Ez várható idén a médiapiacon

A gazdasági újjászerveződés éve is lesz az idei a médiapiacon, amikor a kiadók egyre inkább az előfizetések és az e-kereskedelem felé fordulnak majd – két olyan, a jövő szempontjából ígéretes üzleti modell felé, amely hatalmas jelentőségre tett szert a járvány alatt és miatt – derül ki a Reuters Intézet tanulmányából. Míg a bizonytalanság mindenhol növelte az újságírás közönségét, azok a kiadók, amelyek továbbra is a print bevételektől vagy a digitális hirdetésektől függenek, nehéz év elé néznek – további konszolidációval, költségcsökkentéssel és bezárásokkal.

Az óriási technológiai platformok számára a járvány a szólásszabadság határainak újragondolását jelentette. Ha életek múlnak rajtuk és a szabályozás fenyegeti őket, lényegesen intervencionistább megközelítési módot várhatunk el tőlük a káros és megbízhatatlan tartalmakkal szemben, illetve nagyobb bizalmat a megbízható hírbrandekkel szemben – ezzel együtt pedig magasabb szintű pénzügyi támogatást is. Az év végére az újságírás feltehetőleg egy kicsit jobban elválasztódik majd az interneten megjelenő tömegtájékoztatástól – írja az MLE a Reuters Intézet elemzése alapján.

Az olyan új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, szintén a hatékonyság és az automatizáció növelése irányába hat majd számos iparágban, így a kiadóiparban is. De ahogy a mesterséges intelligencia elhagyja a kutatás-fejlesztési laboratóriumokat és a mindenki által használt alkalmazásokban is megjelenik, egyre komolyabb vitákra számíthatunk a társadalomra gyakorolt hatásairól – a változás sebességéről, az átláthatóságáról és a tisztességességéről.

Bizakodó cégvezetők

A Reuters Intézet által megkérdezett szerkesztők, vezérigazgatók és digitális igazgatók háromnegyede (76 %) azt mondta, hogy a Covid-19 felgyorsította a digitális átalakulással kapcsolatos terveiket. Az üzleti tervben több távmunka szerepel és gyorsabb átállás az olvasót a középpontba helyező üzleti modellre.

A digitális előfizetések forszírozása a megkérdezettek 76 %-a esetében volt fontos vagy nagyon fontos, ezzel pedig mind a display, mind a native hirdetéseket megelőzte a fontosság tekintetében. Amikor 2018-ban tettük fel ezt a kérdést, akkor éppen ennek a fordítottja volt a válasz. A prioritási listán az e-kereskedelem és a rendezvények szerepeltek előkelő helyen, ennek következtében pedig a bevételi források diverzifikálása igen fontos téma lehet idén. A kiadók állítása szerint átlagosan négy bevételi forrás lesz fontos vagy nagyon fontos az idei évben.

Összességében a megkérdezettek többsége (73 %) vallotta magát bizakodónak a vállalat előtt álló év tekintetében, bár kevesebben (53 %) gondolkodnak ilyen bizakodóan az újságírás jövőjét illetően. Az aggodalmak fő forrása a félretájékoztatás és az álhírek, az újságírókat ért támadások és a kisebb, illetve helyi kiadványok pénzügyi stabilitása.

A kiadók most egy kicsit jobban bíznak a kormányzati támogatásban, mint tavaly ilyenkor. Több mint egyharmaduk (36 %) érezte úgy, hogy a politikai beavatkozások segíthetnek – kétszer annyian, mint 12 hónappal ezelőtt. A megkérdezettek mintegy fele (47 %) érezte úgy, hogy a beavatkozások semmit nem érnek és további 17 % szerint azok csak rosszabbá teszik a helyzetet.

Mióta kiderült, hogy a platformok jelentős pénzösszegeket fizetnek majd néhány kiadónak a hírtartalmakért az idei évben, vitás kérdéssé vált, hogyan osszák el a pénzeket. A válaszadók mintegy fele (48 %) szerint csak kevés „minőségi” hírszervezetnek kellene megkapni a pénzt, míg egy harmaduk (32 %) inkább egy, a használat mennyisége alapján felállított rendszert preferálna, amely alapján a legtöbb kiadó részesülne a pénzből. Annak ellenére, hogy mind a tartalom licencéért, mind az innovációért extra pénzt adnak, a kiadók úgy vélik, hogy a technológiai óriáscégek és a közösségi média ennél is sokkal többet tehetne az újságírás támogatásáért.

Az újságírói pártatlanság és objektivitás hagyományos értékei egyre inkább nyomás alá kerülnek egy olyan korszakban, amelyben a politikai és társadalmi polarizáció egyre nagyobb méreteket ölt – és az idei évben még több részrehajló hírszerkesztőség elindítását tervezik. Mindennek ellenére a meginterjúvoltak döntő többsége (88 %), köztük sok felsővezető szerkesztő, azt mondja, hogy a részrehajlás hiánya fontosabb, mint valaha. Mindazonáltal majdnem a felük (48 %) egyetért azzal, hogy vannak olyan politikai vagy társadalmi kérdések, amelyekben nincs értelme semlegesnek maradni.

Egy innovatívabb kultúra létrehozása sok digitális vezető számára az aggodalom legfőbb forrása marad. De kiderült, hogy a legjobb ötletek nem mindig fentről jönnek. Az olvasókkal és egyebekkel kapcsolatos adatok (74 %), a többfunkciós csapatok (68 %) és a más médiavállalatoktól való tanulás (48 %) számítanak manapság az ötletek generálásának legjobb módjának, derül ki a felmérésünkből, míg a vezetőség csupán 26 %-ot kapott.

A felmérés azt is megmutatta, mennyire kritikus fontosságú a termékmenedzserek szerepe a digitális innováció koordinálásában és alakításában. Tízből több, mint kilencen (93 %) mondták, hogy fontos a szerep, de kevesebb, mint a válaszadók fele (43 %) véli úgy, hogy jól értik a vállalatuknál ezt a szerepet.

A médiavállalatok a mesterséges intelligencia segítségével személyre szabottabb élményeket és a gyártási hatékonyság növelését szeretnék elérni. A válaszadóink több, mint kétharmada (69 %) szerint ennek lesz a legnagyobb hatása az újságírásra az elkövetkező öt évben, nagyobb, mint az 5G-nek (18 %) vagy az új eszközöknek és interfészeknek (9 %). De sokan úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia aránytalan mértékben eredményez majd profitot a nagyobb kiadóknak.

Mi vár még ránk idén?

A Reuters Intézet elemzése szerint a fizikai kontaktus utáni vágy igen komoly lesz egy évnyi karantén és egyéb korlátozások után. Visszatérnek majd a nem virtuális rendezvények, ahogy egyre nő a zoom-fáradtság. Ez azzal is jár, hogy az újságírók többet mozdulnak majd ki az irodából, több lehetőségük lesz személyes riportokra és egyre inkább részei lesznek a közösségeknek.

A tehetség ára nőni fog, miután látszik, hogy az olyan előfizetés-alapú platformok, mint például a Substack jól mutatják mit ér, ha kitűnő újságírók dolgoznak egy szűk piaci szegmensben. Kérdés ugyanakkor, hogy a sztárok és a többiek közti fizetésbeli különbség növekedése szül-e újabb feszültségeket a hírszerkesztőségekben.

Az online videó alapvető fontosságú lesz az álhírek tekintetében, hiszen egészen hiper-partizán vélemény-csatornák és videó podcastok jelennek meg és terjednek a YouTube-on és a Spotify-on.

Az elszámoltathatóságot propagáló újságírás is egyre keményebb vonal lesz, hiszen a politikusok igyekeznek kihasználni a félretájékoztatás miatti aggodalmakat és szigorúbban korlátozni a szólásszabadságot. Ezek a trendek néhány liberális demokráciában is tetten érhetőek lesznek (ahogy azt pl. Franciaországban az új nemzeti biztonságról szóló törvény körüli vitából is láthatjuk).

Az audio továbbra is igen fontos marad a hírmédia számára, igen komoly az innováció mind a tartalmak, mind az üzleti modellek tekintetében. Azzal számolhatunk, hogy egyre nagyobb lesz a hangsúly a fizetős podcastokon és a platformokon való fizetéseken, hiszen így tovább bővül a bevételi lehetőségek köre.

Világszerte gyorsulnak az 5G megjelenések is, ahogy az új, hordható eszközök és okosszemüvegek is egyre jobban terjednek. Mindez azt sugallja, hogy a jövőben a kiadóknak készen kell állniuk arra, hogy a tartalmakat és a brandeket egyre több és több eszköz és terjesztési csatorna számára optimalizálják.

  • Megosztom