Még van remény a kereskedőknek

Az év első két hónapjában folytatódott a pozitív trend a hazai kiskereskedelmi piacon sőt, februárban a járványra készülve alaposan megugrott a boltokban hagyott összeg. A GKI elemzése szerint még több százezer új munkanélküli esetén is százmilliárdokkal nőhet itthon a kiskereskedelmi forgalom idén, igaz van olyan forgatókönyv is, ami szerint akár visszaesés is jöhet.

A kiskereskedelmi forgalom 2017 és 2019 között értékben 20 százalékkal, volumenben 13 százalékkal nőtt. 2020 januárjában a havi növekedés 7,6 százalékot, februárban pedig 11,3 százalékot tett ki, részben a koronavírus miatti pánik vásárlásoknak köszönhetően. Ez összességében 2020 első két hónapjában 14,5 százalékos értékbeli, valamint 9,5 százalékos volumenbeli bővülést jelentett. Ez az impozáns növekedés arra lehet elegendő, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene 2020 egészében is pozitív maradjon – derül ki a GKI elemzéséből.

Ennek oka, hogy a lakosság reáljövedelmének növekedési üteme a vírus miatt kialakult gazdasági helyzetben (elbocsátás, bércsökkentés, munkaidő csökkentés és a fogyasztói árindex megugrása stb.) csökken, valamint a kijárási korlátozás és a kiskereskedelmi egységek korlátozott nyitvatartása következtében a forgalom sok esetben jelentősen csökkent (pl. üzemanyag kiskereskedelem), esetenként (pl. autókereskedések) meg is szűnt.

A piackutató számításai szerint ha 200 ezer új munkanélküli és 100 ezer új félállású dolgozó lesz, akkor 6 hónap alatt 250 milliárd forinttal mérsékelheti a kiskereskedelmi forgalmat az ő kieső költésük. Ugyanakkor a munkanélküliségtől tartók is visszafogják a fogyasztásukat, illetve hitelből is kevésbé vásárolnak majd. Ez további 300-500 milliárd forint forgalomkiesést okozhat. Az év elején még nominálisan 10 százalék körüli forgalombővüléssel számolhattunk, ami 1200 milliárd forint lett volna. Ha az előbbiekben jelzett forgalomkiesés valóban megtörténik, akkor is nominálisan 550-600 milliárd forinttal emelkedhet 2020-ban a forgalom, ami az árnövekedést figyelembe véve 1%-os volumenbővülést jelentene. A GKI ugyanakkor elemzésében jelezte azt is, ha több munkanélküli/részmunkaidős lesz, mint amivel számoltak, akkor a kiskereskedelmi forgalom vissza is eshet.

A közel stagnáló (esetleg visszaeső) kiskereskedelmi forgalom azonban településenként igen eltérő hatásokat okoz. Ahol korábban is kicsi volt az átlagos forgalom, ott elképzelhető, hogy maguk a boltok is végleg bezárnak, így ezek forgalma a szomszédos településeken jelenik majd meg. Ezért érdemes települési szinten vizsgálni a korábbi évek kiskereskedelmi forgalmát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által kidolgozott, a NAV online kassza és a NAV, illetve a KSH jövedelmi adataira épülő módszertan szerint a települések és kerületek 41%-ának kiskereskedelmi forgalma 2017 és 2019 között 0 és 20% között, további 27%-ának 20 és 50% között bővült értékben. Ugyanakkor a települések 9%-án még ezekben a jó években is csökkent az összforgalom.

A kiskereskedelem egy lakosra vetített éves forgalma települési/kerületi összehasonlításban jelentős különbségeket mutat. 2019-ben Budapest, agglomerációs övezete, a megyei jogú városok és néhány nagyobb város, valamint a Balaton környéki települések zöme tartozott az 1 millió forint/főt meghaladó kiskereskedelmi forgalmat lebonyolító települések közé, míg az ország dél-nyugati (Baranya és Zala megyék) és észak-keleti (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék) részén fekvő számos település a legkisebb (250 ezer forint/fő-nél kevesebb) fajlagos forgalmúak közé került. A 2020-as, koronavírus miatti gazdasági visszaesés – természetéből fakadóan – további mélyíti a jelenleg is széles szakadékot a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerejű települések között.

  • Megosztom