Ezt várjuk az idei évtől – 1. rész

Vajon a televízió vagy a digitális média éve lesz 2015, és milyen reklámokkal lesznek megszólíthatók a közösségi médián szocializálódó fiatalok? Egyáltalán megszólíthatók lesznek? A Marketing&Média szerkesztőbizottságának tagjai rátették a kezüket a varázsgömbre, sorozatunk első részében Vidus Gabriella, Simon Zsolt, Horváth Magyary Nóra, Nagy Bálint és Liptay Gabriella előrejelzését olvashatják.

Növekedés várható

Vidus Gabriella, R-Time, ügyvezető igazgató

Kifejezetten dübörgött az utolsó negyedév, ami azért is jó, mert 2014 első felében még nem lehetett ezt igazán előre látni. Egyelőre pontosan nem tudni, hogy ez minek is köszönhető, de az már elég jól látszik, hogy a piac elérte a minimumpontot, innét árakban és költésekben is növekedés jöhet, ami már a televíziós piacon is érezhető.
Az idei év abszolút nyertese az RTL 3, amely mind a teljes napot, mind pedig a főműsoridőt tekintve növelni tudta a nézettséget, egyedüliként a nagy csatornák közül, az árbevétele pedig 20 százalékkal emelkedett. Akkora volt a kereslet, hogy a csatorna betelt.
A tendencia jövőre sem változik: növekedés várható a teljes reklámpiacot tekintve, amelynek az RTL az ár/értéket illetően biztosan a nyertese lesz. Három-öt százalékos növekedést várunk most a jövő évet tekintve a piacon, de sajnos a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága ezt befolyásolhatja.

 

2015 a tévé éve

Simon Zsolt, TV2, társtulajdonos, vezérigazgató

Az idei év második fél éve meglepően jól alakult a tévés piacon. Mindig is kézzel fogható volt, hogy a fogyasztói bizalmi index és a háztartások fogyasztása hatványozottan hat a reklámköltésekre, de hogy a cégek ilyen gyorsan reagáljanak a pozitív piaci változásokra, az mindenkit meglepett. Általános növekedés figyelhető meg az FMCG-piacon, olyan kategóriák tértek vissza, amelyeket a recesszió vagy a különadók elriasztottak, dübörög az e-kereskedelem, és korábban más médiatípust preferáló hirdetők kezdtek tévézni, jellemzően non-szpot formában. Számításunk szerint a második fél évben tíz százalék felett nőtt a tévés piac, a növekedés nagy nyertese pedig a TV2 csoport. Növekvő nézettségünknek, kiegyensúlyozott GRP-szállításunknak és kedvező árainknak köszönhetően az új pénzek magas százalékban realizálódtak a TV2 csoportnál, így a reklámbevételünk 2014-ben nyolc százalékot nőtt. Kimagasló növekedést produkált a non-szpot terület, ahol 50 százalékkal növekedtünk.
Nagyon optimistán látjuk 2015-öt, úgy gondoljuk, hogy a második fél év pozitív tendenciája folytatódik jövőre is, azaz két számjegyű tévépiac-bővüléssel tervezünk.

További csökkentések

Horváth Magyary Nóra, ügyvezető igazgató, kommunikációs igazgatóság, K&H csoport

A nem állami kézben lévő kereskedelmi bankok médiaköltése – amelyet most is főként három szereplő dominál csak – tovább zsugorodik, és marketingkommunikációs tevékenységük még visszafogottabb lesz. Miért? Nos, több oka is van: egyrészt a nagybankok mindegyikét érinti a lakossági hitelekről, köztük a deviza- és lakáshitelekről szóló törvény, amely több százezer szerződés módosítását jelenti. Ezeket a módosításokat természetesen el is kell tudni magyarázni az ügyfeleknek így a fókusz elsősorban a személyes ügyfélkapcsolaton és annak kommunikációs támogatásán lesz. Második okként említeném, hogy ez annyi kapacitást le fog kötni, hogy más termékek kommunikációjára sokkal kevesebb figyelem és erőforrás jut majd. Harmadrészt, épp ezen törvény miatt jelentős veszteségeket kellett a bankoknak elkönyvelni, és ezek további költségmegtakarításra és büdzsécsökkentésre kényszerítik őket.
Mi a K&H-nál mindenesetre erős és komoly üzleti eredményeket hozó évre számítunk 2015-ben.

Fékezett habzás

Nagy Bálint, IBS, tanszékvezető

A marketingkommunikáció mint diszciplína iránti érdeklődés – hasonlóan a médiatudományhoz – a fiatalok körében érezhetően csökken („fékezett habzású”). Ennek okai komplexek, de a szakma számára az üzenete mindenképp az, hogy a fiatal, friss szem és fül idegenkedik a rázúduló hirdetésdömpingtől („delete”), s a sok évtizedes vizuális és kreatív eszköztárral megjelenített kommunikációban („csodálatosan fényképezett imázsfilm”) ritkán talál eredeti, kreatív, izgalmas elemeket, olyanokat, amiért irigyelheti-csodálhatja alkotóját, amiért szívesen kerülne a helyébe. Az élvezetet egyébként is sokkal inkább megélni szereti, mint tárgyként birtokolni („hedonista”). Nem lesz könnyen megszólítható közönség. Legalább akkora kreatív paradigmaváltás készülődik („B. ú. é. k.”), mint amekkorának a média használatukban tanúi vagyunk.”

Óriási változások

Liptay Gabriella, SQ, portfólióigazgató

Örömmel tapasztaljuk, hogy az érdeklődés és a kíváncsiság többnyire töretlen a klasszikusnak tekintett kulturális javak iránt. A szokások/minták pedig egyre inkább az egyéb fogyasztási görbéket követik – bizonyos értelemben modernizálódnak: interaktívvá, közösségivé, megosztóvá, néha végletessé –, és ily módon megoszthatóvá, ugyanakkor egyedivé, sokszor „instanttá”, e-alapúvá, sőt néha kínzóan aktuálissá válnak.
A ma kultúrájának széles körű értelmezésében idetartozik a kortárs művészeteken túl az innovációs és oktatási klíma, a start-up kultúra éppúgy, mint az idősödő társadalom gondoskodási attitűdje, vagy akár a nők és a munka világának kultúrája. Az említett területek mindegyikében óriási változások várhatók már akár néhány éves távlatban is.
Az alulfinanszírozottság persze egyetlen ágazatnak sem jelent előnyt, azonban ennek nyomán itthon az amúgy a világban is meghatározó megatrendek, mint a kreativitás/tartalmak előtérbe kerülése, a nagyobb mértékű egymásra utaltság, a közösségiség, a megosztás gazdasága, vagy épp a szolidaritás és a civilség előtérbe kerülése már rövid távon is egyre markánsabban jellemzi hétköznapjainkat, befolyásolja gondolkodásunkra, következésképp kultúránkat.

  • Megosztom