Javul a vállalati szektor hangulata, de sokan ismétlődő járványhullámoktól tartanak

A legfrissebb felmérés szerint globális szinten a vállalati szektor zöme a korábbiaknál kedvezőbben ítéli meg a világgazdaság középtávú növekedési kilátásait, de a cégvezetők közül sokan tartanak attól, hogy a koronavírus-járvány esetleges ismétlődő hullámai hátráltathatják a gazdasági kilábalást.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics csütörtökön ismertetett idei első negyedévi globális vizsgálatában 204 nagyvállalat várakozásait mérte fel. A körkérdésbe bevont cégek együttesen 6 millió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg kétezer milliárd dollár. A válaszadók 54 százalékának valamelyest vagy jelentős mértékben javult a következő két év globális növekedési kilátásairól alkotott véleménye – írja az MTI az Oxford Economics jelentésére hivatkozva.

Azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek kissé borúlátóbbakká váltak, nem egészen 30 százalék, azoké pedig, amelyek a korábbinál sokkal negatívabban ítélik meg az idei és a jövő évre várható növekedési dinamikát, alig mérhető az Oxford Economics grafikus kimutatásában. Az elemzőműhely vizsgálatába bevont nagyvállalatok legnagyobb csoportja – 37, illetve 38 százalékuk – 4-6 százalék közötti világgazdasági növekedést vár 2021-re és 2022-re, de a növekedési várakozások középértéke a teljes mezőnyre vetítve csak 3,7 százalék mindkét évre.

Az Oxford Economics elemzői hangsúlyozzák, hogy ez jelentősen elmarad a saját alapeseti előrejelzési sávjuktól, amely 2021-re és 2022-re is 4-6 százalék közötti globális GDP-növekedést valószínűsít. A várható növekedési pálya alakját sem ítélik meg egyértelmű derűlátással a felmérésbe bevont vállalatok.

Az Oxford Economics ismertetése szerint a válaszadók harmada “befejezetlen V”, más kifejezéssel “négyzetgyökjel” alakú növekedési pályát valószínűsít, vagyis azzal számol, hogy a meredek visszaesést eleinte hasonlóan meredek ívű fellendülés követi, majd a növekedés megtorpan és stagnálásba megy át a koronavírus-járvány előtti ütemeknél alacsonyabb szinten.

A piaci szereplők 21 százaléka U alakú – vagyis a visszaesés után enyhe ívű irányváltással fokozatosan növekedésbe forduló – pályát jósol, 19 százalék kettős mélypontú recessziót jelentő W alakú növekedési pályát vár, 11 százalék pedig L alakú, vagyis a meredek visszaesés után hosszabb ideig alacsony szinten stagnáló növekedéssel számol.

A V alakú, vagyis a hirtelen zuhanás után éles váltással meredek növekedésbe átforduló változatra a válaszadóknak szintén a 11 százaléka számít.

Az Oxford Economics felmérésében résztvevő vállalatok a koronavírus újabb variánsainak terjedését és az ennek megfékezését célzó esetleges további korlátozó intézkedéseket tartják a növekedési kilátásokat rövid távon terhelő elsődleges kockázatnak.

A válaszadók 56 százaléka szerint a legfőbb idei növekedési kockázat az, hogy esetleg az év egészében érvényben kell tartani egyes korlátozó intézkedéseket. További 23 százalék szerint a legnagyobb kockázatot az jelentené, ha ismét egész országokra kiterjedő zárlatokat kellene elrendelni.

A felmérésbe bevont vállalatok 33 százaléka a következő öt évre is nagyon jelentős globális növekedési kockázatnak tartja a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámait, annak ellenére, hogy már megkezdődtek a tömeges oltási kampányok.

A válaszadók jelentős többsége, 63 százaléka ugyanakkor a növekedési előrejelzésekre felhajtóerőként ható legfőbb tényezőnek is a tömeges oltások elkezdődését tartja, és 93 százalék sorolta ugyanezt a kilátásokat potenciálisan javító három legfőbb kedvező tényező közé. A globális oltási kampányokhoz más nagy londoni elemzőműhelyek is komoly reményeket fűznek.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az idei évre kidolgozott átfogó világgazdasági prognózisában közölte: várakozása szerint az oltások alkalmazásának széleskörűvé válásával a világ nagy része az idén “elindul a normalitás felé”, és ennek nyomán életre kelhet a koronavírus-járvány miatt tavaly elfojtott fogyasztás.

A CEBR várakozása szerint különösen igaznak bizonyulhat mindez a turisztikában, amely a globális hazai össztermék 10 százalékát állítja elő. Mindezek alapján a CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy a világgazdasági szintű GDP-érték – amely számításaik szerint tavaly 4,4 százalékkal zuhant – az idén 5,3 százalékkal növekszik. A cég kiemelte, hogy legutóbb 45 évvel ezelőtt, 1976-ban volt ugyanilyen ütemű éves növekedés a világgazdaságban.

  • Megosztom