Így szabályozná a plakátpiacot a szakma

Drámai hatásai lehetnének, ha a jelenlegi tervezet szerint valósulna meg a közterületi reklámpiacra vonatkozó szabályozás átalakítása, többmilliárdos veszteséggel járna és több tízezer ember veszítene el egy fontos bevételi forrást. A Magyar Reklámszövetség és a szektor szereplői felajánlották egy olyan szakmai anyag elkészítését, ami támogatja a tervezetben megfogalmazott törvényalkotói törekvéseket.

 

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ), valamint az állásfoglalásról és felajánlásról szóló dokumentumot aláíró – vagy ahhoz a továbbiakban csatlakozó – érintett közterületi reklámozó gazdasági társaságok a törvénytervezet célját, a letisztult városkép megvalósítását és a vizuális környezetszennyező reklámzaj csökkentését üdvözlik: az egységes és átgondolt szabályozást mind társadalmilag, mind szakmailag maximálisan támogatják. Ugyanakkor szeretnék felhívni a jogalkotó figyelmét a társadalmi és szakmai egyeztetés fontosságára tekintettel az alábbi tényezőkre. Az MRSZ és a magyarországi reklámszakmai szereplők, felajánlják, hogy 2016. november 10-ig elkészítik és a kormány rendelkezésére bocsátják azt a szakmai anyagot, amely támogatja a tervezetben meghatározott törvényalkotói törekvéseket. A szakmai állásfoglalást és felajánlást a kormányzathoz is eljuttatják.

 

Az állásfoglalás és szakmai felajánlás célja a társadalmi és szakmai egyeztetés szorgalmazása annak érdekében, hogy az MRSZ és az érintett piaci szereplők szakmai támogatást biztosítsanak a kormány által megfogalmazott településképi és városrendezési célok megvalósításában. Így kezdeményezik a jogszabály kialakításával és bevezetésével kapcsolatos társadalmi és szakmai egyeztetést – derül ki az MRSZ és az érintett vállalkozások által jegyzett közleményből.

 

A tervezet jelenlegi formájában történő elfogadásának és bevezetésének drámai következményei lehetnek a reklámpiacra és jelentős társadalmi következményekkel is járhat. Magyarországon 45.913 nyilvántartott közterületi hirdetőeszköz található. Az outdoor reklámfelületek igen jelentős része magánterületen helyezkedik el. Ezek jelentős része olyan ingatlanok (társasházak, iskolák, óvodák, önkormányzati intézmények, sportlétesítmények, magáningatlanok), amelyek akár 20-40 család számára is otthont biztosítanak. A társasházakat, intézményeket tekintve az óriásplakátok bérbeadása mintegy 52 ezer ember számára jelent olyan fontos bevételi forrást, amelynek megszűnése rezsinövekedést von maga után.

 

Országos szinten több mint 100 olyan vállalkozás van, amelyek árbevételének jelentős része közterületi reklámtevékenységből származik, így a tervezet jelenlegi formája szerint vélhetően ezek a vállalkozások csődhelyzetbe kerülnek és több ezer munkavállaló állása is veszélybe kerül.

Másrészről a felületek határidőre történő elbontása a kormányzat számára okoz nem tervezett költséget, tekintettel, hogy ezek a vállalkozások a plakáthelyek elbontását nem tudják finanszírozni, így az a kormányzatot terheli majd. Számításaink szerint ennek költsége akár 4-5 milliárd forintra is rúghat. Mindemellett az intézkedésből fakadóan 10-12 milliárdos nagyságrendet tesz ki az állami és önkormányzati bevételek kiesése.

 

A tervezet alapján a jelenleg meglévő reklámfelületeket az azokat birtokló és üzemeltető társaságok 2017. március 31-ig használhatnák, ami hirdetői szempontból is több kérdést von maga után. A hirdetők a közterületi reklámfelületek igénybevételére általában hosszútávú – akár több éves – szerződést kötnek, és egyes hirdetői szegmensek (pl. kereskedelem) számára a közterületi reklám az egyik legfontosabb hirdetési forma.

 

A napvilágot látott tervezet alapján a 9 négyzetmétert meghaladó méretű plakát helyek elbontásra kerülnek, amely városkép szempontjából értelmezhetetlen. Az eszközök nagyságának korlátozását szintén fontosnak tartja a Reklámszövetség és a közterületi piaci szereplők, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a jelen tervezet nem tesz különbséget abban, hogy az adott felület hol helyezkedik el.

 

A törvénytervezet, tekintettel arra, hogy egyoldalúan tulajdonjogot érint, felvethet Alaptörvénybe ütköző kérdéseket is.

 

Az MRSZ és a dokumentumot aláíró közterületi piaci szereplők 2016. november 10-ig elkészülő és bemutatásra kerülő szakmai anyagban a jogi és szakmai szabályozásra tett javaslatok mellett részletesen kidolgozzák a következő vállalásokat:

 

– Teljes körű együttműködés Magyarország kormányával és az önkormányzatokkal a települések arculatának továbbfejlesztése érdekében.

 

– A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek Önszabályozása:

 

– A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek eszközbontási és területrendezési vállalásai.

– A társaságok vállalják, hogy 2016. december 12-ig Magyarország kormányával és az érintett önkormányzattal / önkormányzatokkal, valamint az érintett hatósági szervekkel együttműködve egy adott úton, vagy útszakaszon bemutatják a 2016. november 10-ig elkészülő szakmai javaslatban vállalt önszabályozás működőképességét és bemutatják, milyen formában tudják teljesíteni az Előterjesztésben meghatározott célokat.

– A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek minőségi és technológia fejlesztési vállalásai.

– A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek eszközeinek teljes körű, nyilvántartásának (Közterületi Regiszter) elkészítése, folyamatos karbantartása és térítésmentes átadása az önkormányzatoknak és a kormányzati szerveknek.

– A Magyar Reklámetikai Kódex előírásainak megfelelően való működés, ahhoz való csatlakozás. Annak kiegészítéseként a dokumentumot aláírók vállalják a közterületi reklámpiacot szabályozó etikai normatíva kidolgozását, mely mind a reklámhordozó eszközökre, mind azok elhelyezésére, mind a megjelenő hirdetések tartalmára vonatkozóan részletes szabályozást és ajánlást tartalmaz.

 

– A hazai közterületi hirdetéssel jogszerűen foglalkozó cégek vállalják, hogy tevékenységük végzését az MRSZ Közterületi Tagozatának szakmai tagságához kötik, valamint egységesen és a közigazgatási eszköztárhoz képest hatékonyabban fellépnek a vizuálisan környezetszennyező reklámzajjal és a szürkegazdaságban dolgozó reklámcégek tevékenységével szemben.

 

– Az önszabályozásból kimaradó és szürkegazdaságban működő (illegális reklámeszközöket kihelyező) cégekkel szemben fellépnek (piaci kirekesztés), és vállalják az általuk okozott károk felszámolását.

 

– A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek folyamatos társadalmi szerepvállalásának kidolgozása (például: közérdekű társadalmi kommunikációra felületek biztosítása).

 

A szakmai állásfoglalást és felajánlást a magyar közterületi reklámpiac szereplőinek több mint 90%-a támogatja (reklámeszközök száma és kezelt reklámbüdzsé nagysága alapján).

  • Megosztom