Erről szóltak a híradók

Az országgyűlési kampányidőszak lezárultával a politikai hírtartalom aránya egyre alacsonyabb lett a hírműsorokban – derül ki a Nézőpont Intézet második negyedéves híradóelemzéséből. A balesetekkel, bűnügyekkel foglalkozó hírek részesedése a TV2 esti hírműsorában volt a legmagasabb, míg a bulvárhírek aránya az RTL Klubnál. A negyedév egyik fő jellemzője, hogy a nem magyar vonatkozású külföldi hírek aránya – az ATV kivételével – minden csatornán lecsökkent.

 

A második negyedévben összesen 11 519 tudósítás hangzott el az elemzett híradókban, ez enyhe csökkenést jelent az előző negyedéves 11 648 darab tudósításhoz viszonyítva. A vizsgált hírműsorokban összesen 4289 magyar vonatkozású politikai hír jelent meg, amely az összes tudósítás 37,2 százalékát jelenti. Ez az adat alacsonyabb, mint az első negyedéves 41,7 százalék, sőt a tavalyi év utolsó negyedévében mért 39,3 százaléknál is. A politikai híraktivitás 2014 második negyedévében gyakorlatilag akkora volt, mint 2013 júliusa és szeptembere között.

 

Az országgyűlési kampányidőszak lezárultával a politikai hírtartalom aránya egyre alacsonyabb lett a hírműsorokban. Áprilisban még a tudósítások 41,3 százaléka volt politikai tartalmú, addig májusban, vagyis az EP-választást közvetlenül megelőző időszakban a politikai hírek aránya 38,2 százalék volt, amely júniusra tovább csökkent 32,2 százalékra. A hónapról hónapra csökkenő tendencia az RTL Klub kivételével minden csatorna esetében érvényesült, míg az említett csatorna júniusban közel annyi politikai hírt közölt (168 darab), mint márciusban, az országgyűlési kampány csúcspontján (173 darab). Az adatokból kirajzolódik, hogy a politikai tartalmú tudósítások számának emelkedése a csatorna esetében a reklámadó bejelentését követően kezdődött, ahogy arra már korábbi elemzésünkben is rámutattunk.

 

Az eddigi időszakokban megfigyelt trendekhez hasonlóan a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó hírek a második negyedévben is a kereskedelmi csatornák felületein kaptak a legnagyobb teret. A bajtematika aránya a TV2 műsorában volt a legmagasabb (46,2 százalék), de az RTL Klub esetében is majdnem minden harmadik hír e csoporthoz tartozott (31,2 százalék). A bulvárhírek aránya az előző negyedévhez hasonlóan az RTL Klub híradójában volt a legmagasabb, 9,2 százalék.

 

A negyedév egyik fő jellemzője, hogy a nem magyar vonatkozású külföldi hírek aránya – az ATV kivételével – minden csatornán lecsökkent, melynek hátterében az áll, hogy az orosz-ukrán konfliktusról szóló beszámolók egyre inkább kikerültek a híradók tudósításai közül.

 

A kulturális hírek száma minden csatornán emelkedett, köszönhetően a nyári fesztiválokról és rendezvényekről szóló beszámolóknak. A kulturális hírek területén a közszolgálati csatornák voltak a legaktívabbak: a Duna Televízión 5,6 százalék volt a kulturális hírek aránya, mely jelentős emelkedésnek számít az előző negyedéves arányhoz képest, míg az M1 híradójában 5 százalékon zárt e mutató. Emellett a sporthírek a labdarúgó-világbajnokságnak köszönhetően minden csatornán nagyobb teret kaptak az előző negyedévhez képest.

 

A magyar vonatkozású politikai hírek legnagyobb részét pártpolitikai hírek tették ki – hasonlóan az első negyedévhez –, ugyanakkor 36,5 százalékról 34,3 százalékra csökkent arányuk. Az EP-választás mellett olyan pártpolitikai témák határozták meg a napirendet, mint a jobbikos Kovács Béla kémügye, a baloldal helyzete, illetve a baloldali főpolgármester-jelölt személyéről folyó vita. A második negyedév egyik jellemzője, hogy a hírműsorokban jóval kevesebb rezsicsökkentéssel kapcsolatos tudósítás jelent meg, mint az első negyedévben.

 

Áprilisban az országgyűlési választás uralta az esti híradók napirendjét, ebben a hónapban a választással összefüggésben összesen 290 tudósítás jelent meg.

 

Májusban összesen 350 tudósítás foglalkozott a kampányeseményekkel és az EP-választással. Érdekes jelenség, hogy a választási kampányban a második legtöbb megjelenést tartalmazó téma a baloldali pártok belső ügyei voltak. A választópolgárok így a legnagyobb tájékozódási felületet jelentő televíziókból – a pártok kampányüzenetei mellett – nagy mennyiségben találkoztak főként az MSZP belső konfliktusaival. Szintén kiemelkedő ügy volt májusban Kovács Béla jobbikos politikus kémügye, mely májusban összesen 61 esetben került be a híradókba, a Jobbikhoz kapcsolódó botránytéma volt továbbá a Gaudi-Nagy Tamás által az Országgyűlés elé szervezett tüntetés.

 

Júniusban meglehetősen átalakult a politikai napirend, így a híradók vezető ügyei is megváltoztak. A legtöbb megjelenést a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatos hírek eredményezték. A hónapban a devizahiteles mentőcsomagról, a Kúria döntéséről és egyéb ezzel összefüggő eseményekről összesen 107 tudósítás jelent meg a csatornákon. Érdekes adat, hogy az RTL Klub és az ATV kivételével minden csatornán a devizahitelesek ügye volt a legfontosabb téma, míg az említett két csatornán a vezető ügy a reklámadó volt. A havi összesítésben a reklámadó a második helyen szerepelt, összesen 82 tudósítással. A baloldali pártok belső ügyei a korábbi hónapokhoz hasonlóan júniusban is kiemelt figyelmet kaptak, az összes vizsgált csatornán a vezető ügyek között jelent meg a téma.

 

A magyar vonatkozású politikai hírekben a legtöbb megjelenő álláspont a kormányhoz kapcsolódott, hasonlóan a korábbi negyedévekhez. A pártok közül az MSZP minden csatornán többet szerepelt, mint a Fidesz. A pártok közül a sorban a harmadik a Jobbik lett, azonban a megjelenések emelkedését részben a felmerült botrányok okozták. Másrészt az ATV májusban felhagyott a Jobbik bojkottjával, aminek következtében a párt álláspontjainak megjelenítésére közel akkora arányban kapott lehetőséget az ATV híradójában, mint a közmédiumokon, illetve a HírTV-n. Az LMP összesített megjelenését tekintve megelőzte a Demokratikus Koalíciót, hiszen míg az ökopárt 3,9 százalékos, addig Gyurcsány Ferenc pártja 3,7 százalékos mutatóval rendelkezett.

 

A kormányzati, a kormánypárti és az ellenzéki megjelenők paritásos vizsgálatából megállítható, hogy az ellenzéki pártok megjelenései egy kivételével minden csatornán meghaladták az 50 százalékot. Az ellenzéki pártok álláspontjaiknak megfogalmazására a legnagyobb arányban az ATV híradója adott lehetőséget, ezen a csatornán a paritásos vizsgálat szerint a megjelent álláspontok 59,7 százaléka ellenzéki vélemény volt. Szintén magas, 58,9 százalék volt az arányuk az M1 híradójában, a HírTV-n pedig 56,7 százalék. A legalacsonyabb a Duna Televízión volt e mutató (46,5 százalék), de itt is bőven meghaladta az egyharmados arányt.

 

A Nézőpont Intézet elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV) esti híradóit vizsgálta 2014 második negyedévében.

  • Megosztom