Tavaly az előző évhez viszonyítva országosan 8 százalékkal csökkent a lakóingatlan-forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, végleges adatai szerint 2019-ben mintegy 150 ezer tranzakciót jegyeztek, ami 13 ezerrel kevesebb mint a 2018-ban rögzített adásvételek száma. A községekben ugyan kissé nőtt a forgalom, de ez nem tudta ellensúlyozni a Budapestre és a nagyvárosokra jellemző visszaesést. Tavaly is érvényesült az az évek óta megfigyelhető trend, hogy a vevők a drágább területek felől az olcsóbbak irányába mozdultak el.
A községekben összességében 2,6 százalékkal nőtt, a kisebb városokban azonban 6, a megyeszékhelyeken 12, Budapesten pedig 19 százalékkal csökkent a forgalom tavaly 2018-hoz képest. A falvak lakáspiacának élénkülésében fontos szerepet játszott a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) kibővítése, a Falusi CSOK 2019. júliusi bevezetése. A nagyvárosok befektetési célú vásárlásainál pedig érvényesült a szuperállampapírként emlegetett MÁP+ elszívó hatása. A használt lakáseladások száma 8,7 százalékkal esett vissza, új lakásból azonban 5 százalékkal többet adtak el, mint a megelőző évben.
Vegyes a kép a fővárosban
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a belső kerületekben összességében erőteljesebb volt a forgalom visszaesése, mint a külső körzetekben. A pesti oldalon, a VII. kerületben például 2300-ról 1600-ra csökkent a tranzakciók száma éves összevetésben, ami kerületi szinten a második legnagyobb visszaesés a XXII. kerület után. A koronavírus-járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás tervezett korlátozása idén egyértelműen tovább erősítheti ezt a tendenciát. A VI. kerületben az erzsébetvárosinál ugyanakkor jóval kisebb volt a forgalomcsökkenés mértéke. Budán a drágább körzetekben tapasztalhattunk jelentősebb tranzakciószám-csökkenést: a XII. kerületben a 2018-as 1000 után 2019-ben 800, míg a II.-ban 1600 után 1200 adás-vételt rögzítettek.
„A kirajzolódó folyamatok alapján egyáltalán nem számítana meglepetésnek, ha 2020-ban a szűkebb belvárosban, és ezen belül is az V. kerületben mérnénk majd a legnagyobb mértékű csökkenést a forgalomban. Az árak itt a legmagasabbak, nagyszámú újlakás-építésre nincs lehetőség, miközben más, a központhoz közel eső kerületekben éppen az új projekteknek köszönhetően sikerült eddig fékezni a lakáspiac visszaesését” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, példaként említve a IX., a XI. és a XIII. kerületi, nagyléptékű beruházásokat.
A külső, városperemi kerületek közül a XVII.-ben volt a legkisebb, 9 százalékos a forgalom mérséklődése. Emellett a IV., XV., XVI., XXI. és XXIII. kerületekben is a fővárosi átlag alatti volt a visszaesés. A két szélsőség pedig a X. kerület, ahol csupán 7 százalékkal (1500-ról 1400 lakóingatlanra) csökkent a forgalom, míg a XXII. kerületben egyharmados volt a zuhanás (700-ról 450 lakóingatlanra).
Vidéken Zalaegerszeg a kivétel
A megyeszékhelyek közül egyedül Zalaegerszegen nőtt kissé a forgalom a megelőző évhez képest 2019-ben. A legnagyobb visszaesést a drágább megyei központokban, Debrecenben (közel 30 százalék), Veszprémben és Kecskeméten jegyezték fel. Ugyanakkor még mindig a hajdú-bihari megyeszékhely a legélénkebb ingatlanforgalmú település, valamivel több mint 3000 tranzakcióval éppen megelőzve a főváros XIII. kerületét. Az olcsóbb megyeszékhelyeken, például Egerben, Szolnokon és Kaposváron kisebb mértékben, csupán néhány százalékkal csökkent a forgalom, emellett Szombathely és Székesfehérvár is csak hajszállal maradt el a megelőző évben mért szinttől. A megyeszékhelyek adásvételi adatai azt mutatják, hogy a befektetők az elmúlt évek felzárkózása ellenére még mindig olcsóbb Kelet-Magyarország felé fordulhatnak, bár a folyamatot a koronavírus-helyzet jelentősen befolyásolhatja.
