Még több reklám lehet főműsoridőben

Aktualizálja az Európai Bizottság az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokat, emellett célirányos megközelítést javasol az online platformokra vonatkozóan. Az új keretrendszer módosítaná a reklámokra vonatkozó előírásokat, de megszabnák azt is, hogy a Netflixhez hasonló online tartalomszolgáltatóknak milyen arányban kellene európai tartalmat továbbítaniuk.

 

Az Európai Bizottság a héten a valamennyi szereplő számára igazságosabb környezet megteremtése, az európai filmalkotások támogatása, a gyermekek védelme és a gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében javaslatot tett az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára – derül ki a szervezet közleményéből. E javaslat az internetes platformokra vonatkozóan egyúttal egy új megközelítést is tartalmaz, amely számos, különböző területeken felmerült problémára kínál megoldást.

 

A nagy mennyiségű videotartalmat kezelő és címkékkel ellátó platformok kötelesek biztosítani a kiskorúak káros tartalmakkal (például pornográfia és erőszak), illetve általában a polgárok gyűlöletkeltő tartalmakkal szembeni védelmét. A részletes intézkedések között szerepelnek a káros tartalmak felhasználók általi jelentésére és megjelölésére szolgáló eszközök, az életkor ellenőrzése, valamint a szülői felügyeleti rendszerek. Az intézkedések időtállóságát és eredményességét biztosítandó a Bizottság fel fogja kérni valamennyi videomegosztó platformot, hogy a kiskorúak online védelmének javítását szolgáló szövetség keretében együttműködve dolgozzák ki az ágazat magatartási kódexét. Egyszerű önszabályozás helyett a nemzeti audiovizuális szabályozó szervek mostantól hatáskörrel fognak rendelkezni a szabályok betartatására, ami az adott nemzeti szabályozás függvényében akár pénzbírság kiszabását is jelentheti.

 

Az irányelv ezúttal gondoskodni fog arról, hogy a szabályozó hatóságok valóban függetlenek legyenek a kormánytól és az ágazattól, és így ténylegesen teljesíthessék céljukat: annak biztosítását, hogy az audiovizuális média a nézők érdekeit szolgálja. A 28 nemzeti audiovizuális szabályozó szervből álló audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjának (ERGA) feladatköre uniós jogszabályban kerül majd meghatározásra. Az ERGA értékelni fogja a társszabályozás jegyében közösen kialakított magatartási kódexeket és tanácsokkal szolgál az Európai Bizottságnak.

 

Az európai televíziós műsorszolgáltatók jelenleg bevételük körülbelül 20%-át költik eredeti tartalmak beszerzésére, míg az online videotékák esetében ugyanez az érték nem éri el az 1%-ot sem. A Bizottság azt szeretné, ha a televíziós műsorszolgáltatók műsoridejük legalább felét továbbra is európai alkotásoknak szentelnék, az online videotékákat pedig kötelezni fogja arra, hogy kínálatuk legalább 20%-a európai tartalom legyen. A javaslatban pontosították, hogy a tagállamok felkérhetik a területükön működő online médiaszolgáltatókat, hogy anyagilag járuljanak hozzá az európai filmalkotások ügyéhez.

 

A sok reklám miatt bosszankodó tévénézők ma már olyan reklámmentes online szolgáltatásokra válthatnak, amelyek egy évtizede még nem léteztek. Az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata során figyelembe vettük ezt a körülményt és még számos más új jelenséget. A felülvizsgált irányelv nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltatók számára a tekintetben, hogy mikor sugározhatnak reklámokat. A reggel 7 és este 11 óra közötti idősávra vonatkozóan a teljes műsoridő 20%-ában megállapított általános korlátozás megmarad, azonban a jelenlegi óránkénti 12 perces korlátozás helyett a műsorszolgáltatók szabadabban választhatják meg, hogy a nap folyamán mikor sugároznak reklámokat. Vagyis előfordulhat, hogy a főműsoridőben az eddiginél is több hirdetéssel találkozhatnak majd a tévénézők. A műsorszolgáltatók és az online médiaszolgáltatók szintén az eddiginél rugalmasabban bánhatnak a termékmegjelenítéssel és a szponzorált tartalmak megjelenítésével – mindaddig, amíg erről megfelelően tájékoztatják a nézőket.

 

Az említett intézkedések az Európai Bizottság várakozása szerint kedvező gazdasági hatást gyakorolnak majd a médiaszolgáltatókra, főleg a televíziós műsorszolgáltatókra, amelyek így többet tudnak audiovizuális tartalmakra fordítani. Ez elengedhetetlen az EU audiovizuális ágazatának versenyképessége szempontjából.

 

„Azt szeretném, ha az online platformok és az audiovizuális és kreatív ágazatok a digitális gazdaság motorjává válnának ahelyett, hogy felesleges szabályokká megfojtanánk őket. Ezeknek az ágazatoknak korszerű, méltányos és biztonságos jogi környezetre van szükségük, és a ma elfogadott javaslatnak pont ez a célja. A javaslattal nem változtatunk az olyan szabályokon, amelyek jól működnek, például az online szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokon. Ugyanakkor a hagyományos ágazatokban, például a műsorszolgáltatásban szükség esetén lazítunk a szabályozáson, a platformokra és más digitális szereplőkre pedig kiterjesztünk bizonyos kötelezettségeket, hogy fokozzuk a felhasználók védelmét és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk” – nyilatkozta az új irányelvekkel kapcsolatban Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke.

  • Megosztom