Így állunk a saját ingatlanokkal

Az Európai Unió tagállamai között Magyarországon az 5. legmagasabb a saját ingatlanban élők aránya, és ez így volt már 2010-ben is – derül ki a Duna House elemzéséből. Tavaly a hazai lakosság 86 százaléka élt saját tulajdonában lévő otthonában, igaz, 15 százalék még banki hitelét törlesztette.

Európában, Romániában a legmagasabb a tulajdonosi arány, itt bérelt ingatlanok csak nagyon kis számban fordulnak elő. Magyarországot megelőzi a sorban továbbá Horvátország, Szlovákia és Litvánia, míg hazánk mögött Lengyelország áll, ahol 2010 és 2017 között nőtt a tulajdonosi arány. A lista másik végén a jellemzően régóta drágább nyugat-európai országok állnak, mint Dánia, Franciaország, az Egyesült-Királyság és Svédország. Ezekben az országokban a lakosság 30-40 százaléka bérelt ingatlanban éli mindennapjait, a lista élén lévő Németországban és Ausztriában pedig a lakosság közel fele nem tulajdonol saját ingatlant.

„Magyarországon szinte mindenki saját lakásra vágyik, így viszonylag lassan alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatói, intézményi rendszer. Ausztriában és Németországban gyakran találkozhatunk olyan társasházakkal, amelyben minden lakás bérlakásként funkcionál, míg hazánkban alig-alig akad ilyen komplexum.” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Az ingatlanárak emelkedésének következtében a következő években várhatóan tovább fog csökkeni a saját tulajdonú ingatlanokban élők aránya hazánkban, és így fontos szerep hárul majd a bérleti piacra. Az ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján ennek köszönhetően folyamatosan javul a bérleti kultúra.”

Magyarországon az elmúlt 10 évben nagyon lassú csökkenés tapasztalható a saját ingatlanban élők arányában. Azok aránya, akik hitellel váltak tulajdonossá 2010-ben és 2011-ben volt a legmagasabb (közel 25%), ám ez mára mérséklődött, tavaly 15 százalékot tettek ki a lakhatási státusz szerinti megoszlásból. Az elmúlt évtizedben jellemzően 4-5 százalék volt a (piaci) bérlők aránya, a szociális alapon bérlőké pedig 7-9 százalék között változott, derült ki az MNB friss Lakáspiaci jelentéséből.

  • Megosztom