Kevesebb a termékmegjelenítés a tévécsatornákon

2020 első félévében négyezerrel kevesebb reklám jelent meg, mint tavaly ugyanekkor – derült ki a Médiatanács által elfogadott tanulmányból. Élményközpontokat, éttermeket és sörözőket hirdet a legtöbb termékmegjelenítés.

A testület elfogadta az országos kereskedelmi televíziók 2020 első félévében sugárzott, saját gyártásban készített műsoraiban feltűnő termékmegjelenítéseket vizsgáló tanulmányt. A hat hónap alatt összesen 13 151 ilyen típusú hirdetés szerepelt az RTL Klubon és a TV2-n, ami 26 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában (17 796). Ennek oka elsősorban a koronavírus-járvány miatt kialakult műsorstruktúra-változás: a saját készítésű műsorszámok forgatása nehézkessé vált, a piaci és reklámkörnyezet radikális változásokon ment keresztül, ez pedig nehezítette a televíziós termékmegjelenítéseket. A legtöbb hirdetés az RTL Klub Reggeli (3189) című műsorához kapcsolódott, amit a Fókusz (1630) és a TV2 Mokka (594) című műsora követett. A termékmegjelenítésekben 1928-féle márkát reklámoztak, köztük az ALDI üzletlánc szerepelt a legtöbbet 437 alkalommal, és ez a márka állt az élen az RTL Klubnál is. A TV2-nél a Mozi+ televíziós csatorna volt az időszak vezető hirdetője 139 megjelenéssel. A gazdasági szektorok közül a szolgáltatás jelent meg leginkább, amit az élelmiszer- és a közlekedési ágazat követett. A szolgáltatásokon belül az olyan egyéb szolgáltatások, mint az állatkertek, arborétumok és a különböző tematikus élményközpontok, az élelmiszerek között az éttermek és a sörözők, míg a közlekedési szektornál a személyautók szerepeltek a legtöbbet.

Idén a virtuális reklámokat is vizsgálta a hatóság, amely a termékmegjelenítés egyik leginkább megjegyezhető, de egyben a legzavaróbb formája is. Az év első félévében összesen 466 ilyen virtuális reklámot adtak le: 11 az RTL Klubon és 455 a TV2-n. Míg előbbinél a Reggeli és a Fókusz című műsorokban jelentek meg, utóbbinál több mint felük vetélkedőkhöz kapcsolódott. A virtuális reklámok 42,7 százaléka a tömegtájékoztatási szektorhoz tartozott, és főként leánycsatornákat reklámozott, míg 27,7 százaléka a kereskedelmi szektorra fókuszált. Az ilyen hirdetések során az élményt hordozó vizuális felület összezsugorodik, és új inger jelenik meg a képernyőn, amely automatikusan elvonja a nézők figyelmét. A termék ebben az esetben nem a műsorba integrálva jelenik meg, hanem utólag, sokszor a tartalomtól függetlenül tűnik fel a képernyőn. Ez a fajta megjelenés a korlátozottabb elterjedtsége és az újszerűsége ellenére egyelőre jó emlékezeti hatást tud elérni, de fogadtatása egyértelműen negatív. A teljes tanulmányt az NMHH honlapján lehet majd elolvasni.

  • Megosztom