Részben szabad a magyar sajtó

Nem változtatott a magyar sajtó besorolásán éves értékelőjében a Freedom House (FH) washingtoni központú, független civil szervezet. Az FH tavaly minősítette le „szabadból” a „részben szabad” kategóriába a hazai sajtó helyzetét, a jelentés a 74. helyre sorolta Magyarországot.

 

Magyarország 36 pontot kapott az idén, ugyanannyit, mint a múlt évben. A világranglistán a 74. helyen osztozik Montenegróval és Szerbiával – írja az MTI. A jelentés szerint Magyarországon a feltételek változatlanok maradtak 2011-hez képest, “noha folyamatosan fennálltak az aggodalmak a széleskörű jogalkotási és szabályozási változások miatt, amelyek szigorították a média kormányzati ellenőrzését”. A magyar Alkotmánybíróság döntéseinek sorozata, valamint azok az jogszabályi módosítások, amelyeket azért fogadtak el, hogy “kielégítsék az Európai Bizottság által 2011-ben és 2012-ben emelt kifogásokat”, a jelentés szerint keveset tettek azért, hogy “korlátozzák a kormányzó Fidesz által ellenőrzött új médiahatóság hatalmát”. Eközben a kritikus Klubrádió rádióállomás az év végéig még nem nyerte vissza fő frekvenciája feletti ellenőrzést – idézi az MTI az FH jelentését.

 

Idén nyolc ország FH-besorolása változott, kivétel nélkül negatív irányba. Görögország, Izrael és Mali médiája a “szabad” helyett a “részben szabad” osztályzatot kapta. A “részben szabad” sajtójú országok közül Ecuadort, Egyiptomot, Bissau-Guineát, Paraguayt és Thaiföldet minősítette le a “nem szabad” kategóriába az FH.

 

A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. Az országokat 0-tól 30 pontig a “szabad”, 31-től 60-ig a “részben szabad”, 61-től 100-ig pedig a “nem szabad” kategóriába sorolják.

 

Magyarország megítélése az FH kimutatása szerint 2008 és 2012 között 15 pontnyit romlott. Ezzel Bahreinnel és Madagaszkárral a negyedik helyen áll azon országok mögött, amelyekben ebben az időszakban a legnagyobb negatív irányú változást kimutatták. A legnagyobb visszaesést a FH Maliban (20 pont) mutatta ki.

 

A legszabadabb sajtójú országnak a FH 2012-re Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Fehéroroszország (93), Eritrea (94), Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (96) volt.

 

A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (16 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (22), Litvániát (24), Szlovéniát (24) Lengyelországot (26), és Lettországot (28) minősítette “szabadnak”. Bulgária 37, Horvátország 40, Románia 42 pontot kapott. A FH az Európai Unió tagállamai közül a “részben szabad” sajtójú országok közé sorolta be Olaszországot (33) és Görögországot (41) is.

 

A jelentés szerint a világ lakosságának 14 százaléka él olyan országban, amelynek a sajtója “szabad”. Ebbe a kategóriába a FH azokat az entitásokat sorolta, ahol megítélése szerint a politikai hírekről “erőteljesen” számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális, és ahol a sajtóra nem nehezedik súlyos jogi vagy gazdasági nyomás.

  • Megosztom