A rovat megjelenését a szerencsejáték Zrt támogatta.

Lájkokért is meccselnek a topcsapatok

A kapcsolat a labdarúgás és a klubok közösségimédia-jelenléte között egyre fontosabb, e felületek piaci potenciálja és értéke is egyre jelentősebb. Manapság a Real Madrid és a Barcelona Facebook- és Twitter-követőinek száma meghaladja a 200 milliót, ez négyszerese Spanyolország lakosságának.

 

Európa top húsz labdarúgócsapatának nemcsak a bevétele, hanem a Facebook-rajongóinak száma is dinamikusan növekedett az elmúlt években. A Barcelonának 90 millió követője van a Facebookon, a Twitteren pedig 16,8 millió, és ezzel élen járnak a sportklubok között. A majd százmilliós táborból számottevő a török szurkolók száma, ugyanis a klubnak a hivatalos Facebook-oldalukkal kapcsolatban végzett felmérése kimutatta, hogy a különböző nemzetek közül Törökország adja a hetedik legtöbb követőt, Isztambul pedig a tizenkettedik leggyakoribb lakhelye a közösségimédia-oldalon jegyzett rajongóknak.

 

Az üzleti hátteret erősíti, hogy a török cégek közül a Barcelona a Turk Telecomot, a Bekót és a Lassa Tyrest is a szponzorai között tudhatja, Törökország tehát stratégiailag fontos piac a klub számára. A második helyen a Real Madrid áll 86 milliós, a harmadikon pedig a Manchester United 68 milliós rajongótáborral, őket követi a Chelsea 44 millióval, majd az Arsenal 35 millióval. A spanyol és angol hegemóniát a német FC Bayern München követi, a bajorok tartalommenedzselését 34 milliós lájkolótábor követi.

 

Ázsiai tábor

 

A topklubok közösségimédia-felületén megjelenők közül – stratégiai és piacszegmentációs szempontból – az is érdekes lehet a klubok számára, hogy melyik kontinensen melyik országból érkezik a legtöbb rajongó. Ázsia, azon belül is Indonézia kiemelkedik. Nem véletlenül fordítanak kiemelt figyelmet erre a területre a legnagyobb csapatok (Manchester United: 9 millió fő, Barcelona: 8,7 millió, Real Madrid: 8,1 millió, Chelsea: 4,8 millió, Milan: 3,6 millió).

 

A Brandwatch Analytics 2015-ös kutatása szerint bár a nagy klubok nemcsak a Facebookon vannak jelen, még mindig ez a platform vezet (64 százalék), ezen keresztül érik el szurkolóik legnagyobb részét. Itt is érdemes megfigyelni az ázsiai piacok jelentőségét. A Sina Weibo, amely Kína legnépszerűbb mikroblogja, magasabb arányt ért el (5 százalék), mint a világ legnagyobb videomegosztó oldala, a YouTube (1). Ezenkívül a Twitternek 14, a Google+-nak 7, az Instagramnak 5, a Tencentnek pedig 3 százalékos a részesedése a csapatok által alkalmazott közösségi platformok közül. Pedig három éve több nagy klub meg sem jelent ezeken a platformokon, a Manchester United például csak 2013-ban indította el Twitter-oldalát. Jelenleg 7,05 millió követőjük van ezen a felületen, s ezzel lehagyták szponzorukat, a Nike-t, amelynek 5,79 millió tweetelője van. A késői beszállás ellenére megkérdőjelezhetetlen a csapat dominanciája a közösségi térben.

 

A Brandwatch Analytics 2015-ös kutatása önálló fejezetet szentel a nagy futballpiacok közül a legnagyobb üzleti értékű Premier League csapatainak közösségi médiában betöltött szerepére. Az említések tekintetében a Chelsea végzett az első helyen (961 800 említés két hónap alatt). Az említések száma nem feltétlenül függ a tabellán elfoglalt helyezéstől, hiszen a kutatás idején az Aston Villa csak a 19. helyen állt, mégis a 8. legtöbbet említett csapat volt. A botrányok, kirúgott menedzserek, európai kupaszereplés mind nagy hatással van az eredményre. Jelenleg a Premier League éllovasa, a Leicester City ebben az összevetésben pusztán a 16. helyen tanyázott, 30 060 említéssel.

 

Veszélyes terep

 

A botrányok más sportokban is aktívan megmozgatják a közösségi felületek híveit. A sportolók sokszor elsődleges csatornaként tekintenek ezekre a felületekre, ha valami hírértékű dolgot szeretnének bejelenteni. A Fülöp-szigeteki származású bokszfenomén, Manny Pacquiao egyik legnagyobb szponzora, a Nike úgy gondolta, nem volt valami nagy ötlet a bokszolótól „az állatoknál is rosszabbnak” bélyegezni a melegeket egy nyilatkozatában, és rögtön fel is bontotta a szponzori szerződését a sportolóval. A több mint tízmilliós rajongói táborral büszkélkedő Pacquiao egy Facebook-posztban kért bocsánatot mindenkitől.

 

Érdekes az is, hogy az angol bajnokság csapataival összefüggő említésekből mennyi a pozitív, illetve a negatív. Meglepetésre a Chelsea vezet a negatív hangvételű bejegyzésekben egy állítólagos, szurkolóktól érkező rasszista incidens miatt. Arányaiban nézve más a helyzet, ha százalékosan vizsgáljuk, akkor a Hull City vezeti a rangsort, míg a Chelsea az első ötben sincs.

 

Noha itthon is használják a csapatok a közösségi médiát, hazánkban nincsenek milliós nagyságrendű Facebook- és Twitter-csoportok a bajnokságban induló csapatok környezetében. Egy hazai kutatás szerint a követők számát illetően a Ferencváros vezet toronymagasan (209 ezer) a Videoton (58 ezer) és a DVSC (57 ezer) előtt. Az ún. „beszélnek róla” mutatót vizsgálva, amely az aktivitást mutatja, a Ferencváros fölényesen vezet, de ezúttal a Diósgyőr a második és a DVSC a harmadik.

 

Az összeállítást teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.

 

Berkes Péter

  • Megosztom