Mélyponton a munkanélküliség

Ötévi mélypontra süllyedt a munkanélküliség Nagy-Britanniában, és hat éve először nőttek reálértéken az alkalmazotti jövedelmek.

 

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerint februárban 2,24 millió bejegyzett állástalant tartottak nyilván. A februárral zárult három hónapban 77 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 6,9 százalék volt – írja az MTI.

A brit gazdaság 2008-2009-es recessziója óta most először került 7 százalék alá a munkanélküliek aránya.

 

A februárral zárult három hónapban 1,7 százalékkal nőtt éves összevetésben az alkalmazottak heti átlagjövedelme, februárban pedig 1,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Eközben a tizenkét havi infláció 1,6 százalékra lassult. Hat éve először haladta meg az alkalmazotti jövedelmek éves növekedési üteme a fogyasztói árindexet.

A recesszió óta végbement halmozott reálbércsökkenést korántsem sikerült még behozni: 2008 júliusa óta az átlagos alkalmazotti nominálbér 8,6 százalékkal, a fogyasztói árindex viszont 16,9 százalékkal emelkedett.

 

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a szerdai adatismertetések utáni gyorselemzésükben kimutatták, hogy a brit alkalmazotti reáljövedelmek még mindig 10 százalékkal elmaradnak a 2008-ban mért legutóbbi csúcstól. A ház elemzői szerint ilyen mértékű reálbérzuhanásra az 1920-as évek óta nem volt példa Nagy-Britanniában.

 

Nagy-Britannia – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság – 2008-2009-es recessziója az addigi leghosszabb volt a modern brit gazdaságtörténetben. Az akkori visszaesés 2009 harmadik negyedévéig tartott; az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit GDP-érték.

A brit statisztikai hivatal becslése szerint a brit hazai össztermék a pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcs és a 2009 közepén elért mélypont között 7,2 százalékot zuhant; ez is időarányos negatív rekord.

 

A munkanélküliségi ráta váratlanul gyors csökkenés miatt ugyanakkor a Bank of England (BoE) – a brit jegybank – monetáris iránymutatási gyakorlatának átalakítására kényszerült, alig fél évvel e gyakorlat meghonosítása után.

 

Mark Carney, a Bank of England tavaly nyáron munkába állt kanadai kormányzója nem sokkal beiktatása után honosította meg az előretekintő monetáris iránymutatás gyakorlatát, amelynek fő elemeként a munkanélküliségi rátát határozta meg, jóllehet érvényben maradt a brit jegybank inflációkövető politikája is. Az akkori új iránymutatási gyakorlat alapján kimondták, hogy a brit jegybank monetáris tanácsa addig nem veszi fontolóra a kamatemelést, amíg a brit munkanélküliségi ráta 7 százalék felett jár.

 

Már az idei év elején látszott azonban, hogy az állástalanok aránya a BoE által vártnál sokkal hamarabb a meghatározott küszöbérték alá csökken – ez most be is következett -, ezért Carney már februárban bejelentette, hogy a monetáris iránymutatás hangsúlya áthelyeződik a brit reálgazdaságban meglévő negatív kibocsátási rés – vagyis a recessziós években felhalmozódott kihasználatlan kapacitástöbblet – figyelemmel kísérésére, és a pénzügypolitikát e mérőszám összetevőinek alakulása határozza majd meg.

 

A monetáris iránymutatást azért kellett gyors döntéssel átalakítani, mert a Bank of England nem akart olyan piaci várakozásokat kelteni, hogy a munkanélküliség csökkenése rövid időn belül kamatemeléshez vezethet.

 

A Bank of England több mint öt éve, 2009 márciusa óta 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát. Ez abszolút mélységi rekord: az 1694-ben létrehozott brit jegybank az alapítás és a 0,5 százalékos alapkamat öt évvel ezelőtti elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkentette 2 százalék alá irányadó kamatát – olvasható az MTI beszámolójában.

 

  • Megosztom