Nőtt a tévé népszerűsége

A harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 9 perccel nőtt az az idő, amit a magyarok naponta a tévéképernyők előtt töltenek – derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból.
A harmadik negyedévben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 25 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 9 perccel több, mint az előző év ugyanezen időszakában – írja közleményében a Nielsen Közönségmérés. A 18-49 évesek esetében 3 óra 20 perc volt a napi átlagos tévénézési idő, amei 4 perces bővülést jelentett tavalyhoz képest, az 50 év felettiek pedig naponta átlagosan 6 óra 5 percet ültek a képernyők előtt, 16 perccel túlszárnyalva a tavalyi napi átlagos tévénézési idejüket. A jelentős növekedés forrása elsősorban a nyári Vizes VB és az új őszi struktúra műsorainak sikere volt, továbbá az újabb tematikus csatornák is vonzották a közönséget a képernyők elé.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló mérések szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3%-át, átlagosan 3,3 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2017 harmadik negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,1% volt.
A napi átlagos tévénézési idő felét – 49,8 százalékát fordították a nézők az általános szórakoztató csatornák csoportjára, amely 2017-től már a TV2, RTL Klub, M3, Duna TV és Duna World csatornákat is magában foglalja. A filmcsatornák csoportja volt a második legnépszerűbb 11,1%-os részesedéssel, míg a harmadik helyezés az M1 csatornával kibővült hírcsatornáké lett 8 százalékkal, szoros versenyben a gyerekcsatornákkal melyek a napi átlagos tévénézési időből 6,9%-ban részesedtek az idei harmadik negyedév – vagyis a nyári – kora őszi időszak – során.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak1. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 8,6%-os volt, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből a mozifilmek 15,2 százalékban részesedtek, melyből 9,3%-ot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak. A „nem zenés fikció” 2 kategóriájába sorolt műsorok 30,2%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében animációs filmekből állt. A tévével történő kikapcsolódás során mindig a nem zenés fikció bizonyul a legnépszerűbbnek: 29%-os részesedésének több mint háromnegyedét sorozatok illetve szappanoperák tették ki, és a fennmaradó rész szinte teljes egészében az animációké volt. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő 2,4%-át képviselte, de a tévénézési idő tekintetében közel négyszeres arányt – 9,2%-ot értek el, vagyis lényegében ugyanannyi időt szántunk hírműsorokra, mint vígjátékok és akciófilmek megtekintésére.
A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 10,1%-át alkották, de a nézők szempontjából kevésbé került kihasználásra, így a képernyők előtt töltött időből csupán 4,1% jutott rájuk. A zenés műsorok a műsoridőből 6,2%-ban részesedtek, ugyanakkor a fogyasztási arányuk éppen feleakkora, 2,6% volt. Ez a jelenség a sportműsorok esetében is igen gyakori, kivéve, ha valamilyen népszerű sporteseményt (pl. Olimpia, EB, VB) közvetítenek az adott időszakban. Az idei harmadik negyedévben a sportműsorok 6,3%-os sugárzási arányhoz képest igen hasonló, 5,9%-os volt a műsorfogyasztásból való részesedésük, melyben feltehetően fontos szerepe volt a Budapesten megrendezett és nagy érdeklődésre számot tartó Vizes VB közvetítéseinek. A műsorkínálat 9,6%-át a „nem zenei szórakoztató3” tematika alkotta, melynek közel a fele valóságshow-ból állt. A nézők ezt igen hasonló arányban használták ki: a tévénézési időből 10,1%-ot fordítottak a szórakoztató műsorokra, melyből 4,1%-ot a valóságshow képviselt, és a fennmaradó 6%-on osztoztak az egyéb szórakoztató műsorok. A reklámok a teljes műsoridőből 12,4%-ot szakítottak ki maguknak, és szinte azonos arányban részesedtek a tévénézési időből is. Másként fogalmazva tévénézésünk minden nyolcadik percét reklámnézéssel töltöttük el.
A reklámok naponta átlagosan 5,87 millió főt értek el 2017 harmadik negyedévében, ami 117 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 25-ről 29 percre növekedett, és egy fő naponta átlagosan 106 reklámfilmet tekintett meg: tizennéggyel többet, mint 2016 harmadik negyedévében.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „sör” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „szénsavas üdítő” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2017 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.