Erre számítanak a gazdasági szakemberek

A magyar gazdaság növekedése 2019-ben elérte a tetőpontját, az idén mérsékelten, 2020-ban pedig várhatóan jelentősebben csökken majd a növekedés üteme, ami azonban továbbra is az Európai Unió tagországai között az egyik legmagasabb lesz. A kevésbé kedvező külső környezetben a belső felhasználás marad a gazdaság motorja, miközben az infláció a középtávú cél fölött marad éves átlagban. Ennek ellenére, főként a globálisan alacsony kamatkörnyezet miatt az MNB laza monetáris politikájában komoly fordulat nem várható.

2020-ban 3-3,5 százalék közelébe csökkenhet a gazdaság növekedésének üteme. Ez még a megelőző 5 év átlagától is csak kissé elmaradó dinamika, és a munkaerőpiac és költségvetés szempontjából sem jelent extra kockázatot. Bár az év eddig eltelt részére vonatkozó adatok megerősítik, hogy a gazdaság túljutott a konjunktúraciklus tetőpontján, a lassulás dinamizmusa az év elején vártnál jóval szerényebbnek bizonyult. 2019 egészében így a 2018-as 4,9%-ot követően alig egy tizedponttal kisebb, 4,8% körüli mértékben bővülhet a GDP. A fogyasztás dinamikus bővülésének és az EU-s forrásokkal jelentősen megtámogatott beruházásnövekedésnek köszönhetően a növekedés húzóerejét továbbra is a belső felhasználás adja. Ezek a hatások azonban 2020-ban már gyengébbek lesznek, miközben a külső környezet romlása miatt visszafogottabb exportteljesítményre kell számítani, mindennek eredőjeként csökken 3-3,5 százalék köré a növekedés – mondta Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a bank által szervezett sajtóbeszélgetésen.

Keresletoldali inflációs nyomás

2019 eddig eltelt részében a teljes fogyasztói árindex viszonylag nagy kilengéseket mutatva a 3,9%-os éves csúcsról szeptemberre 2,9%-ig esett vissza. Az éves átlagos infláció azonban idén és jövőre is a 3%-os jegybanki cél felett alakulhat, miközben az alapfolyamatokat jobban tükröző maginflációs mutatók a keresletoldali inflációs nyomás egyértelmű erősödését jelzik. Az inflációt hűtő külső tényezők ellenére az előrejelzési időtávon a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció értéke stabilan 3% felett maradhat. A CIB elemzői arra azonban nem számítanak, hogy a mutató tartósan átlépné a cél körüli toleranciasáv felső szélét.

Tartósan alacsony kamatkörnyezet

Az elemzők szerint 2020-ban is „adatvezérelt” üzemmódban maradhat a jegybank. Drasztikus monetáris politikai fordulat továbbra sem várható, az alapkamat 2020 végéig a jelenlegi 0,9%-os szinten maradhat. Az MNB év elején megkezdett normalizációs folyamata kérészéletűnek bizonyult. A fejlett jegybankok politikájában bekövetkező fordulat által keletkezett mozgásteret a Monetáris Tanács teljes mértékben kihasználta, így a márciusi 10 bázispontos O/N betéti kamatemelést nem követte újabb kamatmódosítás. A likviditási eszközön keresztül megvalósuló lassú normalizálást szeptemberben már újra lazítás váltotta: a megemelt inflációs prognózisok ellenére a Monetáris Tanács – az irányadó kamatok változatlanul hagyása mellett – a negyedik negyedévre vonatkozó kiszorítandó likviditást 100 milliárd forinttal növelte.

A likviditásmenedzselési eszköztár alkalmazásával folytatódhat a monetáris kondíciók finomhangolása, de amennyiben az Európai Központi Bank politikájában jelentős fordulat nem következik be, úgy a hazai monetáris kondíciók is csak minimális változásokat mutathatnak. Ezzel párhuzamosan a BUBOR-szintekben sem várható jelentős elmozdulás, a BUBOR-görbe egésze jóval az alapkamat szintje alatt maradhat, a 3 hónapos bankközi kamat 0,20% körül ingadozhat.

Gyengülő forint, kevésbé támogató külső környezet

A forint hosszabb távú leértékelődő trendje 2019-ben sem tört meg, a bizonytalanabbá váló külső környezet és a laza hazai monetáris politika kettőse őszre új történelmi csúcsra, 336 fölé tolta az EUR/HUF keresztárfolyamot. A következő időszakban tartós erősödő trend kibontakozására kis esélyt látunk. Amennyiben a monetáris politikai pálya a várakozásoknak megfelelően alakul, a forint enyhe leértékelődési potenciált mutató pályán mozoghat, továbbra is a 330-as szint közelében, jellemzően annál kissé magasabban.

2019 első három negyedévében tovább romlottak a globális gazdasági teljesítmény növekedési kilátásai. A lassuló növekedés továbbra is alacsony inflációs környezettel párosult. A kiemelten figyelt nemzetközi jelentőségű kockázatok között maradt az USA és Kína közötti kereskedelempolitikai feszültség, bár az ősz folyamán ismét felerősödtek a konfliktus rövid távú lezárását valószínűsítő várakozások. A növekedési problémák középpontjában továbbra is a feldolgozóipar áll. Ezen belül jelentős kockázatok övezik a visszaeséssel küzdő autóipari cégeket.

A növekedési aggodalmak korábbi fázisában előtérbe került a feltörekvő gazdaságok helyzete a tovább emelkedő amerikai kamatok, illetve az erősödő dollár fényében. Ezek az aggodalmak 2019 elejére visszaszorultak, és azóta is inkább egyedi országspecifikus tényezők kerülnek időről időre a piaci szereplők fókuszába. A már normalizáltnak tekinthető kamatszinteket éppen csak elérő Fed, és a mennyiségi lazítást éppen csak lezáró EKB reagált a globális növekedési kilátások romlására; 2019 nyári és őszi hónapjaiban a monetáris politikai fordulat konkrét lépésekkel folytadódott. A fejlett jegybankok laza monetáris politikája 2020-ban is fennmaradhat.

  • Megosztom