Híradókat elemzett a Nézőpont

A Nézőpont intézet elemzéséből többek között az derült ki, hog a legkevesebb politikai hírt a TV2 hírműsoraiban láthatjuk. Brókerbotrányok, bevándorlók, halálbüntetés – többek között ezek voltak a hazai médiaipar híradóinak leggyakoribb témái.

A Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, HírTV, ATV és Echo TV) esti híradóit vizsgálta 2015 második negyedévében. Az M1 és a Duna Televízió struktúrájának átalakulása miatt a Duna Televízió híradója helyett az Echo TV esti hírműsorát vizsgálták, így bizonyos, a csatornákat összesítő mutatók esetében nincs lehetőség a korábbi negyedévekkel történő összevetésre.

A második negyedévben összesen 11 970 tudósítás jelent meg a vizsgált csatornák esti híradóiban. A legtöbb eseményről az M1 számolt be, összesen 2897 tudósítást közöltek. A TV2 műsorában 2652 beszámoló kapott helyet, míg az RTL Klub adásában 2386. Az ATV és a HírTV esetében kevesebb hírrel találkozhattunk: előbbi híradójában 1496-al, utóbbiéban pedig 1485-el. A második negyedév során az EchoTV közölte a legkevesebb hírt, számszerint 1054-et.

A vizsgált időszakban összesen 4202 magyar vonatkozású politikai hír jelent a hat csatorna híradójában, amely az összes tudósítás 35,1 százalékának felelt meg. A magyar vonatkozású politikai hírek aránya a TV2 műsorában volt a legalacsonyabb (18,4 százalék), mindez az RTL Klubon 27,3 százalékos volt a második negyedévben. Nominálisan az M1 híradójában szerepelt a legtöbb politikai tartalmú bejátszás, összesen 1127, amely az összes hír 38,9 százalékát teszi ki. Az M1 profilváltását követően hosszabb lett a csatorna esti híradója, több tudósítás hangzik el, de ez nem érintette jelentősen a politikai hírek számát. A HírTV esetében e mutató 43,8 százalékos volt, az ATV pedig jelentős – 5,1 százalékpontos – csökkenést követően 49,1 százalékon zárt. A legmagasabb arányszámot az Echo TV híradója érte el, ahol az összes tudósítás 52,3 százaléka volt magyar politikai vonatkozású hír – derül ki a Nézőpont elemzéséből.

A magyar vonatkozású politikai hírek legnagyobb részét, összesen 1063-at a gazdaságpolitikai hírek szolgáltatták a második negyedévben, ami 25,3 százalékos aránynak felel meg. A pártpolitikai tudósítások aránya 19,6 százalék volt a vizsgált időszakban, míg a szakpolitikai hírek 19 százalékot tettek ki.

Áprilist a brókerbotrányok ügye határozta meg: a hat vizsgált csatornán összesen 254 tudósítás foglalkozott ezzel a témával, amely a hónapban elhangzó összes politikai hír 16,9 százalékát jelenti. Az év negyedik hónapjában a vezető ügyek között szerepelt a tapolcai időközi választás, az uniós forráslehívások kérdése, a felsőoktatás, a közoktatás és az egészségügy helyzete.
Májusban nem volt olyan téma, amely egyértelműen dominálta volna a politikai tudósításokat. A legfontosabb téma a jövő évi költségvetés tervezése volt, összesen 74 tudósítás foglalkozott ezzel a kérdéssel. Domináns téma hiányában az egyes csatornákon is változatosan alakult a vezető hírek listája. Leginkább az ATV esetében szembeötlő a különbség, az említett csatorna májusi híradóiban leggyakrabban a halálbüntetés vitája került elő, összesen 15 tudósítás középpontjában szerepelt ez az ügy.

Összesen 271 tudósítás vette górcső alá a bevándorlás témáját júniusban, amely a hónapban elhangzó összes politikai tudósítás több mint 20 százalékát, és a tíz vezető téma 54,5 százalékát tette ki. Ezt egészíti ki a bevándorlásról és terrorizmusról szóló Nemzeti Konzultáció 61 megjelenéssel, amelyhez a konzultáció lebonyolításáról szóló tudósításokat soroltuk.
A vizsgált időszakban összesen 10 846 szereplő álláspontja jelent meg a magyar vonatkozású politikai hírekben, amely tudósításonként 2,58-as átlagnak felel meg. A második negyedévben a kormány álláspontja szerepelt legtöbb alkalommal a politikai tudósítások során: az összes megjelent szereplő 23,9 százaléka a végrehajtó hatalomhoz tartozott.

A pártok közül az MSZP politikusai szerepeltek a legtöbbször, az összes szereplő 6,2 százaléka a szocialista párthoz tartozott, míg a Fidesz esetében 6 százalékos volt a politikusok megjelenési aránya. A megszólalók 4,4 százalékával a Jobbik végzett a harmadik helyen, az LMP pedig 360 alkalommal jelent meg a politikai tudósításokban, amely 3,3 százalékot tesz ki. A Demokratikus Koalíció esetében e mutató 3 százalék volt, az Együtt álláspontja – 2,3 százalékkal – összesen 252 alkalommal jelent meg. A politikusok megjelenési arányát tekintve a PM 1,2 százalékos, a KDNP 0,8 százalékos, míg Fodor Gábor pártja, az MLP 0,6 százalékos eredményt ért el.
A pártmegjelenések aránya változatosan alakult az egyes csatornákon. Míg a TV2, az RTL Klub és az ATV híradójában az MSZP szerepelt a legtöbbet a pártok közül, addig a másik három vizsgált csatorna (M1, HírTV, Echo TV) műsorában a Fidesz álláspontja hangzott el a legtöbbször. A két országos kereskedelmi csatorna kivételével minden csatornánál a Jobbik végzett a harmadik helyen; az M1, az ATV és a HírTV esetében is 5,5 százalék körül alakult az ellenzéki párt megjelenéseinek aránya. A Jobbik az ATV híradójában csak 0,1 százalékponttal maradt el a Fidesztől.

Az RTL Klub a pártok közül a harmadik legtöbb megjelenési lehetőséget az Együttnek biztosította, a párt arányszáma 3,9 százalékot tett ki. Az Együtt megjelenéseinek aránya – összevetve a többi csatornával – felülreprezentált volt az RTL Klub adásában.

Az LMP megjelenéseinek aránya a vizsgált közszolgálati adón volt a legmagasabb, 4,2 százalék, míg a legalacsonyabb az Echo TV adásában volt, mindössze 1,7 százalékkal. Az arányokat tekintve a DK az ATV híradójában szerepelt a legtöbbet.

A kormányzati szereplők közül Orbán Viktor szólalt meg legtöbbször saját hangon, akit Lázár János követett. A miniszter megszólalásait a „Kormányinfo” emelte meg, hiszen a híradók gyakran beszámoltak az ott elhangzottakról. A kormánypárti politikusok közül Rogán Antal szólalt meg legtöbbször saját hangon (93 megjelenés). Az ellenzéki politikusok listáján az első helyen Tóbiás József (MSZP) végzett, akit Z. Kárpát Dániel (Jobbik) és Szél Bernadett (LMP) követ.

  • Megosztom