Tegnap bemutattuk a Marketing&Media magazin által felkért szakemberek véleménye alapján összeállt, a legsikeresebb hazai marketingeseket bemutató listánk élmezőnyét, ma pedig itt van a teljes rangsor. A Top50 marketinges névsora mellett összeállítást olvashatnak arról is, hogyan alakult az év első felében a hazai reklámpiac.
Ahogyan az már tegnap kiderült, Horváth Magyary Nóra végzett az idén a legsikeresebb hazai marketingeseket bemutató listánk élén, míg a második helyezett Grósz Judit, a harmadik pedig Beke Zsuzsa lett. Az idei rangsor is jól mutatja, hogy nem feltétlenül a reklámbüdzsé nagysága határozza meg egy-egy szakember helyezését, hanem a szakmai múltja, megítélése is sokat számít.
A Marketing&Media TOP50-es rangsorának kiválasztott vezetőivel az érdeklődők a Marketing Masters konferencián is találkozhatnak majd, amelyet a Marketing&Media és a Magyar Marketing Szövetség közösen szervez november 16-án az Országos Marketing Konferencia másnapján. Jelentkezni az mmonline.hu vagy a marketingkonferencia.hu weboldalon lehet.
Íme a teljes Top50 marketinges lista:
A legsikeresebb marketingesek mellett a Marketing&Media magazin azt is bemutatja, hogyan alakult a hazai reklámpiac tavaly, illetve az év elején. Annak ellenére, hogy több tényező is a reklámköltések növelése ellen hatott a múlt évben, bővült a reklámpiac, és az idei első öt hónap adatai is jól mutatnak. Az állami hirdetői szektor súlya 2017-ben a tavalyinál is nagyobb lehet.
Pörög a gyógyszeripar
A Marketing&Media magazin legutóbbi számának lezárásakor az első féléves adatok még nem álltak rendelkezésre, de az év első öt hónapjának adatsora már elérhető volt a Kantar Media méréséből. Nyilván a listaáras költésekkel csínján kell bánni, de ez alapján a legnagyobb hirdetőknél növekedés látszik, és úgy tűnik, hogy folytatódik a reklámpiac bővülése. Összevetettük 2016 és 2017 első öt hónapjának adatait. Ebből kiderült, hogy a tavalyi esztendő hasonló időszakában a Reckitt Benckiser volt a legnagyobb reklámköltő, az idén viszont a Sanofi, valamint a Teva Magyarország is növelte a költését. Így a reklámköltési dobogó jelen állás szerint így néz ki: Sanofi, Teva, Benckiser.
A gyógyszeripari vállalatok erősödése szembetűnő, a listaáras adatok szerint egyértelműen rákapcsolt az év első öt hónapjában a Berlin-Chemie, a Glaxo és a Richter Gedeon is. Ez a három gyógyszercég tavaly ilyenkor még bent sem volt a 25 legnagyobb hirdető között.
Azért persze nem csak gyógyszeres cégek vannak a világon, a Ferrero például látványosan rákapcsolt a reklámköltés terén, és a középmezőnyből előreugrott a költési toplista ötödik helyére. Olyan nagy hirdetőknél is a költések egyértelmű bővülését mutatják az adatok, mint az OTP Bank, a Provident vagy éppen a Media Markt.
Az Aldi visszatért
Érdekes a már említett élelmiszerláncok helyzete, hiszen ahogy említettük, náluk a levegőben lógott tavasszal egy számukra hátrányos szabályozás bevezetése. Ráadásul korábban a vasárnapi boltzár is visszafogottabbá tette ezt a hirdetői kört. Egyelőre ennek szerencsére nem látszik a nyoma a legnagyobb hirdetők közé bejutó négy láncnál. A Lidl egész magasra tornászta fel a költését – a láncok között a legnagyobb hirdetők –, amit az év első öt hónapjában szinten tartottak. Ugyancsak tartotta a korábbi reklámköltési volumenét a Tesco, ezzel szemben növekedés látszik a Sparnál, továbbá az Aldinál is. Utóbbinál különösen látványos az élénkülés, mert az elmúlt két évben visszafogták magukat, egy évvel ezelőtt például még a 25 legnagyobb hirdető közé sem kerültek be.
Az idén az állami szektor hirdetési piacon betöltött szerepe a korábbinál is erősebb lehet. Ezt mutatja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal esetén május végéig a költések duplázódását mérte a Kantar Media. Ráadásul a költésük pontosabban belőhető, mint a piaci szereplőké, hiszen az esetükben kifejezetten alacsony a tévés részarány, ami a listaárakra alapuló mérés kapcsán a fő bizonytalansági tényezőt jelenti.
Állami szektor
Az idei első öthavi és a tavalyi hasonló időszak költéseit a szektorok alapján összevetve kisebb változásokat látni. Továbbra is masszívan a legnagyobb hirdetői szektornak számít a gyógyszeripar. Több mint dupláját költötték, mint az utánuk következő szektor.
A második helyen egyébként helycsere történt, az élelmiszerszektor a kereskedelmi szegmens megelőzésével feljött a második helyre. Erősítettek a távközlési cégek is, a kultúra, szabadidő, szolgáltatás szektort maguk mögött hagyva a hatodik legnagyobb hirdetővé léptek elő. Előreléptek az autós hirdetők, és az italos szektor elé kerültek. Továbbá a szolgáltató szegmens is megelőzte a háztartási cikkeket. A szolgáltató szektor megugrása azért nem csoda, mert idetartoznak az állami, politikai kampányok is.
Így például amíg 2016 hasonló időszakában a napilapoknál és az out of home cégeknél a kereskedelmi szektor – idesorolják az áruházláncokat – hirdetői költöttek a legtöbbet, addig az idén már a szolgáltató szektor vitte a prímet, magyarán az állami hirdetői kör. Sőt, a szolgáltatások a neten is átvették az idén a vezetést, miközben tavaly ilyenkor még a könyvkiadás, tömegtájékoztatás és a távközlés volt a két vezető digitális hirdető.
A rádiós piac, illetve a közterület esetén még érdekes kérdés, hogy mennyire hatott rájuk az országos kereskedelmi rádió kiesése, illetve a plakátpiacot körüllengő bizonytalanság. Az idei első féléves adatok alapján nem látszik összeomlás egyiknél sem. Amíg tavaly ilyenkor a 25 legnagyobb hirdetőből 16 használt rádiót, addig az idén 15 vett igénybe rádióreklámokat. Az out of home esetén pedig a top 25 hirdetőből tavaly 18, az idén viszont már 20 cég használta a felületeiket.
Az összeállítást teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.