Erre készül a HVG – interjú Szauer Péterrel

Nincs időnk arra, hogy hosszú ideig sajnálkozzunk, a biztonságos háttér megteremtése most ránk hárul – nyilatkozta a Marketing&Media magazinnak Szauer Péter. A HVG új többségi tulajdonosa a főszerkesztő-választási blamázs kapcsán elmondta, hogy a kiválasztási folyamat során nem volt kellően gondos az átvilágítás, de ezt a kollégáknak is köszönhetően tudták korrigálni. Nemzetközi tapasztalatokkal és megfelelő személyes kvalitásokkal bíró főszerkesztőt szeretnének a HVG élére.

 

– Nevezhetjük ezt a tranzakciót management buy outnak?

 

– A HVG Zrt.-nek két tulajdonosa volt, a Funke Mediengruppe és a Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt. Utóbbi körülbelül másfél évtizedes fennállása óta azokat a magánszemélyeket tömöríti, akik annak idején a HVG Zrt. 75 százalékos csomagját értékesítették a Funkénak. Ilyen értelemben nem beszélhetünk tisztán management buy outról, hiszen a vásárló Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosai között sok ember található, olyanok is, akik most dolgoznak, vagy korábban dolgoztak a HVG-ben és nem csak menedzsmenttagok.

 

– Hogyan alakul a te részesedésed mértéke a tranzakció után?

 

– Az elmúlt időszakban a részesedésem mértéke nőtt, de nem a konkrét százalékok lényegesek, hiszen ezt a részvénytársaságot közösségnek tekintjük, amely tulajdonosként azokat a célokat kívánja követni, amiért annak idején a HVG-t létrehoztuk.

 

– A pénzügyi mutatók alapján 400 millió körüli tőkevesztést szenvedett el a HVG Zrt. az elmúlt években. Miért döntöttetek úgy, hogy a veszteségek ellenére megvásároljátok?

 

– A HVG Zrt. az elmúlt néhány évben valóban veszteséges volt. Sok üzletágunk van, ezek közül néhány nyereséget termel, néhány pedig nem. A cég visszavásárlása is annak a jele, hogy a vállalkozást működtető emberek nagyon erősen kötődnek a HVG brandjéhez, és ezért hajlandók üzleti és munkakockázatot is vállalni. Úgy gondoljuk, hogy ezen veszteségforrások mérete egy strukturális átalakítással csökkenthető, illetve a piac fejlődése maga is lehetővé teheti azt, hogy a veszteség nyereségbe forduljon. A legfontosabb ebből a szempontból az, hogy az internetes biznisz hová fejlődik, hiszen itt az elmúlt három évben jelentős növekedés volt, ennek ellenére az üzlet mérete még nem akkora, hogy a költségeket is fedezze. Több ezer előfizetője van a vállalati adózási, társadalombiztosítási, munkajogi információkat tartalmazó tartalomszolgáltatásunknak (Adózóna.hu), de mivel a fejlesztési fázis nem fejeződött be teljesen, ebből még keletkezik veszteség. Ez az évek során csökken, a közeljövőben elérhető a break-even.

Ha valaki megnézi a mérlegeinket, láthatja, hogy 2008-ban, a válság kitörését követően a piac átalakulása jelentős csökkenést hozott a HVG-nek is, elsősorban hirdetési oldalról. Az elmúlt években az egyéb üzletágak, kiadványaink, a havi és negyedéves újságjaink, a HVG Extra Pszichológia és a HVG Extra Business, vagy a könyvkiadói tevékenységünk, a konferenciaüzletünk, például a TED-konferenciák megszervezése mind olyan terület volt, amely jelentősen bővült, és ennek eredményeként a kiadó ma már nem egytermékes, nem egy újságra épül. Ezeknek az egyéb termékeknek a piaci részesedése az összes bevételünkön belül növekszik. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a HR-szolgáltatásokkal, álláshirdetésekkel és állásbörzék szervezésével foglalkozó HR Centerünk mérete is sok száz millió forint ma már. Úgy véljük, a következő években, részben az internetes tartalomszolgáltatásból, részben pedig azokból a termékekből, amelyeket kifejlesztettünk, valamint az átstrukturálással biztosítható lesz a pozitív szaldó.

 

– Miért szállt ki a Funke? Nem hittek ebben?

 

– Erről alapvetően őket kellene megkérdezni. Mi úgy láttuk, hogy a saját piacukra szeretnének most koncentrálni, hiszen tavaly közel egymilliárd euróért vásárolták meg az Axel Springer németországi printportfóliójának több mint felét, és ez, illetve a kapcsolódó hitelek joggal ösztökélhették őket arra, hogy végiggondolják, mi fontos nekik és mi kevésbé. Lehetséges, hogy ha a HVG nagyon nyereséges lett volna, akkor ez a visszavásárlás nem következik be, de így, hogy a következő években még kockázatokat kell felvállalni, az a megállapodás született, hogy kivonják a tőkéjüket a cégből, és otthon fogják azt hasznosítani.

 

– Nem fog hiányozni az erős multinacionális háttér a HVG mögül?

 

– Rendkívül jó partneri viszonyban voltunk a Funke csoporttal, a több mint egy évtizedes együttműködés teljesen konstruktív volt, sem tulajdonosi szinten, sem a menedzsmentben nem voltak konfliktusok, épp ezért sajnáljuk, hogy ők elmentek. De nincs időnk arra, hogy hosszú ideig sajnálkozzunk, hiszen a fejlesztési céljainkhoz szükséges biztonságos háttér megteremtése most ránk hárul. Szerencsére a HVG stabil vállalkozás, és a multinacionális háttér csak és kizárólag abból a szempontból izgat minket, hogy mekkorák a perspektivikus üzemméretek 3 és 20 milliárd forint között. Hány szereplője lehet a piacnak egy alig tízmilliós országban. Jelentős átalakulás zajlott le az utóbbi egy esztendőben a médiapiacon, és hogy jól tudjunk válaszolni erre a kérdésre, szükségünk van néhány hónapra, hogy lássuk, az új nagy szereplők milyen irányba indulnak el.

 

– A hirdetési bevételek esése elérte már a mélypontot?

 

– A hirdetési piacot ma már inkább a belső átalakulás jellemzi. Átalakul a print, a televízió és az online piac közötti részesedés. Magyarországon nagyon erős a televízió, míg a print és az online közötti arányok az online javára változtak, az online-on belül pedig a kereső- és a közösségi marketing felé, míg a displayhirdetési bevétel már több mint egy éve nem növekszik. Ami dinamikusan növekvő szegmens, az a mobilhirdetési piac, ahol 50 százalékos a növekedésünk 2013 óta. Ahol növekszünk még, az a content marketing szegmens, ahol a különböző hírfolyamainkban a hirdetési partnereink számára egy egyszerű displayhirdetésnél összetettebb lehetőséget kínálunk. Ezzel kapcsolatban épp most fejlesztettünk ki egy terméket, a BrandChannelt, amelyet 2015-ben vezetünk be, és már számos hirdető érdeklődik iránta. Ami a printpiacot illeti, az idén a csökkenés megállt, vagy minimális, és azt látjuk, hogy az online piacon bekövetkező növekedés, valamint a printpiac stagnálása vagy pici csökkenésének egyenlege már nem negatív, és ez a jövő szempontjából biztató jel. Eközben azt is látjuk, hogy a 2015-re előre jelzett makroadatok növekvő reklámköltést idézhetnek elő.

 

– A példányszámok tekintetében hogy látod a közeljövőt a HVG esetén?

 

– A HVG példányszáma az elmúlt fél évtizedben évről évre alacsonyabb volt, miközben ha összeadjuk az online és a print olvasószámát, akkor folyamatos növekedésről beszélhetünk. Tehát míg az elérésünk nőtt, a tartalomért fizetők aránya csökkent azzal, hogy az olvasótáboron belül a print aránya lefelé mozdult, illetve 2010 óta esik a példányszáma. Még 2014-ben is enyhe csökkenést tapasztaltunk. A belépő olvasóink inkább a digitális megjelenéseket választják. Számukra olyan termékeket kínálunk, mint például a HVG digitális változata (iOS és androidos verzió). A digitálisan belépő előfizetők száma ma még nem kompenzálja a printből kilépőket, miközben az egy példányszámra jutó olvasószámunk igen stabil, négynél is többen olvasnak egyetlen példányt. Jóllehet, minden jel arra mutat, hogy az olvasótábor nagy része már középtávon is inkább a digitális platformokat fogja előnyben részesíteni, mi az ő igényeik kiszolgálása mellett mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mostani printpéldányszámunkat stabilizáljuk. Tudjuk, hogy ehhez közös print- és online stratégiára van szükség.

 

– Ezért van szükség az integrált főszerkesztőre, illetve arra, hogy a két szerkesztőség közösen gondolkozzon a jövőjéről?

 

– Változtatni akarunk a két termék, két szerkesztőség felálláson. A fejlődés iránya az, hogy a tartalmainkat egy szerkesztőség állítsa elő, és az előállított tartalomhoz válasszunk megfelelő platformokat.

 

– Ez létszámcsökkentéssel is jár?

 

– Hogy ez mekkora szerkesztőséget igényel, annak megválaszolása még sok közös munkát igényel. Nem az a célunk, hogy a szerkesztőség létszámát csökkentsük, hanem hogy a kialakult célcsoportoknak minél jobb tartalmat tudjunk szolgáltatni. Nyilvánvalóan a méret a végén bevételi kérdés is. Ha a célcsoportot jól tudjuk meghatározni a következő esztendőre, és elő tudunk állítani olyan tartalomcsomagokat, amelyek értékesek az olvasók számára, akkor a tartalommal foglalkozók száma akár még növekedhet is. Annak megválaszolása azonban még várat magára, hogy jövőre, amikor az integráció megkezdődik, akkor pontosan hogyan zajlik majd le. Ez a teamtől gondos előkészítést igényel.

 

– Milyen típusú főszerkesztőt kerestek azután, hogy épp a minap derült ki, hogy mégsem az eredetileg bejelentett Sztaniszláv Andrást kéritek fel a pozícióra? Van-e a Sztaniszláv-ügynek tanulsága?

 

– A kiválasztási folyamat során sajnos nem volt kellően gondos az átvilágítás, de ezt a kollégáknak is köszönhetően korrigálni tudjuk. A negatív állítások olyan mennyiségben kerültek egymás mellé, hogy ez arra ösztönzött bennünket, hogy új megoldást keressünk. A kiválasztás egyébként több hónapja zajlott, szakmán belül és szakmán kívül is. A HVG előtt álló feladatok egy része szerkesztőségi, másik része pedig menedzsertudást és innovációt igényel. Azt is szeretnénk, hogy a HVG élére olyasvalaki kerüljön, akinek van nemzetközi tapasztalata és megfelelő személyes kvalitásai. És persze az is fontos, hogy a múltjában ne legyenek olyan vélt vagy valós elemek, amelyek a mi alapértékeinket esetleg sérthetik.

 

– Tartalmilag mennyire kell megújítania a hetilapot az új főszerkesztőnek? Kell-e változtatni például a külpol és a belpol anyagok arányán, vagy éppen a lap hangvételén?

 

– A HVG rengeteg szálon kapcsolódik az ifjúsághoz, rengeteg egyetemi akciónk is van, de a lap hangvétele, struktúrája igazából mégis inkább a 40-es korosztályt vonzza. Hogy a fiatalabbak körében is sikereket tudjon elérni, vizuális és nyelvi megújulásra lehet szükség. Elgondolkoztató cikkek tömkelege jelenik meg hétről hétre az újságban, de rengeteg ember panaszkodik arra, hogy neki kevés ideje van, és inkább kevesebb idő alatt szeretne többet kapni. Ha ezt a gondolatot lefordítjuk szerkesztői nyelvre, akkor ebből biztosan következnek majd változások. Egy integrált főszerkesztőnek alapvető feladata lesz az új struktúra kitalálása és az, hogy közös gondolkodást indítson el az új olvasók megnyerése érdekében.

 

– Mikorra lehet meg az új vezető?

 

– Gondosan fogunk választani, hogy ez mennyi ideig fog tartani, nem lenne bölcs dolog megjósolni most. Az utóbbi fél évtizedben a nemzetközi sajtóban számos esetben fordult elő elhúzódó kiválasztás, akár Franciaországban vagy a Németországban, említhetnénk a Der Spiegelt vagy a Le Monde-ot. Épp ezért nem hiszem, hogy szabad most ezt a kiválasztási időt napokban mérni.

 

Szalay Dániel

  • Megosztom