európát Amerikával összekötő első járat 1946. május 21-én indult Amszterdam és New York között, és ez volt a KLM-hálózat első jelenléte Nyugaton. Az Economy Classt 1958. április 1-jén vezették be, mely megfizethetőbbé tette a légi közlekedést, így az utasszám három hónapon belül 27 százalékkal emelkedett. A Jet-motor korszaka 1960. március 25-én köszöntött be: ennek a sugárhajtású motornak köszönhetően sokkal rövidebbé vált a repülési idő, és csökkent a szükséges állomások száma is. Ettől kezdve a repülés nem napokat, csupán órákat vett igénybe; New Yorkba például a korábbiakhoz képest fele annyi idő alatt lehetett eljutni.

Az első Boeing 747-306B Combi 1975. október 16-án csatlakozott a flottához; ez volt az első repülőgép, amely utasokat és rakományt is szállított. A KLM és a Northwest légitársaság 1994 márciusában vezette be a World Business Classt, mely az interkontinentális járatokon utazó üzletembereket célozta meg. Ez az osztály az Economy és a Royal Class között található.

Az első pekingi járat 1996. június 26-án indult el; ettől kezdve Kína vált a KLM egyik legfontosabb célállomásává. 2004. május 5-én lett hivatalos az Air France és a KLM közötti fúzió, de már hét hónappal korábban, szeptemberben megszületett az erről szóló döntés. Az első bioüzemanyagot használó járat 2011. június 30-án indult Párizsba.

90 éve Magyarországon a KLM

Idén a KLM 100. születésnapja mellett azt is ünnepeljük, hogy a társaság 90 éve van jelen Magyarországon: 1929-ben jött létre ugyanis az Amszterdam–Budapest útvonal. A magyar főváros része volt az indonéziai útvonalnak, ám mielőtt elindult volna az első menetrendszerinti járat, két próbajárat-sorozatot is indítottak. Erre a sok elintéznivaló miatt volt szükség. Többek között ügynököket kellett rendelni minden repülőtérre, pótalkatrészeket kellett beszerezni annak érdekében, hogy a repülőút alatt is lehessen javítani, ha valami meghibásodik. A második tesztsorozatban (1929–1930) már az útvonal része volt Budapest: az első járat, egy F.VIIb típusú, PH-AEZ lajstromszámú gép – melynek kapitánya Smirnoff, a legendás KLM-pilóta volt – 1929. szeptember 12-én szállt fel a Schipholról. E járatokat még kizárólag légipostára használták, utasokat nem szállítottak. Ezért van az, hogy az első menetrendszerinti járat – mely utasokat is szállított – egy évvel később, 1930. szeptember 25-én indult.

Érdekesség, hogy Budapest néhány évig része volt a Kék Duna Expressnek, mely 1936. április 20-án jött létre a CLS-sel együttműködve. A gép egy DC-2-es volt, az útvonal pedig: Amszterdam–Prága–Bécs–Budapest. A Kék Duna Expresst 1939. szeptember 2-áig használták, és a II. világháború kitörése miatt szüntették meg. Az útvonalat 17 évvel később, 1956. június 21-én nyitották meg újra a ’Marijke hercegnő’ – aki Beatrix holland királynő legfiatalabb húga volt – nevet viselő járattal, mely Kairóba indult, és Budapest volt az egyik állomása. Az Amszterdam–Frankfurt–Budapest–Isztambul–Kairó útvonalat kétszer függesztették fel ideiglenesen: először az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt október 25-én, majd másodszor 1968-ban a prágai tavasz miatt. Azóta nem voltak ilyen megszakítások: a KLM Amszterdam–Budapest útvonala folyamatosan üzemel.

A KLM volt egyébként az első nyugati légitársaság, amely menetrend szerinti járatot indított Budapest és Amszterdam között. Az első budapesti KLM-iroda pedig 1957. május 7-én nyílt meg a Vörösmarty téren.

A legfenntarthatóbb légitársaság

A KLM elkötelezett a környezetvédelem és a fenntarthatóság megteremtése mellett, ezért külön stratégiát is kialakítottak erre vonatkozóan. A légitársaság 2018-as mérlege rendkívül meggyőző: 2011-hez képest 17,3 százalékkal alacsonyabb volt az utasonkénti szén-dioxid-kibocsátás – a cél, hogy 2020-ra elérjék a 20 százalékot. A zajszennyezettség 40 százalékkal alacsonyabb lett a tavalyi évben a flotta megújításával; környezetbarátabb gépek beszerzésével. Az elmúlt esztendőben 1318 tonna fenntartható biokerozint használtak fel, 10 új, csendesebb, hatékonyabb repülőgép csatlakozott a flottához, és 9 százalékkal kevesebb hulladékot termeltek 2011-hez képest, emellett a KLM volt az első légitársaság, amelyik bevezette az első vállalati bioüzemanyag programot is.

Az Air France–KLM Csoport 15-ször szerepelt a Dow Jones Fenntarthatósági Index élén, legutóbb idén lett győztes. A KLM kompenzációs szolgáltatásának, a CO2ZERO-nak köszönhetően 90 ezren utaztak szén-dioxid-semlegesen; 9,4 millió fenntarthatóan elkészített szendvicset szolgáltak fel az európai járatokon; valamint 312 hektár trópusi erdőt ültettek be Panamában. További fontos tudnivaló, hogy a KLM – az érkezési és indulási időt tekintve – szerepel a legpontosabb európai légitársaságok top 10-es listáján.

A KLM emellett hozzájárul a Delft Műszaki Egyetem (TU Delft) innovatív repülési koncepciójának kutatásához, a „Flying-V”-hoz. A kutatás célja, hogy a fentarthatóbb hosszú távú repülések eléréshez a jövőben teljesen más megközelítéseket tudjanak alkalmazni a repülőgépek tervezésében. Az új repülőgép V-alakja egyesíti az utas- és rakteret, illetve a szárnyakban lévő üzemanyagtartályokat. A gép aerodinamikus kialakítása és csökkentett súlya azt eredményezi, hogy 20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt majd, mint napjaink legfejlettebb légijárműve, az Airbus 350. A repülőgép makettjét októberben, a KLM Élménynapokon a Schiphol repülőterén fogják hivatalosan bemutatni.

New Lounge, fine dining étterem az újítások között

A KLM számos újítással is készült a születésnap alkalmából: létrehozták a Non-Schengen Crown Lounge-ot, mely egy új, exkluzív váró vadonatúj külsővel és dekorációval, különféle digitális innovációval, valamint teljesen új szolgáltatási és vendéglátási koncepcióval. A várón belül különböző zónákat alakítottak ki, hogy megfeleljenek az eltérő fogyasztói igényeknek: külön zóna van a munkára, a pihenésre, az étkezésre és a szórakozásra.

Emellett létrehoztak egy új fine dining éttermet és bárt, mely a Blue nevet kapta. A menüt Michelin-csillagos étterem szolgáltatja, továbbá van két privát étkező szoba az üzleti és az egyéb találkozókra, melyek díj ellenében előre lefoglalhatóak. Az étterem már megnyitott, és a hét minden napján várja a vendégeket. A KLM a kényelemre is nagy hangsúlyt fektet, ezért 20 luxus alvókabint és zuhanyzókat is kialakítottak, melyek a váró nyitvatartási idejében vehetők igénybe.

A KLM hitvallása szerint készen áll a következő száz évre: összeköttetésben a világgal, odafigyelve a környezetünkre.

Különlegességgel készül a Holland Herald magazin

Speciális ünnepi kiadással, három különböző borítóval jelenik meg az ikonikus Holland Herald repülési magazin a KLM Holland Királyi Légitársaság 100. születésnapja alkalmából. A külső mellett a tartalom is kínál újdonságot: egy rövid történet szerepel a magazinban az első KLM-járatról, mely Amszterdamból Batáviába (ma: Jakarta, Indonézia) repült. A centenáriumi kiadás, melynek designját ismert holland művészek készítették, a KLM járatain és az üzleti várókban érhető el szeptember 26-ától. A borítók az október 19. és 27. között rendezendő Holland Design Héten is bemutatkoznak Eindhovenben.

Megünnepelték a KLM 100. születésnapját

„Mi voltunk az első légitársaság, amely sikeres partnerkapcsolatokat és szövetségeket alakított ki, a példánkat pedig további országok és légitársaságok követték. Ez százmillió embert hozott össze a világ minden tájáról. Ahogy Albert Plesman mondta: »A levegő óceánja egyesíti az embereket.« Büszkék lehetünk az elmúlt 100 év eredményeire és erőfeszítéseire. Most pedig egy új évszázad küszöbén állunk, és optimistán állunk a fenntarthatóság és az innováció jelentette kihívások elé” – emelte ki Pieter Elbers, a KLM elnök-vezérigazgatója a 10-es hangárban rendezett ünnepségen.

A hagyományoknak megfelelően a KLM egy új Delftware miniatűr ház bemutatásával ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját október 7-én. Az idei miniatűr ház a hágai Huis ten Bosch-palota, Willem-Alexander király és családja otthonának hű másolata. A Huis ten Bosch-palota a 17. század közepén épült Frigyes Henrik orániai herceg és felesége, Solms-Braunfels-i Amália német grófnő kérésére. Miután I. Vilmost 1815-ben Hollandia királyává koronázták, a palota a holland királyi család több tagja számára is otthonként szolgált. A Huis ten Bosch-palota 2019. január 31-e óta Willem-Alexander király, Máxima királynő és három lányuk lakóhelye.

„A Huis ten Bosch-palota a KLM és Hollandia közötti különleges köteléket szimbolizálja számomra, és azt a tényt, hogy 100 éve viseljük a ’királyi’ jelzőt” – tette hozzá Pieter Elbers.

A speciális dizájnú Delftware miniatűr házat az 1950-es évek óta a World Business Class utasainak is bemutatják az interkontinentális repülések során. Miniatűrt egyébként 1994 óta készítenek és adnak át.

Mindemellett a KLM az évfordulóra egy különleges könyvvel is készült, mely az Üdv a fedélzeten! – A KLM Holland Királyi Légitársaság 100 éve (Welcome aboard – 100 years of KLM Royal Dutch Airlines) címet viseli.

  • Megosztom