Milliárdok nyomában – ügynökségeknél gyűjt információt a NAV

Több hazai ügynökségnél is érdeklődött az elmúlt hónapokban a NAV a Google- és Facebook-hirdetések kapcsán a Marketing&Media magazin információi szerint. A két cég egyelőre elkerülte a reklámadó-fizetést, azonban előfordulhat, hogy a helyzet hamarosan változik.

 

Rendszeresen elküldik a hazai ügynökségek a Google és a Facebook európai központjainak azt a nyilatkozatot, amit a náluk hirdetésre költött összegek alapján ki kellene tölteniük, azonban a két online szolgáltató ezekre érdemben nem reagál – tudta meg a Marketing&Media magazin. A dokumentumot a reklámadóra vonatkozó jogszabályok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kellene visszaküldeniük az érintett társaságoknak, és elvileg ez képezné az adóbevallás alapját. Nagy meglepetést persze nem okoz, hogy az internetes hirdetési piac két legnagyobb szereplője nem igazán izgatja magát a magyar hatóságok esetleges lépései miatt, viszont az ügyfeleik számára hirdetési lehetőséget vásárló ügynökségek számára ez egy fontos lépés, hiszen így tudják igazolni az adóhatóság felé, hogy jogszerűen jártak el.

 

Már a reklámadó sokat vitatott bevezetése óta nagy figyelem kíséri azokat a próbálkozásokat, amelyek a két online óriáscég megadóztatására vonatkoznak. Becslések szerint tavaly a teljes hazai netes reklámpiaci bevétel mintegy fele, vagyis nagyjából 33 milliárd forint – egyéb iparági források 25-30 milliárdra teszik ezt az összeget – köthetett ki a Google-nél és a Facebooknál. Ez a 2016-os reklámadóval számolva – akkor még 5,3 százalékos adókulcs volt érvényben, ez az idén év közben 7,3 százalékra változott – 1,7 milliárd forintot jelent. A vizes világbajnokság költségvetéséhez, vagy éppen a stadionokra elköltött pénzhez képest ez elenyésző összegnek tűnik, a kormány mégis igen eltökélt abban, hogy behajtsa az online piac meghatározó szereplőitől is azt, ami a hazai szabályozás szerint a magyar költségvetést illeti meg.

 

Az idei évre vonatkozó adótörvények elfogadásakor a magyar döntéshozók egy érdekes konstrukcióval igyekeztek kezelni a helyzetet, ami lényegében a két nagy online szolgáltató alapos megbírságolására, majd európai jogsegély keretében a büntetés behajtására kínál lehetőséget. A közelmúltban Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos beszélt erről a megoldásról, jelezve, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a reklámadótörvény módosításával jogosítványt kapott arra, hogy egy adóbecsléssel megállapítsa, hogy mennyi magyarországi reklámadót kellett volna ezeknek a társaságoknak befizetniük, majd ezek után felszólítsa őket, hogy fizessék be az elmaradásukat. Ez valószínűleg eredménytelen lesz, azonban a miniszterelnöki biztos az Invitel Digitális Jólét Alapcsomagot kínáló szolgáltatókhoz való csatlakozása alkalmából augusztus végén tartott eseményen azt is érzékeltette, hogy a magyar állam valószínűleg így is jól jár majd ezzel a konstrukcióval, ugyanis a NAV bírságot állapíthat meg, amit az Európai Unió tagországaiban bevett jogsegély-automatizmus szerint az ír hatóságok tudnak behajtani. Ennek összege pedig extrém esetben akár hárommilliárd forint is lehet.

 

A Marketing&Media magazin megkeresésére több ügynökség – köztük a legnagyobbak egyike – is jelezte, hogy az elmúlt hónapokban a NAV információkat kért tőlük arra vonatkozóan, hogyan működik a Google- és Facebook-hirdetések elhelyezése, illetve mekkora összegről van szó. Ahogy korábban említettük, 2016-os adatokkal számolva nem lehet kiugróan nagy tétel a két vállalat adófizetési kötelezettsége, azonban figyelembe véve a digitális reklámpiac változását, néhány éven belül alaposan megváltozhat a helyzet. Tavaly 2015-höz képest majdnem 22 százalékkal nőtt ez a szegmens, és egyelőre nincs jele annak, hogy az idén változna a helyzet, jövőre pedig labdarúgóvébé, téli olimpia és országgyűlési választás is lesz, ami még jobban megdobhatja az online költést. Emellett azt sem lehet pontosan tudni, hogy jövőre mekkora lesz a reklámadó mértéke, hiszen az idén a második fél évben bevezetett 7,5 százalékos kulcsot a jövő évi adótörvényekben meg is változtathatják.

 

Az összeállítást teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.

  • Megosztom