Így alakulhat a tévézés jövője

Villogó bútordarab garbós beszélő fejekkel, a világ híreinek varázsgömbje, instant cirkusz vagy otthonunk házi oltára – közel egy évszázada nézzük, de vajon tudjuk-e, mi is a televízió valójában? A digitális műsorszolgáltatás, a streaming és a felhasználók által generált tartalmak korában érdemes egyáltalán megkülönböztetnünk a tévét bármilyen más képernyőtől – a zsebünkben lapulótól egészen a falméretűig? A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum idei első rendezvénye minden háztartás legfontosabb dobozáról rántotta le a csipketerítőt, hogy letörölhesse az alatta lerakódott évszázados port.

Feltalálása óta volt, aki a teljes társadalmat összetartó szocializációs eszközt látott a tévében, egy médiaművész pedig Buddha-szobrot ültetett elé, hogy az a készülékre szerelt kamera élő képén szemlélhesse önmagát. A tévé volt már népnevelő eszköz, majd minden emberi érték elpusztítója. Megölte a mozit, aztán mégse, cserébe széttördelte a filmeket, elértéktelenítette a történeteket, majd újraélesztette a sorozatgyártást, s ezzel elhozta a minőségi történetek reneszánszát. A mágikus doboz ma is szinte naponta lesz bűnbakból kegytárggyá – majd ugyanez visszafelé, s aztán ismételve a végtelenségig.

A műsort megszakítva, a február 13-i Most Fórum érdemi vizsgálatnak vetette alá a XX. és XXI. század talán legfontosabb kulturális jelenségét, a televíziózást. A kerekasztal-beszélgetés vendégei, Varga Attila, Sixx újságíró, a C:C blog szerkesztője, Hámori Barbara producer, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus és Rajki Annamária, a Telekom tévés ágazatának vezetője arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen lesz a televízió jövője; eljött a vége, vagy új aranykor kezdődik.

„A nézők ma szenvedélyesen szeretik és kikövetelik a sorozataikat. Ez lett az új nagyregény. Egy sikeres sorozat legnagyobb védjegye, hogy a rajongók olyan szinten részeseivé válnak a történetnek, hogy számukra már sokszor eltűnik a fikció és a valóság, a karakter és a színész között a határvonal. 25 éve televíziózom, de ezt a szenvedélyes rajongást, ami ma a nézőktől egy-egy sorozatunk kapcsán felénk árad, soha korábban más műfajnál nem tapasztaltam” – jelentette ki a beszélgetés során Hámori Barbara, tévés producer, showrunner, rendező és forgatókönyvíró.

A televízió társadalomra gyakorolt hatásának egy másik aspektusát emelte ki Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató, egyetemi oktató is. Véleménye szerint a tévézés egyik figyelemre méltó társas hatása, hogy szomszédok, családtagok, ismerősök gyakran hosszabb ideig beszélgetnek a műsorról, mint ameddig az tartott. Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a tévénézésnek ma is komoly szocializációs feladata és jelentősége van.

Sixx, aki újságíróként évtizedek óta foglalkozik a tévézéssel, úgy látja, napjaink új digitális műsorszolgáltatói olyan bonyolulttá teszik a palettát, hogy az már elrettentően hathat, és ez a klasszikus rendszerű csatornák malmára hajthatja a vizet. „A bármikor, bárhol elérhető tartalom túlkínálata, a digitális bőség zavara akár azt is eredményezheti, hogy a nézők visszatérnek a lineáris tévézéshez” – mondta.

Rajki Annamária, aki a kezdetek óta a magyar kábeltévépiacon végbemenő digitalizációs folyamat kulcsembere, másként látja a helyzetet. Véleménye szerint soha nem létezett olyan, hogy „hagyományos” televízió, hiszen az szolgáltatás kialakulásától fogva folyamatos átalakulásban van. A médiában mindenki által csak Ramka néven ismert szakember hitvallása szerint a műsorterjesztők feladata, hogy az ügyfeleik számára élményt biztosítsanak, és az ügyfélérdekeket képviselve csokorba kössék az esetenként túlburjánzó csatornakínálatot és egyéb tartalmakat. A lényeg, hogy a tartalmakat könnyen elérhető és érthető módon tárják a nézők elé, akik utána szabadon, hangulatuk, kedvük és élethelyzetük szerint dönthetik el, hogy az élő adással egyidőben, később felvételről vagy akár on demand-ként, otthon vagy akár útközben nézik meg az általuk kiválasztott filmet vagy követik nyomon kedvenc sorozatukat.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő, márciusra tervezett kerekasztal-beszélgetés a nők munkaerő-piaci helyzetével és a női vezetők témájával foglalkozik majd.

  • Megosztom