Felpörgetheti az ingatlanpiacot a dugódíj

A fővárosi forgalomcsillapítás és az ingázók tömegközlekedésre terelésének terve több évtizedes múltra tekinthet vissza, de csak elvétve születtek részleges intézkedések. Pedig – ha nem is feltétlenül a dugódíj, de – a forgalomcsillapítás és több sétáló utca kialakítása hosszú távon növelhetné a zöldfelületek arányát, jótékony hatással lehetne a levegőminőségre, összességében növelhetné az életminőséget, és nem utolsó sorban az ingatlanárakat is. Az OTP Ingatlanpont több erről szóló példát is összegyűjtött az elmúlt évekből.

A fővárosi dugódíj terve több évtizede kerül újra meg újra napirendre, megítélése pedig igen ellentmondásos. A fővárosi közúti forgalom az elmúlt években erősen megnőtt, részben azért, mert 2012 és 2018 között a KSH adati szerint Budapesten és Pest megyében 200 ezerrel nőtt a regisztrált autók száma. Egy, a különböző navigációs rendszerek használatából kinyerhető adatokból dolgozó nemzetközi kutatás szerint Budapesten az autósok tavaly 162 órát, vagyis majdnem egy hetet töltöttek dugóban, amely ráadásul 11%-kal magasabb érték, mint egy évvel korábban. Nem vitás, hogy az emelkedő forgalom, a lég- és zajszennyezés, valamit a rengeteg parkolásra használt köztér – amely sok esetben korábban zöldfelület volt– nagymértékben rontja a fővárosiak életminőségét, ám a megoldás komplex fejlesztéseket és intézkedéseket kíván.

A forgalomcsillapítás igénye nem csak Budapest egészén, hanem kisebb területek, városrészek felújításakor, rehabilitációjakor is felmerül, a városfejlesztés egyik fontos szempontjává vált. Számtalan példa akad, ahol a fejlesztéseknél kiemelt szerepet kapott a gyalogos, kerékpáros forgalom erősítése vagy a tömegközlekedés előtérbe helyezése. Lassan 10 éves például a XI. kerületi komplex „Kulturális Városközpont” projekt a Bartók Béla út mentén, amelynek ez volt az egyik alapvető célkitűzése.

„Jól látható tendencia, hogy ott, ahol forgalomcsillapítás, sőt, akár az autós forgalom teljes kizárása megtörténik, néhány év alatt jelentős ingatlanár emelkedés tapasztalható. Az utóbbi években sétálóutcává alakított területek, mint például a II. kerületi Lövőház utca, szinte már fogalommá váltak az ingatlanhirdetésekben, viszonyítási pontként jelölik meg a hirdetők. Az, hogy egy-egy utcát sikeresen lezárnak az autós forgalom elől, majd közösségi térré alakítanak, a környező utcákat is még keresettebbé teszik” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az említett Lövőház utcai fejlesztés óta eltelt 10 évben az adott útszakaszon a kerületi átlagnál 70, az adott irányítószám-körzeténél 40 százalékponttal gyorsabban, összesen 170 százalékkal nőttek (azaz közel megháromszorozódtak) a négyzetméterárak, úgy, hogy újépítésű projekt igen kevés van a környéken. Pesten is több példa van egy-egy rehabilitált, forgalomcsökkentett városrész felfutó ingatlanpiacára, elég a ferencvárosi Mester utca környékére vagy a józsefvárosi Corvin negyedre gondolni, ahol a közel 10 éve tartó átfogó közterületi rehabilitációnak is köszönhetően a kerületi átlagnál nagyobb kereslet- és árnövekedés volt tapasztalható.

„Budapest, vagy akár csak a belváros autós forgalmának csillapítása természetesen jóval nagyobb feladat, mint egy néhány utca által határolt terület rehabilitációja, ezért csak komplex és kompromisszumos megoldás képzelhető el” – tette hozzá Valkó Dávid. A korábbi példák alapján azonban, alacsonyabb gépjárműforgalommal, szélesebb járdákkal, és kevesebb parkolóval még keresettebbé válhatnak az érintett ingatlanok.

  • Megosztom