Erre érdemes figyelni, ha blogot írsz

Nem mindegy, hogy az általunk létrehozott internetes tartalom médiaszolgáltatásnak minősül-e, mert ettől függ, milyen kötelezettségek vonatkoznak ránk – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Az összetett vagy elsőre nem egyértelmű törvényi előírások pontos értelmezéséhez és az azoknak való megfeleléshez célszerű ügyvédi segítséget kérni.

Aki az interneten tartalmakat tesz közzé – például a vállalkozás, amely a weboldalán a tevékenységével kapcsolatos információt közöl, vagy a tevékenységének része, hogy weboldalt üzemeltet – a törvény értelmében tartalmat szolgáltat. Ha ezek a tartalmak sajtóterméknek minősülnek, akkor két törvény – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) – hatálya alá tartoznak, és többletkövetelményeknek kötelesek megfelelni.

Mitől lesz a tartalmunk sajtótermék?

A jogszabályok értelmében a médiaszolgáltatás önállóan, üzletszerűen, azaz rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazdasági szolgáltatás. Sajtótermék pedig az a nyomtatott vagy interneten elérhető lap, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, és tartalmáért valaki szerkesztői felelősséget visel.

A sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak – ahogy egyébként minden tartalomszolgáltatásnak – elsődleges célja az, hogy bizonyos tartalmakat eljuttasson a nyilvánossághoz, tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából. „Az, hogy ez a tartalom sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak minősüljön, alapvetően az szükséges, hogy gazdasági tevékenységről legyen szó – mondta el dr. Solt István ügyvéd, a Bán és Karika szakértője. – Ilyenkor a szolgáltatás ellenértéke lehet az igénybe vevő – olvasó, néző vagy hallgató – által fizetett díj, vagy származhat harmadik személyektől, például hirdetőktől. Nem szükséges, hogy a szolgáltatás ténylegesen felmutatható nyereséget érjen el, elegendő, ha a nyereségre törekszik.”

A fizetett munkatársak, alkalmazottak léte ugyancsak utalhat a szolgáltatás gazdasági jellegére. Abból is következtethetünk arra, hogy gazdasági tevékenységről van szó, ha a weboldal bannereket, reklámokat tartalmaz. Fontos ugyanakkor ezek megjelenésének módja az adott oldalon: ha jelenlétük nem utal arra, hogy a szolgáltatás nyereség elérésére törekszik, és az adott oldal csupán kiegészítő jelleggel tartalmaz reklámokat, akkor – az NMHH álláspontja szerint – ezek önmagukban nem jeleznek üzletszerű tevékenységet.

Sajtótermék-e a blogunk?

A Kúria szerint a blog – közéleti téma esetén is – elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül. A sajtóra vonatkozó szabályok ezért csak kivételes esetben vonatkozhatnak rá. A blog vagy privát honlap tulajdonosa nem tartozik a törvény hatálya alá, ha tevékenységét nem önálló gazdasági szolgáltatásként nyújtja. Ez akkor is igaz, ha a blog vagy a honlap audiovizuális tartalmat is megjelentet – így a videóblogok és a közösségi médiában előforduló tartalmak sem tartoznak az említett törvények hatálya alá.

Fontos ugyanakkor, hogy a blog is minősülhet sajtóterméknek, ha megfelel a törvényben foglalt kritériumoknak, és ilyenkor a felelősség tekintetében azonos szabályok vonatkoznak rá, mint a sajtótermékre. Ha a blog nem minősül sajtóterméknek, mert valamelyik fogalmi elem hiányzik, a bloggert akkor is terhelheti szerkesztői felelősség – azaz a médiatartalom kiválasztásának és összeállításának ellenőrzése ettől még az ő felelőssége.

  • Megosztom