Ettől is függhet a megélhetésünk

Hamarosan azon is múlhat a megélhetés, hogy valaki 40 évesen képes-e visszaülni az iskolapadba – legalábbis a METU szakértője szerint.

A KSH adatai alapján, a Magyarországon körülbelül 2 millió főt számláló Y-generáció volt az első, melynek életét átszőtték az infokommunikációs technológiák, az internet, a digitalizáció és az okos megoldások. A mindennapi életvitelünket átformáló technológiai fejlődéshez igazodott az 1980 és 1995 között született Y-generáció, akik 2020-ra az aktív munkavállalók háromnegyedét teszik majd ki.

A METU egyetemi docense, Dr. Király Zsolt szerint az Y-osok nagy öntudattal rendelkeznek juttatásaikat illetően, hiszen bérigényüket nem a piaci átlag, hanem az ideális életszínvonal finanszírozásához szükséges összeg alapján határozzák meg. “A generáció kilencvenes években született tagjai az igazi fogyasztói társadalom első képviselői Magyarországon, ráadásul a digitalizált világ mindent elérhető közelségbe hozott számukra. Ugyanakkor ez az a korosztály, amelynek tagjait egyszerre bélyegzik meg azzal, hogy a mamahotel élvezőiként nem képesek önálló életet élni és, hogy irreális – az önálló élet elkezdéséhez egyébként éppen elegendő – bérigénnyel rendelkeznek” – hangsúlyozta.

A korosztály számára fontos munkahelyi szempont továbbá a minőségi idő, a közösségi médiában is kommunikálható presztízs, a gyors siker és előrelépés, az inspiráló csapat, az önmegvalósítás, valamint a motiváló és hiteles vezető, aki nyitott a partnerségre.

Újra az iskolapadban

A Cornerstone Capital Group 2017-es kutatása szerint a következő évtizedben az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi dolgozók egyharmadát, több mint 6 millió embert fog várhatóan leváltani a robotizáció és a nagyfokú digitalizáció. A gyorsan változó világban az online térrel együtt felnövő generáció is könnyen versenyhátrányba kerülhet.

A Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése szerint a dinamikusan változó munkaerőpiacon a nélkülözhetetlen készségek közé tartozik a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás. “A folyamatos technológiai fejlődés nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon sikeresek maradjunk csupán a korábban megszerzett tudásunk birtokában. Aki nem képzi tovább magát, az kíméletlenül lemarad, helyét pedig átveszi a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok” – mondta a METU szakértője. Az élethosszig tartó tanulásra való hajlandóság a szakértő szerint olyan kompetencia, amely a jövőben az Y- és az őket követő Z-generáció sikerének kulcsává válhat majd.

Hogyan tanuljunk meg egy életen át tanulni?

Az egyetemek a megfelelő kompetenciák és készségek fejlesztésére fókuszálva képesek lehetnek felkészíteni a diákokat az élethosszig tartó tanulás kihívásaira. Dr. Király Zsolt szerint a jövő egyeteme magára a tanulás és fejlődés folyamatára fókuszál, az oktatási módszerek pedig messzemenően túlmutatnak a szimpla frontális oktatáson, de még a gyakorlati órákon is. Bruce Joyce és Beverley Showers kutatásából kiderül, hogy az elméleti oktatás és az egyszerű prezentáció alkalmazásának hatékonysága az új készség elsajátítására és azok munkában való felhasználására csupán 5-10 százalékos. A leghatékonyabb, 90 százalékos hatással bíró módszer, amikora diákok élményszerűen, az öntapasztalás útján sajátítják el az ismereteket. Éppen ezért fontos, hogy a hallgatók workshop és tréning típusú kurzusokon is részt vegyenek, illetve lehetőséget kapjanak coaching és egyéni tanácsadás révén is fejleszteni magukat.

  • Megosztom