Így változtak a hírfogyasztási szokásaink

A magyar társadalom polarizációja a hírfogyasztás és a hírértelmezés mintázataiban is kimutatható – olvasható abban a kutatásban, amit a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Medián és a Mérték Médiaelemző Műhely készített. A lakosság összességében a független hírforrásokat tartja hitelesnek, de ez elsősorban az ellenzéki és pártnélküli válaszadók véleményéből következik: a kormánypártiak szemében jellemzően a kormánymédia termékei a hitelesek.

2020 rendhagyó év volt a hírfogyasztás szempontjából is a COVID-19 járvány miatt jelentősen nőtt a hírek iránti kereslet, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések egyúttal a politikai közbeszéd és viták középpontjába is kerültek. A friss adatok egyfelől a politika, a közélet iránti érdeklődés növekedését, másfelől a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások felértékelődését mutatják. A következő időszak alapvető kérdése, hogy ezek a mintázatok rögzülnek-e, vagy a pandémia lecsengésével visszaáll a televízióközpontú, a közügyek iránt mérsékelt nyitottságot mutató hírfogyasztás – fogalmaznak a Megfertőzött médiarandszer – A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon 2020 című tanulmány készítői.

Az Index átalakulása és a Telex indulása mintha áttörést jelentene a hírek iránti fizetési hajlandóság alakulásában. 2020 egyik legdrámaibb médiapiaci fejleménye az Index korábbi szerkesztőségének felmondása volt, és úgy tűnik, ennek a jelentőségét a médiapiaci események iránt kevésbé érdeklődő közönség is felmérte. A Klubrádió jövőjét fenyegető médiatanácsi döntés szintén viszonylag széles körben vált ismertté. Az Index helyén induló Telex és a Klubrádió egyúttal a legsikeresebb adománygyűjtők is voltak a vizsgált időszakban.

Nőtt a politika iránti érdeklődés

A kutatás szerint majdnem minden második magyar állampolgár állítja, hogy „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődik a politika iránt, és ez jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest, hiszen a 2015 óta elvégzett felmérésekben rendre 34–36 százalék volt a fenti arány. Miközben a politikai érdeklődés, az információigény egyértelműen fokozódott, jelentősen átstrukturálódott a tájékozódás szerkezete: egyértelműen csökkent a televízió szerepe és növekedett az interneté. Korábban, beleértve az elmúlt öt-hat évet, egyértelműen és kimagaslóan a tévé volt az elsőszámú politikai-közéleti hírforrás, ám mostanra a jelentősége számottevően csökkent, a világhálóé pedig számottevően nőtt, és ma már az utóbbit is csaknem ugyanannyian használják rendszeresen politikai tájékozódásra. Ha pedig a fókuszt a közönségnek arra a háromnegyed részére irányítjuk, akiknek van internethozzáférése és használják is a világhálót, toronymagasan az internet a legfontosabb hírforrás (71 százalék használja rendszeresen, szemben a televíziót használó 50 százaléknyi válaszadóval). A rádió és a nyomtatott sajtó görbéje viszont a vízszintest közelíti, tehát ezeknek a tájékozódásban betöltött szerepe 2014 óta lényegében változatlan.

A „hanyatló” televízió és a „feltörekvő” internet közötti törésvonal ugyancsak egyre élesebb a politikai megosztottság mentén, annyira hogy a két médium fontossága szinte tükörképe egymásnak a kormánypárti és az ellenzéki szavazók szemében. Számszerűen a tévé és az intetnet választásának aránya a fideszesek körében 64:23, az ellenzékiek körében pedig 26:59. Az ellenzékiek jóval nagyobb arányban fordulnak az internet felé, ami minden bizonnyal összefügg a hagyományos csatornákon az elmúlt években bekövetkezett kormányzati térfoglalással. A pártnélküli szavazók köztes álláspontot képviselnek, de összességében az ellenzékhez állnak közelebb: a tévé-internet választásának aránya esetükben 37:49.

A kormánypártiak többsége szerint is Fidesz fölény van a médiában

A lakosság értékelése a médiában uralkodó viszonyokról és a tájékozódás lehetőségeiről meglehetősen kedvezőtlen – állapítják meg a felmérés készítői. Kisebbségben vannak azok, akik úgy látják, hogy Magyarországon jól lehet tájékozódni a médiából, ráadásul az arányuk folyamatosan csökken. 2016-ban még a kérdésre válaszolni tudók 38 százaléka látta úgy, hogy a sajtóból meg lehet ismerni a valóságot; jelenleg már csak a felnőtt népesség negyede véli így. A legtöbben (74 százalék) azzal értenek egyet, hogy a magyar sajtó elfogult, az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. A magyarországi médiahelyzettel kapcsolatos további kutatási eredmények arra utalnak, hogy ebben a negatív és egyre kedvezőtlenebb véleményben nagy szerepet játszik a kormánymédia iránti bizalmatlanság, de nem ez az egyetlen tényező: a nem kormánypárti médiát is elég sokan tartják elfogultnak, hiteltelennek.

A többség (57 százalék) úgy gondolja, hogy minden nagyobb hírforrás valamelyik politikai oldal befolyása alatt áll. Ebben a kérdésben szinte egyetértenek a kormánypárti és az ellenzéki szavazók, noha valószínűleg nem teljesen ugyanarra a jelenségre gondolnak. A közvélemény abban lényegében egyetért, hogy ma Magyarországon a Fidesznek nagyobb befolyása van a médiában, mint az ellenzéknek: a válaszolni tudók 82 százaléka gondolja így; azt pedig, hogy az ellenzéki vélemények dominálnak, csak 5 százalék feltételezi. Még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is egyetért azzal, hogy a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában. Ebben a csoportban 12 százalék gondolja úgy, hogy az ellenzéki pártok befolyása erősebb. A felnőtt népesség 13 százaléka, a kormánypártokat támogatók 23 százaléka úgy gondolja, hogy a média kiegyensúlyozott, egyik oldalnak sincs a másikénál nagyobb befolyása.

A szavazókorúak 5 százaléka támogat sajtóterméket

A kutatás szerint a felnőtt népesség tizede fizet elő közéleti napi vagy hetilapra, 8 százalék megyei napilapra. Az utóbbi adat miatt érthető, hogy a kormánypárti szavazók körében magasabb az előfizetők aránya, mint az ellenzékiek és a pártot választani nem tudók csoportjában. Az előfizetéshez képest a sajtótermékek önkéntes támogatása új jelenség, de már így is a szavazókorú népesség 5 százaléka tartozik a támogatók közé. Sajtótermékeket elsősorban az ellenzéki szavazók támogatnak, körükben 10 százalék azok aránya, akik alkalmilag vagy rendszeresen támogatnak pénzzel valamilyen médiumot.

A legtöbben a Telexet támogatják (a támogatók több mint negyede), de számottevő a Klubrádiónak és a 444.hu-nak adományozók aránya is (15, illetve 14 százalék). A támogatásért cserébe a legtöbben nem várnak exkluzív tartalmakat, csak 12 százalék válaszolta, hogy ez motiválja; a többségnek az a célja, hogy fennmaradjanak kormánytól független médiumok és mindenki számára elérhetők maradjanak ezek a tartalmak.

A tanulmány teljes egészében itt érhető el.

  • Megosztom