Így alakította a COVID a vásárlóerőt

2020-ban egy átlagos európai polgárnak 773 euróval kevesebb, azaz 13.894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. A vizsgálatban résztvevő 42 ország között azonban jelentős eltérések vannak a nettó jövedelem tekintetében: a legmagasabb átlagos vásárlóerővel Liechtenstein, Svájc és Luxemburg büszkélkedhet, míg a vásárlóerő a legalacsonyabb Moldovában, Koszovóban és Ukrajnában – állapította meg a GfK legfrissebb, „GfK Vásárlóerő Európában 2020” című tanulmányában.

Európa lakosságának 2020-ban 9,5 ezer milliárd euró elkölthető jövedelem állt rendelkezésére. Az egy főre jutó vásárlóerő 2020-ban közel 5,3 százalékkal csökkent az előző évi értékhez képest. Ezt legnagyobb részt a COVID-19 vírus terjedése, illetve annak kedvezőtlen gazdasági hatása okozza.

A vizsgálatba bevont országok rangsora mindazonáltal jelentős eltéréseket mutat az állampolgáraik által élelmiszerre, szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre, biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordítható összeg tekintetében.

Az egy főre jutó 64.240 eurós vásárlóerejével Liechtenstein idén újra az élen végzett. Ez az összeg messze meghaladja a bármely más országban méretét, és egyben az európai átlag 4,6-szeresére rúg. Az egy főre jutó 41.998 euróval Svájc – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is a második helyen áll. Egy főre jutó 34.119 eurós vásárlóerejével idén Luxemburg ismét a harmadik helyre került. Idén bekerült a TOP10-be Írország (21.030 euró/fő), kiütve Finnországot az első tízből.

A tanulmány tárgyát képező országok közül 16-an tudnak az átlagot meghaladó egy főre jutó vásárlóerőt felmutatni, 26-an viszont nem érik el az európai átlagot. A sereghajtó Ukrajna, melynek lakosai fejenként mindösszesen 1.703 euróból gazdálkodhatnak.

A GfK Vásárlóerő elfogadott referenciaérték a fogyasztói potenciál számításához, mivel megmutatja a lakosság körében az elméletileg elkölthető egy főre jutó jövedelem nagyságát országonként, valamint az országokon belül régiónként, és térségenként. A vásárlóerő jól tükrözi egyes országok és megyék gazdasági erejét, potenciálját, ami disztribúciós kérdésekben elengedhetetlen információ a cégek számára. – mondta Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője

Idén különösen fontos, hogy a vállalatok tisztán lássák a regionális különbségeket, és így saját helyzetüket megfelelően értékelhessék. A GfK emiatt idén bevezette az ún. európai Koronavírushatás-Indexet, amely azt mutatja meg, hogy az egyes országokat mennyire érintette a COVID-19 gazdasági hatása az európai átlaghoz képest. Az index számításához alapul vették a háztartások jövedelemére és kiadásaira vonatkozó legfrissebb előrejelzéseket, valamint a GDP változását. Ezeket az adatokat összevettették a vírus előtti állapottal, így számították ki a Koronavírushatás-Indexet, amelybe az árfolyamváltozásokat, illetve regionális adatokhoz a munkanélküliség változását (rövid távút is) is figyelembe vették.

Magyarország: a vásárlóerő a főváros környékén a legmagasabb

„Magyarországon a tavalyi 7.416 eurós értékkel szemben 2020-ban 6.871 az egy főre jutó vásárlóerő, ez közel 7,3%-os visszaesést jelent” – állapította meg Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője. „A visszaesés ellenére, ez még mindig a 2018-as érték felett van, így Magyarország megőrizte 30. helyét az európai országok rangsorában” – tette hozzá a szakember.

A vásárlóerő 2020-as évi visszaesése minden megyét érint, mindegyikben alacsonyabb az egy főre jutó, euróban kifejezett vásárlóerő a tavalyinál. A legnagyobb visszaesés Győr-Moson-Sopron és Pest megyékben figyelhető meg, itt 753, illetve 751 euró/fő-vel alacsonyabb a vásárlóerő, mint 2019-ben.

Mindemellett a top 10 megye rangsora a tavalyi évhez képest változatlan. Továbbra is Budapest vezet 8.627 euró/fős éves vásárlóerővel, ami az országos átlagnál több mint 25 százalékkal magasabb, ám az európai átlagnál még mindig 38 százalékkal kevesebb.

Magyarország húsz megyéjéből mindössze ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő, mint az országos átlag. E megyék mindegyike továbbra is Budapest környékén, illetve az osztrák határ közelében, illetve Észak-Nyugaton található. Ezzel szemben az ország megyéinek háromnegyede az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezik. A sereghajtó továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek lakosai fejenként csupán 5.392 euróból, azaz az országos átlag 78,5 százalékából, az európai átlagnak pedig 39 százalékából kell, hogy kijöjjenek.

Az első tíz leggazdagabb település listáján sok változás nem történt, a rangsorban igen, illetve idén bekerült Tiszaújváros, kiszorítva ezzel a 10-es ranglistáról Győrújbarátot.

  • Megosztom