Így használjuk a közösségi médiát

A kamaszok között háromszor annyian tartanak attól, hogy kínos információk kerülhetnek elő róluk a neten, mint a felnőttek körében – derül ki a Samsung felméréséből. A felnőttek és a fiatalok azonos gyakorisággal látogatnak a Facebookra, azonban a fiatalok jóval több időt töltenek Instagramon, mint a felnőttek és oda gyakrabban is posztolnak.

A Samsung Electronics legfrissebb kutatásában a magyarok digitális lábnyomának jellegzetességeit is vizsgálta, illetve kíváncsi volt arra is, hogyan vélekednek a privátszféra védelméről. A digitális lábnyom minden olyan akaratlanul vagy szándékosan hagyott lenyomat a neten, mely alkalmas arra, hogy információval szolgáljon rólunk. Online vásárlásaink, a használt weboldalak sütijei, keresési eredményeink ugyanúgy árulkodnak rólunk, ahogyan kommentjeink, blogunk, saját weboldalunk vagy közösségi média aktivitásunk. Minden, amit közzétettünk, fellelhető és alakítja a rólunk szóló képet.

Általánosan elfogadott, hogy mind a túl kicsi, mind a túl nagy digitális lábnyom hátrányokkal járhat. Bizalmatlanságot kelthet álláskeresés során, ha a leendő munkaadó nem talál rólunk nyilvános profilt, de az is gyanús lehet, ha túl sok adat lelhető fel rólunk. Ilyenkor nagyobb eséllyel kerülnek napvilágra olyan dolgok is, amelyek nem tüntetnek fel bennünket kedvező színben.

A digitális lábnyom hangsúlyos eleme a közösségi média aktivitás. A Samsung Electronics kutatásából kiderül, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek nagyon aktívak ezen a területen: több mint háromnegyedük legalább napi szinten ellátogat a Facebookra, minden tizedik felnőtt és kamasz pedig szinte egész nap fent van a közösségi oldalon.

Abban már mutatkozik különbség a két csoport között, hogy mennyi a Facebookon kívüliek aránya: míg minden tizedik felnőtt nem használja ezt a közösségi oldalt, addig a fiatalok között a kívülállók aránya csak három százalék. Ami a posztolást illeti, négyszer annyi felnőtt posztol naponta, mint ahány kamasz (8 vs. 2 százalék). A Z generáció több mint fele inkább a havi vagy annál is ritkább posztolást részesíti előnyben. Ha az Instagramot nézzük, változik a helyzet: kétszer annyi kamasz nézi meg naponta több alkalommal is az alkalmazást, mint amennyi felnőtt (41 vs. 19 százalék).

Sokan hisznek a mondásban: ami egyszer kikerült a netre, az mindig megtalálható marad. A kamaszok jobban tartanak esetleges kínos pillanatoktól korábbi – akár már törölt – közösségi posztjaik miatt, mint a felnőttek. Ez természetes, hiszen értékrendjük még változékony, valamint csak fokozatosan ébrednek rá a kockázatokra. Talán aggódásuknak is köszönhető, hogy egyre népszerűbbek körükben azok az alkalmazások, melyekkel csak korlátozott ideig elérhető tartalmakat hozhatnak létre. A kamaszok 45 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy kínos lenne, ha bizonyos régebbi fotójára, vagy posztjainak tartalmára fény derülne.

A felnőttek között az ettől tartók jóval kevesebben vannak, közülük mindössze 15 százalék fél a korábbi tartalmak nyilvánosságra kerülésétől és annak negatív következményeitől. Ha tisztában vagyunk a kockázatokkal, hatékonyan tudjuk alakítani digitális lábnyomunkat. „Érdemes ellenőrizni, milyen információk lelhetőek fel rólunk – javasolja a kutatás eredményeit látva Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője. – Ezt egy egyszerű kereséssel megtehetjük. A jövőre nézve pedig akár figyelést is állíthatunk be magunkra, illetve rászoktathatjuk magunkat a tudatos posztolásra.”

Az indulatból, hirtelen született posztokról vagy a viccesnek szánt, de inkább kínos képekről idővel el is feledkezünk, pedig azokat mások bármikor láthatják. „A felelős digitális viselkedés része az is, hogy menedzseljük digitális lábnyomunkat. Rendbe tesszük az eddigi adatainkat, a jövőben pedig vállalható és etikus információkat osztunk meg mind magunkról, mind másokról – tette hozzá Samu Zsófia. – Biztató, hogy ebben a tudatosságban a kamaszok élen járnak.”

  • Megosztom