„Részben szabad” a magyar sajtó

Legalábbis ezt állítja a Freedom House, amely „szabadról” „részben szabad” kategóriába sorolta át a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2011-re vonatkozó jelentésében. A washingtoni központú, független civil szervezet jelentése szerint “az index történetében rendkívül szokatlan” Magyarország esete, amikor egy “régóta szabad ország” esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki.

 

A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy “a médiaszabadság még a látszólag jól megalapozott demokráciákban sem tekinthető magától értetődőnek” – írja tudósításában az MTI. Az FH úgy fogalmazott, hogy a leminősítés oka “Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló, koncentrált törekvése, hogy megragadja a média jogi és szabályozási kerete feletti ellenőrzést”.

 

A tavaly kiadott, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de a FH mérési rendszerében ez akkor még – Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben – elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában. A civil szervezet 2011-gyel kapcsolatban újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva.

 

Az FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, három szélesebb kategóriával, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. A felmérésben az országokat 0-tól 30 pontig a “szabad”, 31-től 60-ig a “részben szabad”, 61-től 100-ig pedig a “nem szabad” kategóriába sorolják – derül ki az MTI összeállításából.

 

A legszabadabb sajtójú országnak az FH a tavalyi évre vonatkozó összehasonlítás alapján Finnországot, Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (97) volt.

 

A közép- és kelet európai térségből az FH Észtországot (18 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (21), Litvániát (23), Lengyelországot (25), Szlovéniát (25) és Lettországot (27) minősítette “szabadnak”. Magyarország és Bulgária a szubrégió 10. helyén osztozik, egy ponttal elmaradva a 8. helyre sorolt, de már “részben szabadnak” minősített Szerbiától és Montenegrótól (35-35).

 

Az FH a tavalyi év fejleményeinek mérlegelése alapján csak Magyarországot és Chilét minősítette le a “szabadból” a “részben szabad” kategóriába. A demokráciák esetében a civil szervezet India (37), Izrael (30), Olaszország (33), Dél-Afrika (34) és Dél-Korea (32) esetében említett még romlást, de ezen országok státusza már korábban is “részben szabad” volt – a “szabad” kategóriában maradt Izrael kivételével.

 

Magyarország részben szabad kategóriába történt leminősítése tükrözi “a sajtószabadságnak az Orbán Viktor miniszterelnök (kormányzása) alatti erózióját” – hangzott a jelentés. A FH a romlás jeleit egyebek között a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal létrehozásában látja, amely “korlátozni fogja az információhoz való hozzáférést”. A civil szervezet szerint bizonyíték van arra, hogy egy”politikailag motivált” engedélyeztetési folyamat következményeként egy “kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit”. A Freedom House szerint megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma, különösen az elektronikus közmédiával kapcsolatban és romlott a független médiavállalkozások gazdasági helyzete is – olvasható az MTI beszámolójában.

 

A Freedom House jelentése megalapozatlan és elfogult – idézte a távirati iroda Kovács Zoltánt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkárát. “Az amerikai érdekeltségű szervezetnek ezúttal sem sikerült politikai motivációktól és értékeléstől mentes jelentést adnia – a tavalyi értékelést követően az idei nem más, mint önbeteljesítő, hipokrita jóslat” – írta közleményében Kovács Zoltán.

 

Magyarország az Európai Unió tagja, demokratikus jogállam – szögezte le az államtitkár. A sajtó, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. Szerinte az elmúlt másfél év rágalmai ellenére éppen a médiatörvényről kialakult vita bizonyítja a sajtó stabilitását és szabadságát, az Alkotmánybíróság ide vonatkozó döntései pedig azt, hogy a “fékek és ellensúlyok” rendszere kellően működik – írja tudósításában a távirati iroda.

 

“A magyar médiatörvény ellen másfél éve folyó hisztérikus és képmutató kampányból vett példákon kívül a Freedom House jelentéséből hiányoznak a bizonyítékok, és zavarba ejtően ellentmondásos az érvelés. Attól a szervezettől, melytől mindannyiunk elvárása az objektivitás és az igazságosság, megdöbbentő ez az elfogultság – magyarok milliói tekintenek sértésként a szervezet megállapításaira” – fogalmazott Kovács Zoltán.

 

Az államtitkár elgondolkodtatónak nevezte, hogy 2007-ben az FH a magyar lakossággal szembeni kormányzati megszorító intézkedéseket üdvözölte, és megállapította, az ország jó úton halad; elfogadta az akkori kormányzati adathamisítást is, mely szerint a költségvetési deficit 2009-ben a GDP 3,2 százalékára csökkenhet. A szervezet által akkor méltatott, hamis adatokon alapuló út a magyar lakosságot és a magyar államot drámai eladósodásba és elszegényedésbe taszította – tette hozzá.

 

  • Megosztom