Ezért szeretjük a helyi termékeket

Az Európai Unió állampolgárai kedvelik és keresik is a helyi termékeket – derül ki a Cetelem Körkép kutatásból. Országonként nagy eltérések vannak abban, hogy mit is jelent a helyi termék, és miért döntünk a megvásárlásuk mellett.

Elsősorban a minőség és a megbízhatóság miatt szeretik a helyi termékeket az európai emberek – derül ki a Cetelem Körkép 2019 című, 17 európai uniós országot érintő kutatásból. A felmérés szerint a válaszadók 89 százaléka ezen okból választ helyi termékeket és mindössze 17 százalék az, akit nem érdekel a választott termék származása.

Az egyes országok között ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak, akár a helyi termékek definícióját, akár a vásárlás motivációját illetően. Magyarországon például a megkérdezettek 58 százaléka a hazai gyártású termékeket sorolja ebbe a kategóriába. Ezzel szemben az európai megkérdezettek 64 százaléka azt tekinti helyi terméknek, amit abban a régióban állítottak elő, ahol ő él, és csupán 31 százalék gondolja, hogy a helyi termék a saját országban gyártott áru. Az európai származás csak a lakosság 5 százaléka szerint elég a helyi termék definíciójához, ami arra utal, hogy az egységes piac fogalma elég képlékeny az unióban.

A helyi termékek vásárlását a döntő többség, a válaszadók csaknem 90 százaléka támogatja. Részben azért, mert szereti a minőséget (84 százalék), fontosnak tartja a gyártási körülmények és eljárások tiszteletben tartását (81 százalék), továbbá a környezet megóvását (42 százalék). A szempontok rangsorát tekintve ugyanakkor itt is határozott eltérésekre bukkanunk: miközben a kontinens nyugati felében a helyi termékek fogyasztása a környezet érdekében végrehajtott tett, keleten, a hajdanvolt szocialista blokkban a hazafiasság a vezérmotívum. Az eltérést elég jól érzékelteti, hogy miközben a svédek 61, a németek és az osztrákok 55 százaléka tartja fontosnak az ökológiai szempontokat, nálunk 29, Romániában 22, Bulgáriában pedig csak 16 százalék ezek aránya.

A gazdaság támogatása és a foglalkoztatás védelme mindenütt a kiemelt szempontok között szerepel a választásban: előbbit az összes megkérdezett közel fele, utóbbit pedig 43 százaléka említette meg. Figyelemre méltó azonban, hogy a válaszadók közel kétharmada – 64 százaléka – szerint a helyi termékek drágák: leginkább a svédek (78 százalék) és a franciák (76 százalék) látják így. Ezzel együtt a többség – a válaszadók 58 százaléka – 5-10 százalékos felárat még hajlandó fizetni annak érdekében, hogy helyi terméket vásároljon.

„A kutatásból kiderül, hogy az európaiak érzékenyen reagálnak a gazdasági folyamatokra, átlátják és szokásaik változtatásával választ is adnak azokra. A lakosság mellett a vállalatok számára is egyre fontosabbá válik a felelősségteljes fogyasztás és termelés, melyek támogatása a Cetelemnél is a hosszú távú stratégia része. Ez a célkitűzés hitelezési tevékenységünk mellett, működésünkben és kommunikációnkban is fontos szerepet tölt be, így ezért is választottuk a helyi termékek fogyasztását az idei Cetelem Körkép témájául. Hisszük, hogy nagyvállalatként sokat tehetünk a változásért, ezért azon dolgozunk, hogy segítsük a családokat ezirányú törekvéseikben.” – jelentette ki Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója.

Az átfogó kutatásból ugyanis az derül ki, hogy az európaiak érzékelik a gazdasági növekedés kifulladásának jeleit. Az eurózóna gazdasága az előrejelzések szerint a tavalyi 1,9 százalék után idén csak 1,8 százalékkal nő, miközben Magyarországon 4,6-ről 3,9 százalékra lassulhat a bővülés. Az európaiak kedélyállapoti mutatója némi óvatosságot mutat, mérsékelt növekedéssel 5,4 pontra emelkedett a tavalyi 5,3-ról, vagyis némiképp bizakodóan ítélik meg saját országuk helyzetét. Saját helyzetüket illetően optimistábbak a kontinens lakói, + 0,3 ponttal, 5,8-ról 6,1-re emelkedett ez a mutató, miközben Magyarországon ennél mérsékeltebb, 0,1 pont a növekedés.

Az európai fogyasztó tehát reagál a gazdasági és társadalmi folyamatokra nem csak kedélyállapotában, hanem konkrét célok és tervek tekintetében is. Ezt a tudatosabbá válást mutatja az, hogy az országok megtakarítási hajlandósága a tavalyi évhez képest 4 százalékkal nőtt, vagyis Európa 49%-a szeretne többet félretenni, míg költési kedvünk átlagban 6%-os csökkenést mutat. Magyarországon átlagon felüli a megtakarítási hajlandóság, 55%, ami jelentős, 12% növekedés a megelőző évhez képest. Ezzel szemben költési hajlandóságunk 7%-kal csökkent.

  • Megosztom