Hátrányból előny – interjú Kéry Ferenccel

Nem tartja reálisnak a csatornánként, egyedileg összeválogatható csomagok megjelenését a magyar piacon Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. A Marketing&Media magazinnak adott interjúban a szakember beszélt arról is, miért jelent problémát, hogy a köztévé teljesen átáll a HD minőségre, illetve hogyan kovácsolhatnak a kisebb szolgáltatók előnyt a hátrányból.

 

– Hatalmas változást hozhatna a kábelpiacon, ha teljesülne az előfizetők nagy álma, a csatornánként egyedileg összeválogatható kínálat. Korábban erről úgy nyilatkoztak, hogy nem lehetséges, viszont a közelmúltban a kanadai médiahatóság javaslatot tett ennek a bevezetésére. Eljöhet az „á la carte” kábelcsomagok ideje?

 

– Nem látom sok esélyét egy ilyen szolgáltatás hazai bevezetésének. Amennyiben köteleznék a kábeleseket, hogy egyenként is adják a televíziókat, akkor egy-egy csatorna akár annyiba is kerülhetne, mint egy mozijegy. Az előfizetők nem lennének érdekeltek egy ilyen rendszerben, mert azt látnák, hogy összeválogatják az öt kedvenc csatornájukat, de ugyanannyit fizetnek, mint korábban ötvenért. A jelenlegi rendszerrel jobban járnak, mert néha azokon a csatornákon is találhatnak érdekes műsort, amelyeket amúgy nem néznek olyan gyakran. Ráadásul a sokszínűség is csökkenne, hiszen egyes szűkebb témákra fókuszáló televíziók nem biztos, hogy meg tudnának élni.

 

– A minicsomagok nem jelenthetnek megoldást?

 

– Amikor elkezdődött a digitalizáció, akkor mi erőltettük, hogy adják a televíziók minicsomagban is a csatornáikat. Ezek sem túl olcsók, hiszen minicsomagos elhelyezés esetén több pénzt kérnek a tévétársaságok. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy pillanatnyilag nem a minicsomag a piac legnagyobb sikertörténete, de ez még természetesen változhat.

 

– A köztelevízió a jövő év elejétől csak HD-minőségben adja a csatornáit műholdon. Korábban tiltakoztak a lépés ellen. Mi ezzel a gond?

 

– Ezt azért vezetné be az MTVA, mert így éves szinten spórolhatnának néhány százmillió forintot. Szerintünk viszont ezzel több okból is gondok vannak. Sok egyéni műholdvevővel tévéző – különösen a határon túl – kénytelen lesz csak emiatt beszerezni HD-képes eszközöket, és ez összességében milliárdos kiadást jelent számukra.

 

– Ez miért probléma a kábelszolgáltatóknak?

 

– Aki eddig digitalizálta a kábelhálózatát, az az SD-minőségre állt át, mert a lakosság ezt tudja megfizetni. Ezeken a helyeken hatalmas beruházást igényel majd a szolgáltató részéről, hogy a HD-ben vett adást SD-minőségben továbbítsa.

 

Az nem megoldás, ha a kábeles a földi digitális rendszerről veszi le az adást?

 

– Egyes esetekben megoldás, de a gyakorlati tapasztalatok szerint nem mindenhol tökéletes a vétel, sok helyen nehézségekbe ütközik a szolgáltatás elérése. Pont ezért a kábelszolgáltatók általában a műholdas vételre rendezkedtek be. Tehát a kábelszakma és a határon túli magyarok fizessenek azért, hogy az MTVA spóroljon? Miközben szinte minden országban az a gyakorlat, hogy fenntartják az SD-adást is, épp a fentiek miatt. Szerintünk nálunk ennek a váltásnak nincs itt az ideje. Tárgyaltunk erről a köztévével, de nem tudtuk meggyőzni őket. Annyit sikerült elérnünk, hogy készítenek egy felmérést a végleges döntés előtt.

 

– Jól gondolom, hogy ez a kicsi szolgáltatók problémája, hiszen a nagyok optikán veszik át az adásokat?

 

– Így van, a kicsik és a közepesek egy részét érinti.

 

– Akkor ebben is látszik az a kettősség, hogy amíg egyes nagy szolgáltatóknál már évek óra van digitális szolgáltatás, rengeteg HD-adás, wifis modemek, videotár, addig sok kis kábelszolgáltatónál még kizárólag analóg szolgáltatás érhető el. Hosszabb távon mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel?

 

– Ez egy óriási probléma, hiszen pénz és megfelelő tudás is kell hozzá. Sokszor ugyanis a szakismeret is hiányzik. Ezért fontos az, hogy a kis szolgáltatók is ismerjék a legújabb trendeket, ezért szervezünk számukra tájékoztató előadásokat, konferenciákat. Persze a lemaradásból előnyt is kovácsolhatnak, hiszen kihagyhatnak egyes lépéseket, például már eleve csak HD-s médiaboxokat adnak az előfizetőknek, és nem bajlódnak az SD-s beltéri egységekkel. Az előnyükre válhat az is, hogy a digitális technológia egyre olcsóbb, de akár lehetőség van arra is, hogy mástól béreljék a technológiát, esetleg bérbe adják a hálózatukat. Például több évbe telt arról is meggyőzni a kollégákat, hogy internet nélkül nem tudnak talpon maradni. Ennek köszönhető, hogy a kicsik 80 százaléka ma már internetszolgáltatást is nyújt.

 

– A kicsik mekkora részét adják a bő kétmillió háztartást lefedő kábeles piacnak?

 

– Csak a szövetségünk adataiból tudok kiindulni, de mi lefedjük a piac 96 százalékát. A teljes előfizetőszámon belül a nagy szolgáltatók részaránya 75 százalékos. A fennmaradó rész fele a közepeseké, a maradékon pedig osztozik 150 kisebb szolgáltató. Utóbbiak közül a legkisebbnek 48 előfizetője van, tehát hatalmas méretbeli eltérések vannak. Nyilván a kicsik nehezen tudnak beruházni akár néhány millió forintot is, például most a köztévé döntése miatt. Számukra jelenthet jó lehetőséget a következő uniós pályázati ciklus, amelynek keretében fejleszthetnék a hálózatukat. Lehet jövője a kisebb hálózatoknak is, viszont nekik is folyamatos beruházásokra van szükségük.

 

Heszler Róbert

 

A Kéry Ferenccel készült interjút teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.

  • Megosztom