Élénkül a reklámpiac

A Magyar Reklámszövetség társzövetségeivel együtt az Evolution 2017 konferencián ismertette a 2016-os reklámköltési adatokat. A televíziós reklámpiaci felmérésösszesítése még nem zárult le, így a 2015-ös reklámtorta tévé nélküli számait hasonlították össze a 2016-os reklámköltésszámokkal.

A 2015-ös 142,7 milliárd forintos reklámtortához a 2016-os 160,06 milliárd forint 12,11 százalékos növekedést jelent. Ez biztató képet fest a reklámpiacról, de a változás mögött tendenciák áttekintésével kevésbé mutat pozitív képet.

Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke hangsúlyozta: „2015-ről 2016-ra több mint 80 százalékkal nőtt az állami költés mértéke. Ugyanakkor tavaly kiemelt sportesemények is, mint a foci-Eb és olimpia, pozitív irányba befolyásolták a hazai reklámköltéseket. Ezzel szemben a reklámadó továbbra is hátráltatja a reklámipart, pénzt von el az iparágtól és a reklámadó EB-határozat miatti bizonytalansága pedig nyugtalanító az iparág számára. A reklámköltések továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP-arányos szinttől, mint ahogy az a reklámszövetség PwC-vel tavaly készített reklámhatás-tanulmányából jól látható: az egy főre jutó reklámköltés az egy főre jutó GDP arányában 2008-ban 0,9, míg 2015-ben 0,6 százalék volt.”

Tavaly tovább folytatódtak az utóbbi évekre jellemző, az alapos, előzetes iparági egyeztetéseket mellőző szabályozások: sor került a az ún. bónusztörvény módosítására, és értetlenül érte a piacot a közterületi reklámszabályozást érintő két törvény, amellyel az OOH-piac működése komoly veszélybe került. Összességében a tejes iparágra nehezedően piaci bizonytalanság tovább fokozódott a tavaly.

Az iparági változások, több médium váratlan megszűnése (Metropol, Népszabadság, Class FM), az új szereplők piacra lépése (Ripost, Rádió 1, Lokal) és a médiatulajdonosi változások nemcsak a média-, hanem a szolgáltatói és hirdetői szegmensek működésében is megtorpanást okoztak, mindamellett, hogy a fogyasztók médiafogyasztási szokásait is felbolygatták és átrendezték.

Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja hangsúlyozta: „A tévés számok ismeretének hiányában is egyértelműen látszik, hogy az online piac vezető szerepe tovább emelkedett: 2015-ben 37,5, 2016-ban pedig több mint 40 százalékot hasított ki a reklámtortából. A globális szereplőknél elköltött reklámforintok markánsan, 25 százalékkal emelkedtek, így a globális szereplők reklámköltésaránya 51 százalékra emelkedett a hazai online tartalomszolgáltatókkal szemben. Mindemellett biztató, hogy minden szegmens növekedést mutatott 2016-ban.”

Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: „A várakozások feletti mértékben, 22%-kal bővült itthon a digitális reklámköltés, amelyre 68 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások. A mobilos reklámozás kezdi utolérni az emberek médiahasználati változását, nagyságrendje 80 százalékos bővüléssel, megközelíti a 17 milliárd forintot. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján 2017-ra további két számjegyű növekedést várnak a piac szereplői.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kiemelte: „A sajtó reklám- és a lapeladásból származó bevételei is minimálisan növekedtek, a printvállalatok digitális bevételei pedig ugrásszerűen, a tavalyi évhez képest 23 százalékkal nőttek. Ezzel a sajtó megőrizte a harmadik helyét a reklámpiaci tortában úgy, hogy növekedni tudott. A sajtópiac 32,352 milliárd forint reklámbevételt (+118 millió Ft) és 58,124 milliárd lapeladásból származó bevételt (+172 millió Ft) ért el 2016-ban. A kiadóvállalatok a printköltésen kívül 7,708 milliárd Ft online hirdetési árbevételt, azaz +23 százalékot realizáltak az ezt megelőző évhez képest. A printpiac összesített árbevétele így 98,184 milliárd Ft lett. Növekedést prognosztizáltunk 2016-ra, és ezt látjuk a sajtópiaci számokban is. A szektor hirdetési bevételeinek 50 százalékát továbbra is a napilapok és a női lapok reklámbevételei adják.”

Turi Árpád a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületé (RAME) elnöke elmondta: „A rádiós piac 5,6 százalékos növekedésre tett szert, amely rekorderedmény. A 9,57 milliárdos bevétel azt mutatja, hogy a piac összes szereplője nagyszerű munkát végzett az elmúlt évben. Sok volt tavaly a rádiós iparágban, ennek ellenére a lakosság 89 százaléka továbbra is hallgat rádiót havi szinten, átlagban naponta több mint 4 órát.

  • Megosztom