Ez a megoldás a munkaerőhiányra?

Magyarországon megduplázódott az üres álláshelyek száma az elmúlt 4 évben. Miközben a megfelelő munkavállalók megszerzése és megtartása kritikus sikertényező a vállalatok számára, meglepő, hogy ma Magyarországon a vállalatok majdnem fele nem készít létszámtervet és közel harmada nem rendelkezik végiggondolt HR stratégiával – többek között ez derül ki a Profession.hu és a Boston Consulting Group tanulmányából.

A Profession.hu és a BCG közös kiadványában arra kereste a választ, hogy miképp változott az elmúlt 5 évben a magyar munkaerőpiac, erre hogyan tudnak reagálni a vállalatok, és hogyan lehetnek, maradhatnak sikeresek a megváltozott munkaerő-piaci viszonyok között. „Azt mindenki tudja, hogy munkaerőt találni nehéz, és vannak kiemelten nehéz területek, mint a szak- és fizikai munka, vagy az informatika. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy amikor a toborzás témakörére kerül a szó, és lépéseket kell hozni, hogy máshogy működjenek a folyamatok, mint eddig, az vállalati szinten nem valósul meg. Ezzel a tanulmánnyal az volt a célunk, hogy HR kezébe egy olyan eszközt adjunk, amivel le lehet ülni beszélgetni a felsővezetőkkel, és a toborzást stratégiai szintre lehet emelni.” – összegzi a kiadvány jelentőségét Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

A munkavállaló érték

Az utóbbi évek hazai munkaerő-piaci keresletének dinamikus növekedése ugyanazt a 4,4 millió fő gazdaságilag aktív, potenciális munkaerőt célozza folyamatosan. Mindez azzal jár, hogy erős humánerőforrás keresleti piac alakult ki, tehát – bár nem lehetetlen – de egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni és megtartani. Ez mindenképpen egy tudatosabb gondolkodást és több energiabefektetést igényel. „Manapság a legtöbb vállalatnál több pénz van munkaerőben, mint eszközökben. Ebből egyenesen kellene következnie, hogy a humántőke menedzselésének fontosabbnak kellene lennie, mint bármi másnak. Ha meggondoljuk, hogy hányan foglalkoznak manapság egy cégnél például a munkaerő elemzésével, akkor láthatjuk, hogy a valóság még nem ezt tükrözi. Mi azt gondoljuk, hogy ez a jövő és ez át fog alakulni, hiszen a vállalat tőkéje az emberekben van, ezért fontos, hogy megértsük őket.” – vezet be a tanulmány egyik legfontosabb mondanivalójába Kotsis Ádám, a BCG szenior HR szakértője.

A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben a munkaerő felvétele és megtartása már jócskán túlmutat a HR hatáskörén. A sikeres toborzás alapfeltétele a vonzó vállalat, ami nem lehet csak egy jól összerakott munkáltatói márkaépítő kampány, hanem a vállalatnak valóban eszerint kell működnie. A munkavállalói preferenciákkal összhangban lévő vállalati kultúra és működés kialakítása komplex vezetőségi feladat és egyetlen terület sem maradhat ki ebből. A HR legnagyobb kihívást jelentő feladata ma az, hogy adatokra és számokra legyen képes lefordítani a humán folyamatokat, hogy kialakítson egy olyan nyelvet és érvrendszert, amit az üzleti terület is képes értelmezni és megfelelő komolysággal kezelni.

A pályaelhagyók gyakran motiváltabbak

Profession.hu egyik 2018-as reprezentatív kutatásának tanulsága szerint a magyar munkavállalók 44%-a nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte. Éppen ezért a munkavállaló minőségét többé nem feltétlenül az akademikus tudás vagy a végzettség határozza meg, hanem az a potenciál és személyes tulajdonságok megléte, amibe érdemes invesztálni. A pályaelhagyásból is következő készséghiányok áthidalása éppen ezért egy fontos terület, amire érdemes a cégeknek fókuszálni, így a munka melletti folyamatos képzés és átképzés a vállalatok számára meghatározó tevékenységgé és kritikus sikertényezővé fog válni a jövőben.

Az elvárt képzettséget tekintve ezért érdemes flexibilisebbnek lennie a cégeknek, mivel a hagyományos karrierutakat követők helyett ma már egyre gyakoribbak a pályaelhagyók. Az ő esetükben az eredeti végzettség helyett nagyobb súllyal kell figyelembe venni a tapasztalatot, a személyes készségeket és tulajdonságokat. Az átképzésük talán költségesebbnek tűnik rövid távon, mégis érdemes felvételüket megfontolni, ugyanis gyakran motiváltabbak, így a megfelelő készségek megléte esetén sem a megfeleléssel, sem pedig a megtérüléssel nem lesz gond.

Digitalizáció – kihívás és lehetőség

Képezni, képezni, képezni. Nem csak az újonnan belépőket, hanem a menedzsmentet, az egész szervezetet, mert a régi rutinok már nem alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére. Az informatikai és technológiai gyorsulás alapjaiban változtatja meg a munka és a szervezetek világát. Az adat olyan eszköz, amit a vállalatnak be kell építenie a vállalkozás minden folyamatába, a HR-t is ideértve. A digitális rendszereknek, illetve technológiáknak köszönhetően manapság olyan mélységben és részletességgel, olyan gyorsan és praktikusan érthetjük meg egy vállalat emberi erőforrását, ahogy az korábban nem volt lehetséges.

A vállalatok a jövőben csak akkor lehetnek sikeresek, ha az emberi erőforrás menedzsmentjük az adatokra épül, ha a tehetségek megszerzése és megtartása az egész vezetőség feladatává válik, és ha az üzleti és a HR-stratégia között szoros és állandó kapcsolat jön létre, állítja a tanulmány.

  • Megosztom