Össztűz a mobilokra és a közösségi oldalakra

Átalakulóban van az internetes bűnözés, egyre több támadás éri a mobiltelefonokat és a közösségi oldalak felhasználóit – derül ki a Norton Kiberbűnözési Tanulmányból. Az internetező felnőttek egyötöde a közösségi oldalakon vagy a mobilokon került kapcsolatba a kiberbűnözéssel, és ami még érdekesebb, hogy a közösségi oldalak felhasználói közül 39 százalék vált áldozattá.

Míg 75 százalék tisztában van azzal, hogy a kiberbűnözők a közösségi hálózatok felé fordultak, kevesebb, mint felük (44 százalék) használ olyan biztonsági megoldást, amely védi őket a közösségi oldalakon felbukkanó fenyegetések ellen, és csak 49 százalék használja az adatvédelmi beállításokat, hogy beállítsa, ki láthatja a megosztott információit – mondta el Rakoncza Zsolt, a Norton magyarországi képviselője.

 

A közösségi oldalak felhasználóinak 15 százaléka jelentette, hogy valaki feltörte a profiljukat és az ő nevükben használta az oldalt. Tízből egy felhasználó vallotta be, hogy dőlt már be közösségi hálózatokon terjedő átveréseknek, hamis linkeknek.

 

A Norton Kiberbűnözési Tanulmány adatai szerint a mobiltelefon-felhasználók közel egyharmada (31 százalék) kapott szöveges üzeneteket ismeretlen számokról, amelyek arra kérték, hogy kattintson egy linkre, vagy tárcsázzon egy ismeretlen számot egy hangposta üzenet eléréséhez.

 

„A kiberbűnözők taktikát változtattak azzal, hogy elkezdték a gyorsan növekvő mobil platformokat és közösségi oldalakat célozni, ahol a felhasználók még kevésbé vannak tudatában a biztonsági kockázatoknak. Ez tükrözi azt, amit az idén korábban kiadott Internetbiztonsági Tanulmányban is láthattunk, miszerint a mobil sebezhetőségek száma csaknem kétszeresére nőtt 2011-ben az előző évhez képest” – mutatott rá Rakoncza Zsolt.

 

A Norton Kiberbűnözési Tanulmányból az is kiderült, hogy a legtöbb internetfelhasználó csupán alapvető lépéseket tesz saját maga és személyes információi védelméért – például kitörli a gyanús e-maileket és óvatosan bánik a személyes adataival az interneten. Azonban más elővigyázatossági intézkedések elmaradnak: 40 százalékuk nem használ bonyolult jelszavakat vagy nem változtatja őket rendszeresen, és több mint harmaduk nem ellenőrzi a böngésző címsorában a lakat szimbólumot, mielőtt olyan érzékeny információkat ad meg az oldalon, mint például a banki adatok.

 

Ezen túlmenően az idei jelentés azt mutatja, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a kiberbűnözés leggyakoribb formái hogyan fejlődtek az évek során, ígyegyre nehezebbé válik számukra a rosszindulatú programok, például vírusok számítógépekre gyakorolt hatásainak felismerése. Sőt, a felnőttek 40 százaléka nem tudja, hogy a kártevő diszkrét módon is tud működni, megnehezítve a gépfertőzöttségének felismerését, és több, mint felük (55 százalék) nem biztos benne, hogy számítógépük jelenleg biztonságos-e és vírusmentes.

 

Az internetező felnőttek több, mint negyede (27 százalék) kapott már jelszócserére felszólító értesítést egy fertőzött email fiók miatt. Mivel az emberek mindenféle adatokat küldenek, fogadnak és tárolnak a személyes fotóktól (50 százalék) és munkával kapcsolatos levelezésektől és dokumentumoktól (42 százalék) kezdve banki kimutatásokig (22 százalék) és más online fiókok jelszaváig (17 százalék), ezek az email fiókok potenciális átjáróvá válnak a kiberbűnözőknek, akik éppen ezeket a személyes és vállalati információkat keresik.

 

“A személyes email fiókok gyakran az összes létező kulcsfontosságú információt tartalmazzák. A kiberbűnözők nem csak a bejövő leveleidhez nyernek hozzáférést, de megváltoztathatják a jelszavaidat az általad látogatott oldalakon: egyszerűen használják az „elfelejtett jelszó” funkciót, elfogják az emaileket és kizárnak a saját fiókodból. Összetett jelszavakkal és rendszeres jelszóváltoztatással tudod megvédeni legkönnyebben a fiókjaidat” – javasolja Gombás László, a Symantec biztonsági szakértője.

  • Megosztom