Így tévéztek a magyarok idén

Alaposan felforgatta a Covid-19 járvány a hazai tévézési szokásokat, a digitális oktatásra való átállás miatt pédául a 4-17 évesek közül sokkal többen tévéztek a délelőtti – kora délutáni idősávban, a hírcsatornák népszerűsége egy időre alaposan megnőtt, a sportadók viszont megszenvedték a március-májusi időszakot – többek között ez derül ki a Nielsen Közönségmérés idei első hét hónapot elemző tanulmányából.

A képernyők előtt ülők száma az idei első félévben kortól függően különböző mértékben tért el a tavalyi trendektől. Januárban és februárban, amikor a járvány még nem ért el minket, a tavalyi és idei nézettségi görbék szinte egymásra simulnak. A tavaszi hónapokban azonban egyre látványosabb eltérések figyelhetők meg 2019-hez képest, és csupán a nyári szünet beköszöntével – júniustól – térnek vissza a nézőszámok a szokásos trendekhez. A legnagyobb különbség a 4-17 éveseknél jelentkezett, ahol egyértelműen látszik, hogy abban a délelőtti – kora délutáni idősávban, amikor alapvetően az iskolapadban ülnének a gyerekek, lényegesen több tévénéző volt. A 18-49 évesek esetében is nőtt a nézőszám: reggel 7-től lényegében az egész nap folyamán többen ültek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban. A pandémia időszak az 50 év felettiek esetében okozta a legkisebb elmozdulásokat: bár márciusban és áprilisban itt is látható egy kisebb nézőszám emelkedés, májustól már teljesen egymásra simulnak a 2019-2020-as nézettségi görbék.

A tévénézésre fordított napi átlagos idő az év első 10 hetében nem mutatott jelentősebb eltéréseket tavalyhoz képest, majd a 11. héten bejelentett veszélyhelyzet kezdetén mindegyik korosztályban hirtelen megugrottak az értékek. A karantén első heteiben a 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje több mint másfél órával haladta meg az egy évvel korábbi értékeket. A 18-49 és az 50+ évesek esetében is ez a különbség meghaladta az egy órát ebben az időszakban. A későbbi hetekben, a járvány új szakaszba lépésével a tévénézési idő is csökkenni kezdett, melyhez a műsorszolgáltatók műsorpolitikájának változása, valamint a szezonális változások, a melegebb, tavasziasabb időjárás is hozzájárulhatott, ugyanakkor a nézési idő továbbra is meghaladta a 2019-ben mért értékeket, és csak a nyári szünetben tértek vissza az értékek az ilyenkor szokásos trendekhez.

A tévé által elért nézők napi átlagos száma a 11. héttől – vagyis a veszélyhelyzet kezdetétől – nőtt meg hirtelen: az első hetekben 4 évnél idősebb lakosságon belül naponta átlagosan akár 350 ezerrel is több néző ült le a képernyők elé, mint egy évvel korábban. A 4-17 évesek esetében már a karantén időszakát megelőző hetekben is enyhén magasabb volt a tévé által elért személyek száma, majd a veszélyhelyzet kihirdetését követően – a 12-14. héten – kiugróan magas, 15-19 százalékos volt a növekmény. Az 50 év feletti korosztályban nem volt jelentős eltérés tavalyhoz képest, sőt az elért nézők száma bizonyos heteken alacsonyabb volt, mint 2019-ben.

Az egy elért nézőre jutó napi átlagos tévénézési idő az első 10 hétben kisebb ingadozással megfelelt a 2019-es trendnek. A 11. héttől azonban itt is jelentős változás állt be mindegyik korosztályban. A 4-17 éves tévénézők a 11-25. hét közötti időszakban naponta átlagosan 52 perccel több időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de a karantén első heteiben ez a különbség meghaladta a másfél órát is. A 18-49 éves tévénézők növekménye a pandémiás időszak kezdetén elérte akár a 80 percet is, majd a különbség fokozatosan csökkent ugyan, de mindvégig magasabb maradt a nézett idejük 2019-hez képest. Még a legtöbbet tévéző 50+ évesek esetében is tapasztalhattunk 80 perces növekedést a 13. héten (2019. 13. hetéhez képest), majd a különbség lassan csökkenni kezdett, és a 17. héttől már csak minimális volt az eltérés.

A tévénéző közönség kor szerinti összetételében elsősorban a 4-17 éves gyerekek aránya változott: míg jellemzően a nyári hónapokban sem éri el a 10 százalékot, addig idén a karantén időszakában egészen a 21. hétig elérte, sőt minimálisan meg is haladta azt. A 18-49 évesek aránya minimálisan nőtt, mindössze 1-2 százalékponttal volt magasabb 2019 ugyanezen időszakához képest. A fiatalabb korosztály arányának növekedésével párhuzamosan az 50 felettiek aránya enyhén csökkent a karantén időszakában.

Taroltak a hírcsatornák

A tematika szerinti csatorna típusok nézési időből való részesedése, elérése és a rájuk szánt nézett idő igen eltérően alakult – különösen az egyes korosztályokon belül. A legtöbb csatornát számláló, és a legáltalánosabb nézői igényeket kielégítő általános szórakoztató csatornák közönségaránya – a 4 évnél idősebb lakosság körében – 2020 első 10 hetében eleinte a 2019-es értékek alatt volt, majd utolérte azt. A 11. héttől, vagyis a veszélyhelyzet kihirdetésétől – újból lecsökkent a részesedésük, és egészen július végéig mérsékeltebb volt tavalyhoz képest. A napi átlagos elérésük a 11-17. hét között magasabb volt, mint egy évvel korábban, majd ezt követően tért vissza a 2019-es trendhez. Ugyanakkor az elért nézők által ott töltött idő a 6. héttől jelentősen nőtt, és egészen a 31. hétig jelentősen magasabb volt 2019-hez képest. Az egyes korosztályok tekintetében jelentős eltérések láthatók.

A sorozat csatornák közönségaránya hasonlóan alakult a 4 évnél idősebbek körében: jelentősebb csökkenés a 10. héttől volt tapasztalható, de ezt követően néhány hét alatt fokozatosan megközelítette, sőt júliustól meg is haladta a tavalyi értékeket. A napi elérésük jellemzően a 2019-es szint alatt volt idén, ugyanakkor a 13. héttől az elért közönség lényegesen több időt fordított a nézésükre.

A filmcsatornák közönségarányáról elmondhatjuk, hogy az idei évben követte a 2019-es trendet, de a pandémiás időszakban jellemzően a tavalyi értékek alatt maradt. Az elért nézők száma a 11-17. hét között átmenetileg magasabb volt, mint egy évvel korábban, majd visszatért a tavalyi értékekhez. Ugyanakkor az elért nézők az év elejétől kezdve – de különösen a karantén időszakban – jelentősen több időt töltöttek a filmcsatornák nézésével.

A hírcsatornák egyértelműen fokozottabb figyelmet kaptak a veszélyhelyzet időszakában. Közönségarányuk már a 10. héttől meredeken emelkedett, és a következő hetekben akár 30-40 százalékkal is eltértek az egy évvel korábban mért értékektől. Később a részesedésük fokozatosan mérséklődött, és a 21. héttől – ahogy a járvány új szakaszba lépett – az együttes közönségarány a 2019-es értékek alá csökkent. Az együttes elérésük is hasonlóan alakult: a pandémia első heteiben akár 800-900 ezerrel több nézőt értek el egy átlagos napon, ám a 21. héttől az értékek visszaestek, és minimálisan a 2019-es szint alatt maradtak. A hírcsatornák által elért nézők a karantén előtt és azt követően nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttek el a nézésükkel, mint tavaly, ugyanakkor a veszélyhelyzet idején átmenetileg megugrottak az értékek, és akár 24 perccel is többet szántak rájuk, mint egy évvel korábban.

A gyerekcsatornák nézett időből való részesedése a teljes, 4 évnél idősebb lakosság körében a karantén időszakának kezdetétől jelentősen megnövekedett, és egészen a nyári szünet első hetéig meghaladta a 2019-es szintet. Az elért nézők száma idén alapvetően alacsonyabb volt, mint tavaly, és csupán a 11-16. hét közötti időszakban haladta meg a tavalyi értékeket. Az elért nézőtábor azonban sokkal koncentráltabb volt idén: már január végétől láthatóan több időt töltöttek el velük a nézők, ami a karantén első heteiben akár 45 perces növekményt is jelentett 2019-hez képest. A 29. héttől a nézett idő visszatért a tavalyi szinthez, és nincs szignifikáns eltérés.

Az ismeretterjesztő és az életmód csatornák közönségaránya minimálisan haladta meg a 2019-es szintet, a napi átlagos elérésük elsősorban a veszélyhelyzet kezdetén nőtt meg tavalyhoz képest. Ugyanakkor az ismeretterjesztők esetében az egy elért nézőre jutó nézett idő 2020 elejétől mindvégig meghaladta a tavalyi szintet, és ez az életmód csatornákról a 6. héttől kezdődően szintén elmondható.

A világjárvány leginkább a sportcsatornákat sújtotta, lévén hogy februártól egymás után lemondásra kerültek az időszak aktuális sporteseményei, és friss tartalom híján ismétlésekkel töltötték ki a műsoridőt. A hazai sportcsatornák tévénézési időből való részesedése ennek okán már a hazai veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően elkezdett visszaesni, mélypontját a 12. héten érte el, és hosszú hetekig 1,5% körül alakult az együttes közönségarányuk, mely sokszor a 2019 azonos időszakában mért értékek fele vagy akár harmada volt. A vírushelyzet konszolidálódásával néhány sportesemény – óvintézkedések mellett – már megrendezésre került, és ezzel a sportcsatornák részesedése a nyár elején újból megközelítette a 2019-es szintet, de mivel a nyárra tervezett sportesemények (pl. Foci EB, Nyári Olimpia) szintén elmaradtak, közönségarányuk továbbra sem érte el a tavaly mért értékeket. Lényegében ugyanez a trend figyelhető meg az elért nézők számának alakulásában és a rájuk szánt nézett idő tekintetében is.

A zenecsatornák együttes közönségaránya 2020-ban stabilan a 2019-ben mért értékek alatt maradt, és esetükben a veszélyhelyzet sem okozott rendkívüli elmozdulásokat a közönségarány, napi elérés és nézett idő tekintetében.

A DVD/videó/videójáték kategória tévénézésből való részesedése és átlagos napi elérése 2020-ban igen stabilan alakult, mindvégig meghaladta a 2019-ben mért értékeket, és ez az eltérés a karantén időszakában még fokozottabb volt. A nézett idő elsősorban a veszélyhelyzet időszakában volt lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban, a 24. héttől azonban lecsökkent, és az értékek a 2019-es szint alá süllyedtek.

A műsoridő ötödét reklámok és műsorajánlók teszik ki

2020 első hete még az újévi ünnep jegyében telt, és ez minimális eltérést mutatott a műsorkínálatban a Nielsen által műsorszinten mért csatornák körében: elsősorban a mozifilmek aránya tért el a szokásostól, az átlagos éves 10% körüli arány helyett közel 13%-ot képviseltek a műsoridőből, és a zenés műsorok részesedése is egy százalékponttal nagyobb volt a féléves átlaghoz képest. A további hetekben az egyes műsortípusok részesedése igen egyenletesen alakult. Jellemzően a műsoridő közel egynegyedét az „Egyéb” műsorok – többnyire reklámok és műsorajánlók – képviselték, mely a félév során fokozatosan 20 százalékra mérséklődött. A nem zenés fikciók (elsősorban sorozatok, szappanoperák, TV filmek) stabilan 28-30 százalékot, míg a szórakoztató műsorok 9-10 százalékot tettek ki a műsoridőből – hasonlóan a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorokhoz.

A hírek és információs műsorok közel azonos – 3 százalék körüli – arányt képviseltek, míg a sportműsorok stabilan 7 százalékban részesedtek a műsoridőből még a vírushelyzet időszakában is, tehát az elmaradt aktuális sportesemények után maradt űrt lényegében maradéktalanul kitöltötték a helyettük sugárzott ismétlések, sportmagazinok.

A műsortípusok fogyasztási aránya azonban már korántsem mondható stabilnak és egyenletesnek, különösen a veszélyhelyzet kihirdetése utáni időszakban. Az év első hetének ünnepi hangulatában jellemzően nagyobb arányban fogyasztották a nézők a mozifilmeket: a tévénézési idő negyedét képviselték, míg a többi műsortípus aránya lényegesen kisebb volt a további hetek átlagához képest. Az év második hetétől a szokásos trendeknek megfelelően alakult az egyes műsortípusok tévéfogyasztásból való részesedése. A mozifilm aránya 13-14 százalékra csökkent, a nem zenés fikciók (főleg sorozatok, szappanoperák, TV filmek) fogyasztása a sugárzási arányuknak (28-30%) megfelelően alakult. A hírműsorokra a tévénézési idő 9-10 százaléka jutott, melyet az információs műsorok további 4-5 százalékkal egészítettek ki.

Közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után elsősorban a hírműsorok iránt fokozódott az érdeklődés, a részesedésük a 12-13 százalékot is elérte, és az információs műsorok aránya is 6-7 százalékra emelkedett. A karantén további heteiben a mozifilmek aránya is magasabb lett, ezzel párhuzamosan a sportműsoroké jelentősen lecsökkent, és 9 héten át 2 százalék alatt maradt, majd a 22. héten érte el ismét a karantén előtti 3 százalék körüli arányát.

A leginkább reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” műsorok tévénézésből való részesedése az első hetekben 20 százalék körül alakult, a későbbi hetekben fokozatosan 17 százalékig süllyedt, majd a 22. héttől emelkedni kezdett, és a 30. hétre ismét elérte az év első heteiben mért értéket.

  • Megosztom