Ezért nem zöldülnek a vállalatok

A közhiedelemmel ellentétben nem a tőkehiány a legfőbb tényező, ami határt szab a vállalatok zöld működésének – derül ki a Schneider Electric és a Greenbiz Research több mint 300 nagyvállalati szakember bevonásával készített felméréséből. A nemrég megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon többek között a világhírű természetfilmes, David Attenborough is felhívta a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire, és sürgette a kormányokat, valamint az üzleti élet képviselőit a gazdaság jelenlegi működésének mielőbbi megváltoztatására. A fórum idei mottója, a Globalizáció 4.0 célja éppen ezen és egyéb szereplők összekapcsolása a digitális technológiákkal, hogy a változás minél hatékonyabb legyen.

A Schneider Electric szerint a klímaváltozás elleni harc nem mehet a gazdasági növekedés rovására, hiszen a cégek számára a fenntarthatósági tevékenységekben az üzleti hatékonyság éppolyan fontos, mint a környezeti szempontok. Ezért csak akkor lépnek a cselekvés útjára, ha mindkét feltétel megvalósul. Azáltal pedig, hogy bebizonyítják ennek működőképességét, felkeltik az érdeklődést a téma iránt, és valós példát mutatnak a többi gazdasági szereplő számára.

Annak érdekében, hogy jobban megértsük, mi motiválja a vállalatokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, illetve, hogy láthatóvá váljanak az eddig elért eredményeik, a Schneider Electric a Greenbiz Research kutatócéggel együtt kérdezte azokat az energiával és fenntarthatósággal foglalkozó szakembereket, akik évi legalább 100 millió dollár bevételű, globális nagyvállalatoknál dolgoznak. A megállapítások szerint a nyilvánosan tett fenntarthatósági kötelezettségvállalások pozitív hatással vannak a cégek tevékenységére, melynek következtében egyre többen használnak megújuló energiaforrásokat, és vezetnek be intézkedéseket az energiahatékonyság növelésére. Ám az ígéretes előrelépések mellett a kutatás a szervezetek által fejlesztendő területekre is rávilágít. Ezek alapján a projektfinanszírozási modellek átalakítására, jobb minőségű adatokra és adatmegosztásra, valamint nagyobb mértékű, új technológiai beruházásokra lenne szükség. A legnagyobb problémát jelentő, 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés szempontjából ezek a legsürgősebben kezelendő üzleti területek.

A kutatás az alábbi megállapításokra hívja fel a figyelmet:

A nyilvánosan tett kötelezettségvállalások cselekvésre ösztönözik a vállalatokat.

A megkérdezett vállalatok több mint fele (57%) tett nyilvános fenntarthatósági kötelezettségvállalásokat. Azok a cégek, melyek publikussá tették célkitűzéseiket, inkább a környezetvédelmi megfontolások miatt teszik ezt (59%), semmint pénzügyi szempontok alapján (52%). Emellett ezek a szervezetek nagyobb mértékben alkalmaznak fejlett technológiát, beleértve a megújuló erőforrásokat, az akkumulátoros energiatárolást és a környezetbarát autóflottákat.

Érdekes módon az európai vállalatok kétszer akkora hajlandósággal vállalják kötelezettségeiket nyilvánosan, mint az Észak-Amerikában vagy az ázsiai és csendes-óceáni térségben található társaságok. A nyilvánosan elköteleződött vállalatokat pedig sokkal inkább jellemzi a márkatudatosság és a környezeti szempontok figyelembevétele, mint azokat, akik nem tettek publikus vállalásokat.

A tőkehiány nem szab akkora gátat a fenntarthatósági projekteknek, mint sokan gondolják.

A közhiedelemmel ellentétben a tőke nem az egyetlen dolog – sőt, még csak nem is az elsődleges dolog – ami az energiahatékonysági és fenntarthatósági törekvések útjában áll. Az ilyen projektek megvalósításában az önmagukat sikeresnek valló válaszadók 51 százaléka szerint a sikerük kulcsa a bizonyítható befektetési megtérülés volt, 30 százalékuk szerint pedig a vezetői hozzáállás, és csupán 10 százalékuk említette a rendelkezésre álló tőkét.

A kutatásból az is kiderül, hogy minél több adat hozzáférhető a vállalatok számára, annál sikeresebb üzleti modellt tudnak kidolgozni. A válaszadók 90 százaléka gondolja úgy, hogy ha a szervezeten belül az egyes részlegek egymás minden adatát látják, akkor jól működő üzleti modell dolgozható ki, és a projektek pénzügyi forrásait is könnyebb megszerezni.

Nem az adatok hiánya, hanem azok minősége és belső megosztása jelenti a valódi kihívást.

A felmérésben részt vevő cégek rengeteg energiafelhasználással és fenntarthatósággal kapcsolatos adatot generálnak. A közüzemi számlák szolgálnak a leggyakoribb adatforrásként – ez a cégek 89 százalékára igaz. Ezt követik a szervezetek által használt energiamenedzsment-rendszerek (73%), valamint táblázatok (52%). Ugyanakkor a megkérdezettek közel fele (48%) úgy véli, adataik nem megbízhatók, 41 százalékuk szerint pedig nem állnak rendelkezésükre az információk kezeléséhez szükséges eszközök. Míg a válaszadók 40 százalékánál az adatok elemzéséhez szükséges szaktudás is hiányzik.

A vállalatok mindössze 22 százaléka bocsátja rendelkezésre az energiahatékonysággal és fenntarthatósággal kapcsolatos adatokat az illetékes részlegek dolgozóinak, míg 21 százalékuk egyáltalán nem osztja meg ezeket az információkat. Ez a terület tehát még jelentős fejlesztéseket igényel, különösen a sikeres üzleti gyakorlatokkal, valamint a pénzügyi források megszerzésével kapcsolatban.

A vállalatok nem használják ki eléggé az energiabeszerzési stratégia előnyeit, pedig profitálhatnának belőle.

A változó energiapiac lehetőséget teremt a cégek számára, hogy módosítsanak az általuk használt energiaforrások összetételén, és ezáltal nyereségesek legyenek. Emellett aktív energiagazdálkodási módszerrel és stratégiailag átgondolt energiavásárlással csökkenthetők az energiaköltségek ingadozásából eredő kockázatok, ami jelentős költségmegtakarítást jelenthet a vállalatoknak. Míg azonban a válaszadók 77 százaléka jelentős megtérülést tapasztalt az energiahatékonyságnak köszönhetően, csupán 29 százalékuk gondolja úgy, hogy a stratégiai energiabeszerzés a legtöbb költségmegtakarítással járó kezdeményezések közé tartozik. Ez még alacsonyabb arány, mint az adatgyűjtés és adatelemzés esetében (a vállalatok 35 százaléka), annak ellenére, hogy az energia beszerzéséhez jellemzően nem szükséges tőkeberuházás, és gyors megtérüléssel kecsegtet.

Szektorok tekintetében a bankok és pénzügyi vállalatok mindössze 6 százaléka, az oktatási intézmények 17 százaléka, valamint a technológiai cégek 18 százaléka említette az energiabeszerzést mint fő megtakarítási stratégiát. A technológiai ágazat viszont felismerte, hogy az energiabeszerzés menedzselése elszalasztott lehetőség: ezeknek a cégeknek csupán 23 százaléka vallotta azt, hogy proaktív lépéseket tesz az áringadozások kezelése érdekében.

  • Megosztom