Nagyon kevesen fizetnek a hírekért

Bár a társadalom túlnyomó többsége rendszeres hírfogyasztónak tekinthető, nagyon alacsony azok aránya, akik hajlandóak is fizetni ezekért a tartalmakért – derül ki a Nielsen által a Világgazdasági Fórum számára készített elemzésből. Jó hír ugyanakkor a kiadók számára, hogy a megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy a jövőben hajlandó lenne fizetni a számára fontos hírekért.

Alapvetően változtatja meg a hétköznapi életünket a mostani koronavírus-járvány és a híroldalak látogatottsági adataiból, valamint a televíziós híradók nézettségéből az is jól látszik, hogy a hírfogyasztási szokásaink is átalakulnak. Ez érthető is, hiszen mindenki igyekszik tájékozódni a helyzetről, a meghozott intézkedésekről, illetve arról, hogy mi várható a következő napokban, hetekben.

Az “Understanding value in media: perspectives from consumers and industries” (A média értékének megértése: perspektívák a fogyasztók és az iparágak részéről) című jelentésegy olyan jelentés, amit a Nielsen készített a Világgazdasági Fórum számára, többek között azt elemzi, miért válik egyre létfontosságúbbá a média a széteső társadalmunkban, hogyan értékelik a különböző szereplők a médiatartalmakat, miért hajlandóak az emberek fizetni a tartalmakért.

A hat jelentős piacon – Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, India, Kína, Németország, összesen 9100 fogyasztó megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy az emberek 80 százaléka olvas, néz, vagy hallgat híreket. Ehhez képest ugyanakkor elenyésző azok aránya, akik már most is fizetnek ezekért a tartalmakért, mindössze 16 százalék. A kiadók számára azonban van mozgástér ezen a területen, ugyanis a válaszadók 53 százaléka jelezte azt, hogy a jövőben hajlandó lenne akár fizetni is a számára fontos hírtartalmakért. Nem meglepő módon a fiatalabb, 16-34 éves korosztály, illetve a jobb anyagi helyzetben lévők azok, akik már most is fizetnek a hírekért.

Az elemzés készítői megvizsgálták azt is, hogy a COVID-19 járvány miatt hozott intézkedések hogyan hathatnak a médiaiparra. Az egyértelmű, hogy jelentős mértékben megnőtt a fogyasztás, mind a hírek, mind a szórakoztató tartalmak esetében. Kínában például a korlátozások bevezetését követően a mobilalkalmazások átlagos letöltése 40 százalékkal ugrott meg.

A nagy nemzetközi események elhalasztása, illetve későbbi időpontra tolása önmagában jelentős bevételkiesést jelent a médiapiac szereplői számára. Nem csak a betervezett tartalmak esnek ki a foci EB vagy az olimpia elhalasztása miatt, de hirdetési bevételek, szponzori megállapodásokból származó pénzek is.

A nagy márkák visszafogják hirdetési aktivitásukat, ami reklámbevételek elmaradását eredményezi. A fogyasztói költések a létfenntartáshoz szükséges termékekre koncentrálódnak, ami természetesen átalakítja a cégek marketing aktivitását is.

A teljes tanulmány itt érhető el.

  • Megosztom