Meglepő adatok a híradókról

Összesen 11657 tudósítás hangzott el a TV2, az RTL Klub, az M1, a Duna Televízió, a HírTV és az ATV esti híradóiban az utolsó negyedévben a Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzése szerint. A legtöbb tudósítás a TV2 hírműsorában volt, a magyar vonatkozó politikai hírek aránya nem érte el a 40 százalékot. Érdekesség, hogy a Duna Televízió kivételével minden vizsgált csatorna hírműsorában magasabb volt az ellenzéki pártok összesített megjelenéseinek aránya, mint a kormánypártoké vagy a kormányzati szerepléseké.

 

Októberben naponta átlagosan 130,1 beszámoló kapott helyet a hat műsorban, novemberben e mutató 128,9 darab volt, míg decemberben 121,1 darabra csökkent. A teljes évet tekintve nagyon hasonlóan alakult az elhangzó tudósítások száma a hírműsorokban, a legkevesebb hír a második negyedévben hangzott el, szám szerint 11 519, míg a legtöbb a harmadik negyedév során, összesen 11 973 darab – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből.

 

A negyedik negyedév során a legtöbb tudósítás a TV2 műsorában jelent meg, összesen 2779 darab. Az RTL Klub híradójában 2434 darab hír kapott helyet, míg az M1 esetében ez az adat 1984 darab volt. Az ATV híradója 1581 eseményről közölt beszámolót, míg a HírTV 1465 darabról. Hasonlóan a korábbi negyedévekhez, a Duna Televízió műsorában jelent meg a legkevesebb tudósítás, 1414 darab.

 

Magyar vonatkozású hírek

 

A negyedik negyedév során összesen 4590 darab magyar vonatkozású politikai hír jelent meg, amely 39,4 százalékos aránynak felel meg. Október hónapban a politikai hírek aránya 43,2 százalék volt, amely mutató novemberben 39,3 százalékra, majd az év utolsó hónapja során 35,4 százalékra csökkent.

 

A magyar vonatkozású politikai hírek arányában jelentős eltérések mutatkoznak a vizsgált csatornák között. A közszolgálati és a hírcsatornák esetében meghaladta ezek aránya az 50 százalékot a negyedév során összesítve. A mutató az ATV műsorában volt a legmagasabb, 58 százalék, a Duna Televízió esetében 53 százalék, az M1 és a HírTV híradójában pedig 52,2 százalék. Ezzel szemben az év utolsó három hónapjában az RTL Klub adásában 27,5 százalék volt a politikai hírek aránya, míg a TV2 esetében 16,4 százalék.

 

Az egész évet tekintve az RTL Klub kivételével hasonló tendencia rajzolódott ki a vizsgált csatornák körében a magyar vonatkozású politikai hírek arányát tekintve. Az áprilisi parlamenti választásig a politikai hírek aránya minden csatornán folyamatosan magas volt, majd a választást követően mind a hat csatorna esetében csökkenni kezdett e mutató, a májusi EP-választás csak az M1 és az ATV esetében állította meg a csökkenő folyamatot. Az RTL Klub kivételével a nyári időszakban minden csatornán visszaestek a politikai hírek. A csatorna híradójának szerkesztése júniustól – a reklámadó bevezetését követően – nem követi a többi hírműsor trendvonalát, az addig jellemző együttmozgás megszakadt.

 

Középpontban a pártpolitika

 

A negyedik negyedév során elhangzó politikai tudósítások legnagyobb része pártpolitikai jellegű volt, szemben a harmadik negyedévvel, amelyet a gazdaságpolitikai témák határoztak meg. Az év utolsó három hónapjában minden negyedik hír a pártok ügyeivel foglalkozott, ami 5 százalékpontos emelkedésnek felel meg. A gazdaságpolitikai tudósítások aránya 14,5 százalékos volt a negyedik negyedévben, amely több, mint 9 százalékpontos csökkenést jelent. A szakpolitikai tudósítások esetében is jelentős csökkenés mutatkozott, az összes politikai tudósítás 10,2 százaléka tartozott e témakörhöz; 13,7 százalékra emelkedett viszont a külpolitikai hírek aránya a negyedik negyedév során.

 

Húzós témák

 

Október hónapban az önkormányzati választás határozta meg a napirendet, összesen 377 tudósítás foglalkozott ezzel az üggyel, a második legtöbb tudósítás a közbeszédben „internetadóként” elterjedt intézkedéssel foglalkozott (151). Novemberben a devizahitelek forintosítása szerepelt a legtöbbször a hírműsorokban, összesen 152 alkalommal, melyet az amerikai beutazási ügy követett 105 megjelenéssel.

 

Decemberben 103 tudósítás foglalkozott az új útdíjrendszerrel, míg 88 darab tudósítás az amerikai beutazási tilalom ügyével, és az ahhoz szorosan kapcsolódó kérdésekkel.

 

Ellenzéki fölény

 

A negyedik negyedév során összesen 10 431 szereplő álláspontja jelent meg a hat vizsgált csatorna híradójában elhangzó politikai tudósítások kapcsán. A megjelent álláspontok 20,9 százaléka tartozott a kormányhoz, míg a pártok közül az MSZP kapta a legtöbb megszólalási lehetőséget. A Duna Televízió kivételével minden vizsgált csatorna hírműsorában magasabb volt az ellenzéki pártok összesített megjelenéseinek aránya, mint a kormánypártoké vagy a kormányzati szerepléseké. A Duna Televízió esetében felülreprezentáltak voltak azok a témák, amelyek a kormányzati munkához kötődnek, mint például a külpolitikai lépések, így a kormányzati álláspontok aránya is magasabb volt.

 

A paritásos vizsgálat szerint az ellenzéki pártok megjelenéseinek aránya minden vizsgált csatornán meghaladta az egyharmados részt. A Duna Televízió esetében 36,8 százalék volt az ellenzéki megjelenések aránya. Az M1 esetében 45,4 százalék, az RTL Klub hírműsorában 46 százalék, a HírTV híradójában 47,9 százalék, míg a TV2 műsorában 48,5 százalék volt ez az arány. Az ATV volt az egyetlen csatorna, ahol a vizsgálat adatai szerint 50 százalék felett zárt az ellenzéki pártmegjelenések aránya, a csatorna esetében e mutató 55,4 százalék volt.

 

A kormányzati szereplők közül saját hanggal legtöbb alkalommal Orbán Viktor szólalt meg a negyedik negyedév során (375 darab). A kormányzati megjelenők közül kiemelkedett még Varga Mihály (201 szereplés), és Szijjártó Péter (157 alkalom). A kormánypárti szereplők közül Rogán Antal szólalt meg saját hangján a legtöbbször, összesen 160 alkalommal. A legtöbb önálló megjelenéssel rendelkező ellenzéki szereplők listája – hasonlóan a korábbi negyedévhez – most is jelentős változáson ment át. Az élen Tóbiás József végzett 135 megjelenéssel; őt Schiffer András és Gyurcsány Ferenc követte 102, illetve 95 darab saját hangos szerepléssel.

  • Megosztom