Ezekben a hírforrásokban bíznak az emberek

Népszerű és megbízható hírforrásnak tartják a hírmédia szervezeteket az emberek, ha a koronavírus-járványról való tájékozódásról van szó, a Reuters Institute felmérése szerint. A válsághelyzetben nő az információ iránti igény és ezzel együtt a bizalom is a hírmédia iránt.

A Reuters Institute kutatásában az Egyesült Államokban, az Egyesült Királysgában, Németországban, Spanyolországban, Dél-Koreában és Argentínában vizsgálta a lakosság koronavírussal kapcsolatos tájékozottsága tekintetében illetve azzal kapcsolatosan, honnan szerzik az emberek információikat. A válaszok alapján 3 alapvető megállapításra jutottak a Magyar Lapkiadók Egyesületének összeállítása szerint.

Az egyik fontos eredménye a kutatásnak, hogy a hírmédia vállalatok nagyon előkelő helyen szerepeltek a bizalmi index tekintetében. A legtöbben innen tájékozódnak és megbíznak a híreikben. Illetve a legtöbb országról elmondható, hogy akik a hírmédia híreiből tájékozódnak, többet tudnak a koronavírusról, mint mások.

Persze sokan még így sem fordulnak a hírmédiához, erre megoldást érdemes keresni, illetve találni. De általánosságban így is nagyobb a bizalom a hírmédia iránt, mint pl. az adott ország kormánya iránt. A válsághelyzetben az embereknek nő az információ iránti igényük és ezzel együtt nő a hírmédia iránti bizalom is.

Fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy a különböző platformokat, üzenetküldő alkalmazásokat és közösségi felületeket is széles körben használják információszerzésre, de ezekben sokkal kevésbé bíznak meg, mint a professzionális, független hírmédia vállalatok híreiben.

Nincsen arra vonatkozó bizonyíték a kutatás eredményei alapján, hogy azok, akik ezeket a platformokat használják információszerzésre, többet (vagy esetleg kevesebbet) tudnának az átlagnál. A hírmédia vállalatokra, mint hírforrásokra támaszkodó embereknél egyértelmű pozitív korreláció van, mert aki azokból tájékozódik, többet tud a vírusról.

A harmadik nagyon fontos megállapítás, hogy bár a hírek forrása is számít, nagy szerepet játszanak a szociális és politikai tényezők is. Szinte minden országban az alacsonyabban képzett emberek kevesebbet tudnak a vírusról, az oktatás tehát egyértelműen szignifikáns tényező.

A hatból négy országban a magukat jobboldalinak vallók kevesebbet tudnak a vírusról a többieknél és minden országban sokkal kevesebbet tudnak a vírusról, akik a politikai hovatartozásukra vonatkozó kérdésre „nem tudom”-mal feleltek.

Ijesztő adat azonban, hogy a magukat jobboldalinak vallók sokkal kevésbé bíznak meg a hírmédiumokban (csupán 35 %-uk bízik meg a hírmédiában és jobban megbíznak az ismerőseikben), ez pedig azt eredményezi, hogy alapvető különbségek vannak abban, hogyan közelítik meg az információforrásokat, illetve milyen információforrásokat közelítenek meg egyáltalán.

  • Megosztom