Így rendezi át a hirdetési piacot a koronavírus

Idén a teljes hazai kommunikációs szektorban 38 százalékos bevételcsökkenés várható – derül ki a kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző CANnual Report 2020-as kötetéből. A médiafogyasztási szokások is átalakultak a koronavírus-járvány miatt, a jelenség nyertesei a tévé és az online platformok.

Most tavasszal, a járvány kitörésekor a magyar reklámpiac viszonylag hamar és jól reagált a kialakult helyzetre. A hirdetők felismerve az új helyzetet, olyan jellegű tartalmakat kezdtek gyártani, amelyekben az általánosabb márkaüzenetek mellett reagáltak a pandémia hatásaira is.

A tévés megjelenések döntő részét az eredeti tervek szerint futatták, és az egyéb médiatípusoknál lefoglalt kampányok esetében sem hajtottak végre radikális megszorításokat. Többek közt azért sem, mert elég kedvezőtlen feltételek mellett tudták volna lemondani a megrendeléseiket. Csak májusban lehetett tapasztalni nagyobb visszaesést. Akkor 16 százalékkal költöttek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Már ezzel is kalkuláltak az ügynökségek az újratervezések során. Arra jutottak, hogy az éves bevételük 10 százalékkal fog elmaradni a 2019-es eredményekhez képest, míg a teljes kommunikációs szektor ennél nagyobb, összességében 38 százalékos visszaesésre számít – derül ki a 2020-as CANnual Reportból.

A tanulmány szerint a médiafogyasztási szokások is átalakultak a járvány miatt. Miután a mozi és a közterület a lezárások miatt szinte teljesen kiesett, felerősödtek az otthonról, kényelmesen elérhető kommunikációs felületek.

Ennek megfelelően az online és tévés platform sokat profitált a kialakult helyzetben. Mind az eltöltött idő, mind a fogyasztók száma jelentősen nőtt ezeken a csatornákon. Meglepő módon ez a trend olyan korosztályokra – főleg fiatalokra – is igaz, akik korábban kevesebb időt töltöttek a képernyő előtt. A legkiemelkedőbb változást a 4 – 12 éveseknél lehetet tapasztalni, akik most napi 1 órával többet televízióznak, mint általában. Holott a tévézésre fordított idő, amúgy sem alacsony Magyarországon. A hazai nézők még mindig napi átlag több mint 4 órát tévéznek, vagy háttértévéznek.

Bár már megjelent egy olyan, a magyar médiafogyasztók 10 százalékát képező réteg is, amelynek tagjai a tévéadások helyett inkább más, online elérhető mozgóképes tartalmakat keresnek, követnek figyelemmel. Valamint nem szabad elfelejteni azt sem, és erre a pandémia rá is segített, hogy a streaming szolgáltatások előfizetői tábora hazánkban is dinamikusan nő.

Tavaly ugyanakkor valamennyi médiatípus 2-31 százalék közötti növekedést tudott felmutatni. A legnagyobb, 31 százalékos bővülést a digitális reklámpiacon lehetett tapasztalni, viszont a befolyó bevételek elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 57 százaléka landolt a Google-nél, a Facebooknál és a többi nagy nemzetközi vállaltnál.

A televíziós reklámpiac kicsit visszafogottabban, de 2018-hoz képest újabb 6 százalékkal gyarapodott, illetve a nyomtatott sajtó is sikeres évet tudhatott maga mögött a 2 százalékos növekedési rátájával. A közterületi reklám is nőtt 3 százalékkal az új adónemek megjelenésének ellenére. A költségnövekedés sokak hirdetési kedvét lohasztotta le. Hasonlóképpen szerény évet zártak a rádiók. Ebben a szegmensben a növekedés üteme lelassult, és mindössze 2 százalékkal haladta a meg az azt megelőző évét.

A piaci folyamatokat tekintve a CANnual Report elemzése szerint Magyarországon az állami reklámköltés továbbra is emelkedik. 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csupán a Miniszterelnöki Hivatal 2,5-szer többet költött hirdetésekre, mint 2018-ban (27 millió euróhoz képest 65 millió eurót). Ezzel együtt újabb médiumok kerültek állami vagy az államhoz közeli vállalkozások kezébe, illetve megerősödtek az állami média- és reklámügynökségek is. Utóbbiak ráadásul olyan piaci ügyfeleket is szereztek, amelyek többsége ugyan nemzetközi, de mivel a magyar adózásnak és szabályoknak kell megfelelniük, szívesen igazoltak át hozzájuk.

A 15 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN idei CANnual Report jelentése nemzetközi kitekintést nyújtva rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot az elmúlt öt évben. A hirdetésre fordított összeg nagysága ebben a régióban 2019-ben elérte a 15,2 milliárd eurót. Ezt a folyamatot akasztotta meg határainkon túl is a koronavírus felbukkanása. A járvány csak a március – májusi időszak alatt 19 százalékos visszaesést hozott a közép-és kelet európai reklámpiacon a múlt év azonos időszakához képest. A reklámstop viszont nem ugyanúgy sújtotta a különböző szektorokat. A telekommunikációs, az FMCG, a gyógyszer márkák, illetve a fertőtlenítő- és higiénés termékeket gyártók hirdetései továbbra is jelen vannak a médiában. A turizmus, az idegenforgalom, vagy éppen az autóipar reklámjai viszont szinte teljesen eltűntek. A régió többi, bezárkózó nemzeteinél pedig hasonlóan alakultak a médiafogyasztási szokások, mint Magyarországon.

  • Megosztom