Így neteznek a kamaszok

Mire használják a gyerekek az internetet, mennyire hatnak rájuk az influencerek, miért lenne fontos a digitális szülői felelősségvállalás – többek között ezek a témák is előkerültek a Magenta Podcast „Kamaszok a neten” epizódjában. A beszélgetés során Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője, a kamaszok körében végzett InternetMOST felmérés ötletgazdája és Bereczki Enikő generációkutató a kutatás legérdekesebb eredményeit és tanulságait járta körül, egy Z-generációs fiatal pedig abban segített, hogy a hallgatók egy kamasz szemével is láthassák, milyen is az internet.

A Magyar Telekom a 18 év alattiak internethasználati szokásait, mozgatórugóit feltáró reprezentatív kutatást készített a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai partnerségében. A hiánypótló InternetMOST felmérés keretében a tizenéveseket kérdezték arról, mire használják leginkább az internetet, mit jelent számukra az online tér és arról is, mennyire érzik magukat biztonságban a virtuális világban. Az internethasználattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára a legfontosabb a kapcsolattartás (több mint 78 százalék), a tanulás (közel 64 százalék), valamint nagyjából hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56 százalék) és a filmek, sorozatok nézése (több mint 54 százalék). A kutatás eredményei kidomborítják az influencer-jelenség erősödését: a fiatalok 30 százaléka népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat (22,8 százalék) és a tananyagot is (13,3 százalék), valamint online idejük 56 százalékát a közöségi oldalak pörgetésével töltik.

A Magenta Podcast „Kamaszok a neten” epizódjában azonban nem csak a kutatás eredményeiből, hanem egy 17 éves gimnazista lány beszámolójából is képet alkothattak a hallgatók, hogy mire is használják a fiatalok a világhálót. Az nem okozott különösebb meglepetést, hogy kis túlzással az életüket is ott élik, az viszont már érdekesebb volt, hogy tanulás közben, ha „lefárad az agyuk”, akkor rövid lazításként is jó megoldás lehet. Sajnos az is bebizonyosodott, hogy az online zaklatás különböző formáit nem igazán lehet elkerülni, a podcastban megszólaló gimnazista szerint a lányok túlnyomó többsége szembesül azzal a közösségi felületeken, hogy ismeretlenek jelölik be ismerősként és olyan tartalmakat küldenek nekik, amelyekre nem voltak kíváncsiak.

Gyurkó Szilvia a felmérés alapján elmondta, hogy a gyerekek több mint kétharmada alapvetően kapcsolattartásra használja az internetet és jellemzően az offline ismeretségeket viszik át a virtuális térbe. A Hintalovon Alapítvány vezetője szerint a fiúk sokkal több időt töltenek a kibertérben játékkal, mint lányok és őket jóval nagyobb arányban fenyegeti a játék és képernyőfüggőség.

A gyerekek jellemzően azokat az online platformokat kedvelik, amelyek erősen vizuális tartalmúak – mutatott rá Bereczki Enikő, példaként említve a YouTube-ot, a Twitchet, az Instagramot, a Snapchatet, illetve a TikTokot. A generációkutató szerint a fiatalok sokat nézik az influencer reklámokat, amelyek érthető módon vágyakat generálnak, a státusz szimbólumok – például márkás sportcuccok, menő cipők – újra kezdenek felértékelődni körükben.

Az influencer jelenségről szólva Gyurkó Szilvia jelezte, hogy természetesen vannak véleményvezérek, akiket követnek, de nincsenek igazán tisztában azzal, hogy befolyásolják őket sőt, a kutatás során kifejezetten hárították ezt, azt mondták, hogy nem hat rájuk, amit el akarnak adni nekik. Az persze más kérdés, hogy mennyire tudják felismerni a posztokból, hogy mi a reklám és mi az, ami az adott influencer mindennapi életének része – ez még felnőtteknek is kihívást.

A felmérés alapján a direkt reklámokat kifejezetten akadálynak élték meg a tinédzserek. A válaszadók közel ötöde írta azt, hogy az akadálymentes oldalak segítenék, hogy jobban tudják használni az internetet – mint kiderült, azt tekintik akadálymentes felületnek, ahol nincs reklám, éppen ezért nagyon kontraproduktívvá tud válni az agresszív hirdetési technika az ő esetükben.

Bereczki Enikő a beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon mély generációs szakadékok figyelhetők meg a netes tartalomfogyasztás esetében, mintha külön burokban élnének az egyes generációk a családon belül. „Ez alapján is kialakulhat érdektelenség, elhidegülés, amit később már nehezebb kezelni a családokban. A kutatásban szereplő 13-18 éves korosztályra jellemző, hogy ekkor eltávolodnak a szülőktől, keresik a saját utat, megkérdőjelezik, amit szülő és tanár mond. Amikor szülőknek tartok workshopot, és kivetítem például a TikTokról készült képeket, nagyon nagy arányban nem tudják, hogy mit takar ez. A fiatalok magyarázzák el, hogy miről van szó, és nagy rácsodálkozásoknak lehetünk tanúi ilyenkor, új világ tárul fel előttük. Pedig fontos lenne ezekről is kommunikálni otthon. Szükség lenne a digitális szülői felelősségvállalásra, mert a gyereket sok időt töltenek az online világban, fontos lenne, hogy a szülők is nyissanak, érdeklődjenek, mi történik az online világban. Úgy látom egyébként van nyitottság a gyerekek körében arra, hogy bevonják őket az online életükbe a szülőket” – tette hozzá Bereczki Enikő.

„Technikai értelemben a gyerekek jobban értik a netet mint a felnőttek, azonban ha elvesztik a biztonságérzetüket az online térben, akkor azt ugyanúgy lehet kezelni, mint az offline-ban, figyelemmel, kommunikációval, bizalomépítéssel, önbizalommal, konfliktuskezeléssel – ezek pedig olyan tudások, képességek, amik a felnőttekben vannak meg, és ezt nekik kell átadniuk a fiataloknak. A gyerekek nagy része azt mondta, hogy 5-10 percet kap a szüleitől biztonságos internet használat témában, és csak kevesebb mint 10 százalékukkal beszélgettek két órát, vagy annál többet a témáról. A szülők arra kíváncsiak még mindig, hogy volt-e ebéd a suliban, van-e házifeladat, elhozta-e az edzés cuccot – keveset, vagy egyáltalán nem kérdeznek arról, hogy milyen sorozat tetszik nekik, milyen tartalmat töltenek le, kikkel barátkoznak az online térben – pedig ez is a szülői felelősség része lenne” – mutatott rá Gyurkó Szilvia.

A Hintalovon Alapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy a gyerekek online életébe való betekintést elősegítő beszélgetéseket érdemes akkor kezdeményezni, amikor nincs baj, pozitív tartalmú lehet a beszélgetés, lehet együtt nevetni, szórakozni. Ha akkor próbálkoznak ezzel a szülők, amikor probléma, feszültség van, akkor nagyobb a kockázat a „bezárásra”.

Az InternetMOST kutatásból egyébként az online kommunikáció terén is érdekes arányokra derült fény. A válaszadók között többségben voltak azok, akik azt jelezték, nem nyílnak meg olyan könnyen online beszélgetésekben, mint személyesen. Arra a kérdésre, hol érzik magukat biztonságban, megosztó válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben.

  • Megosztom