Így pörögnek a megyei lapok

A megyei lapokból majdnem ugyanannyit nyomtatnak, mint az országos társaikból, a lokális újságokból mégis napi szinten 134 ezerrel többet adnak el. A sajtóhirdetési piacon a helyi lapok még a csökkenő bevételeik ellenére is dominálnak.

 

A megyei napilapok piacát sokkal kevésbé viselte meg a válság és az olvasási szokások átalakulása, mint sok már újságét – derül ki a Marketing&Media magazin összeállításából. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy a helyi hírekről és ügyekről napi szinten elsősorban ezekből a lapokból lehet tájékozódni. A másik pedig az, hogy a megyei lapok a 90-es években saját terjesztői hálózatot építettek ki. Ennek révén az előfizetők már kora reggel megkapják a friss újságot. Valószínűleg sokat számít az is, hogy sok esetben maguk a terjesztők szedik be a környékükön az előfizetési díjakat, így erősebb a presszió az előfizetés fenntartására, mintha személytelen módon egy csekk befizetéséről lenne szó.

 

Az auditált példányszámadatot szolgáltató 17 megyei napilapból és az egy szem városi napilapból, a Dunaújvárosi Hírekből az idei második negyedévben összesen 508 ezer példányt értékesítettek. A listáról egyetlen piaci szereplő, a Nógrád Megyei Hírlap hiányzik, amelynek nincs auditált példányszámadata, bár ez a végeredmény tekintetében nem oszt, nem szoroz. A hét országos napilapból ugyanebben az időszakban 374 ezer példány fogyott, ez 134 ezerrel kevesebb a helyi napilapok eladásánál.

 

Pusztán az eladott példányokat összevetve továbbra is a két bulvárlapból, a Blikkből és a Borsból adják el a legtöbb példányt. Az értékesítési toplista harmadik helyén azonban már egy megyei napilap, a Kisalföld áll 65 ezres eladással, majd az 50 ezer példányos Nemzeti Sport következik, amely megelőzi a 49 ezres értékesítésű Népszabadságot is. Furcsa azért látni, hogy a Zalai Hírlapból jóval többet adnak el, mint a Magyar Nemzetből. A Népszavát veri az amúgy megyei szinten a sereghajtók közé tartozó, Jász-Nagykun-Szolnok megyében megjelenő Új Néplap. A Magyar Hírlap pedig nagyságrendileg a Dunaújvárosi Hírlappal, azaz egy városi lappal játszik egy ligában.

 

A lapunknak adott interjúkban a megyei napilapok kiadóinak vezetői panaszkodtak a hirdetési piacra. Miközben az értékesített példányszámukat stabilizálni tudták, a PLT és az Inform Média is csökkenő hirdetési árbevétellel számol erre az évre. Ennek ellenére a Kantar Media idei első féléves listaáras reklámköltési adatai szerint a különféle lappiaci tematikák közül még mindig a megyei napilapok érik el a legmagasabb reklámbevételt. A teljes printpiacos reklámköltés 26 százalékát tudhatják magukénak, ezzel megelőzik az országos napi- és a női lapokat is. A Kantar Media egyébként 9,5 milliárdos listaáras bevételt mért, de nyilván a tényleges bevétel ennél jóval alacsonyabb.

 

A Marketing&Media magazin legújabb, héten megjelenő lapszáma kiemelten foglalkozik a megyei lapokkal. A magazinban olvasható összeállításokból többek között kiderül, hogyan értékelik a reklámpiaci helyzetet és lehetőségeiket, milyen hirdetői kör megszólítására van lehetőségük, illetve hogyan teljesítenek az online felületeik. A következő napokban további elemzéseket olvashat a témában az mmonline.hu-n is, illetve részleteket a kiadóvezetőkkel készült interjúkból.

 

Heszler Róbert

  • Megosztom